Nátrium-glutamát és társai: melyik összetevőtől kell csakugyan félni?

Az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevők között könnyű belefutni a furcsábbnál furcsább hangzású adalékanyagokba, melyekről a legtöbben nem is sejtik, mit takarnak.

Rengeteg ételbe belekerülnek az ízfokozók, textúrajavítók, tartósítószerek. A bizarr nevű anyagok közül néhányról kiderült káros élettani hatása, ami a többivel szemben is gyanakvást ébreszt. Bár igaz, hogy némelyiket jobb kerülni, tudni kell, melyiktől nem kell tartani.

Nátrium-glutamát

A nátrium-glutamátot vagy MSG-t - E621 - a sós ételek ízének fokozására használják a sós ropogtatnivalóktól a konzervekig, de több helyen a gyorséttermi ételeket is ízesebbé teszik vele. Az ízfokozó talán a legvitatottabb adalékanyaggá vált, amikor 1969-ben, egereken végzett kísérletek során káros idegrendszeri hatásokra derült fény.

További vizsgálatok ugyan cáfolták a vádakat, az eredmények szerint az adalékanyag valószínűleg kevésbé hat az emberi agyra, mégis több kutatásban összefüggésbe hozták a metabolikus szindrómával és az elhízással is. Az arra érzékenyek pedig fogyasztása után erős fejfájásról, izzadásról és zsibbadásról számoltak be, ezért nekik jobb kerülni a kis mennyiséget is.

Nátrium-nitrit

A feldolgozott húsok, sonkák, virslik pácsójában található nátrium-nitrit - E250 - tartósítószerként működik, megakadályozza a baktériumok szaporodását, közben pedig sós ízt és vöröses színt biztosít. Hő hatására aminok közreműködésével a nitrit nitróz-aminokká változik, ami viszont már az erős rákkeltő anyagok közé tartozik. Kutatások gyomor- és májkárosító, daganatot okozó hatását is kimutatták.

Guargumi, xantángumi

A guargumit - E412 - és a xantángumit - E415 - egyaránt az élelmiszerek sűrítésére, az állag javítására, stabilizálására használják, akár szószokban, szirupokban, édességekben is lehet velük találkozni. Bár nevük miatt sokaknak vannak fenntartásaik, a vizsgálatok alapján a szervezetre nézve biztonságosnak nyilvánították őket.

Sőt, egészségügyi előnyökről is beszámoltak: a guar- és xantángumit is hasznosnak találták a vércukorszint és a koleszterinszint csökkentésében. A guargumi kis mennyiségben csökkentette az IBS tüneteit, így a puffadást vagy a székrekedést. Nagy mennyiségben mégsem jó: mivel megdagad a szervezetben, a nyelőcső és a vékonybél működését zavarhatja.

Fruktózszirup

Az édesítésre használt fruktózszirupot kukoricából nyerik ki, és megtalálható az üdítőitalokban, a gyümölcslevekben, a cukorkákban, de még egyes müzlikben és kész desszertekben is. Bár sok termékbe beleteszik, nagy mennyiségben súlyosan káros az egészségre.

Amellett, hogy üres kalóriát visz be vele az ember a szervezetébe, összefüggésbe hozták az elhízással, a vércukorszint ingadozásával, a cukorbetegség kialakulásával. Kutatások szerint hozzájárul a gyulladásokhoz is, ami hosszútávon szívbetegséghez és daganatos megbetegedésekhez vezethet.

• adalékanyag
• összetevők
• káros
• egészségtelen
• káros ételek
• veszélyes
• Életmód