Nem csak olyan magától értetődő okai lehetnek annak, mint az egészséges táplálkozás vagy a megfelelő mennyiségű testmozgás, ha valakinek 80 éves korában is úgy működik az agya, mint fiatal korában – állítja egy friss kutatás. A Science Alert által összefoglalt tanulmány szerint az is fontos szerepet játszhat e tekintetben, milyen szoros és kielégítő emberi kapcsolatokkal rendelkezik valaki.
Haverkodó öregek
A jobb epizodikus emlékezet jellemezte „szuperöregeket” és a kognitív képességeik szempontjából átlagosnak nevezhető társaikat összehasonlító kutatás szerint jelentős az eltérés a két csoport között abban, milyen sűrű ismeretségi hálózattal rendelkeznek az öregek, és hogy viszonyulnak az ismerőseikhez. A 31 „szuperöreget” és 19 átlagos képességekkel rendelkező nyolcvanast kikérdező kutatás szerint a jobb képességű öregek ugyanis jóval több kielégítő, mély és megbízható kapcsolattal rendelkeztek, mint a magányosabb társaik. A tanulmány egyik szerzője, az agykutató Emily Rogalski szerint persze „nem arról van szó, hogy aki szorosabb ismeretségi hálózattal rendelkezik, az sosem lesz Alzheimeres”, de a szociális kapcsolataink minősége bizony fontos tényező az időskori szellemi frissességet meghatározó körülmények listáján.
Lassabban sorvad
Fizikai szempontból egyébként a vastagabb agykéreg és a lassabban zsugorodó agyuk különbözteti meg a szellemi frissességüket élemedett koruk ellenére is megőrző öregeket a többségtől. Sokáig nem volt egyértelmű, hogy a szuperöregek egyszerűen csak szerencsésebbek voltak-e és eleve nagyobb aggyal jöttek világra, vagy valamilyen módon „védetté” váltak az öregedéssel összefüggésbe hozható hanyatlással szemben.
Egy 24 kivételesen jó agyi képességekkel rendelkező és 12 átlagos öreg agyát másfél éven keresztül vizsgáló kutatócsoport szerint inkább az utóbbiról lehet szó, a szuperöregek agyának állapota ugyanis valamilyen oknál fogva sokkal kisebb ütemben, fel olyan gyorsan romlott csak, mint a kevésbé egészséges társaiké.
Ne dohányozz, barátkozz!
Úgy tűnik tehát, hogy a megfelelő étkezési szokások, a rendszeres testmozgás, a dohányzásról való lemondás és a tanulással és új dolgok megismerésével töltött évek száma mellett az is szerepet játszhat az öregkorban is kitűnően működő kognitív funkciók megőrzésében, hogy mennyi energiát fektet a másokkal való kapcsolatainak elmélyítésébe.
