A McMaster Egyetem kutatói állítják, hogy az egy perces nagyon intenzív mozgás gyakorlatilag ugyanolyan hatással lehet a szervezetre, mintha 45 percig húzna el egy közepes intenzitású edzést. Mindezt tudományosan is bizonyították, ám akadnak, akik szerint mégsem érdemes erre alapoznia az erőnléti edzéseket.
Az egyetem kutatói 25 olyan férfit választottak ki a vizsgálatukhoz, akik elég távol álltak a csúcsformától. A tesztalanyokat véletlenszerűen három csapatba osztották: egy részüket arra kérték, hogy továbbra se edzenek, a második csoportnak 45 percen keresztül kellett közepes sebességgel szobabicikliznie, a többieknek pedig bemelegítés után 20 másodpercig kellett teljes erejükből tekerni, majd 2 percig lassan biciklizni, ezt megismételni, a végén pedig 3 perces levezetés következett. Ez összességében 10 percnyi mozgást jelent, de ebből mindössze egy perc volt intenzív. A gyakorlatsort hetente háromszor ismételte mindkét aktív csoport 12 héten keresztül. A 45 perces edzésekkel operáló csoport így a 12 hét végére összesen 27 órát tekert, míg a másik csoport csak hatot, és ebből mindössze 36 perc volt az intenzív edzés.
Az eredmények összegzése után kiderült, a kontrollcsoport kivitelével mindkét csapatnál nagyjából 20 százalékkal nőtt az állóképesség, és más értékek is hasonlóan javultak. A kísérletet vezető Martin Gibala ezek szerint az is számít, ha valakinek csak néhány perce van edzeni, és jó hír ez azoknak, akik szeretnének tenni valamit az egészségükért, de nincs heti háromszor 45 percük arra, hogy edzenek.
Ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az nem igaz
Sajnos nem eszik olyan forrón a kását. A tanulmány bírálói szerint az egyetlen pozitívum ebben a kutatásban, hogy aki elkezd tíz perceket edzeni, az talán rákap az ízére, és később akár többet is mozog. Karan Smith, a Barnard Medical Center dietetikusa elmondta, hogy a tanulmány kizárólag a mozgás fizikai hatására korlátozódik, a mentális következményekről viszont nem esik szó, pedig az is ugyanennyire fontos lenne. A mozgás ugyanis endorfint szabadít fel, ez pedig segít megbirkózni a stresszel, és akár olyan mentális betegségben is segít, mint a depresszió.
Smith azt is kritizálta, hogy a kutatásban bicikliztek a résztvevő alanyok, már pedig sokkal hasznosabb olyan sportot végezni mint a séta, futás vagy a jóga, ezek ugyanis a csontokra is jó hatással vannak. Susan Levin dietetikus pedig azt is megkockáztatja, hogy bármilyen életmódváltás hasonló eredményekkel járna, de sokkal drámaibb lenne megnézni a változást olyan embereken, akik eddig is aktívan sportoltak.
Abban azonban mindenki egyet ért, hogy sportolni jó, a szervezetre jó hatással van, bármilyen kis adagokban is kezdi el a testmozgást.
