Nemrég botrány lett belőle, hogy a BBC-nek nyilvánosságra kellett hoznia, hogy mennyit keresnek a vezetői, de Norvégiában csaknem két évtizede mindenkinek nyilvános a fizetése
Konkrétan 2001 óta él a rendszer, amiben mindenkinek nyilvános az adóbevallása, és ezzel együtt az is, hogy mennyit keres. A rendszer bevezetését hatalmas közfelháborodás övezte, Tom Staavi, az egyik nagy norvég lap, a VG volt gazdasági újságírója arról mesélt a Quartznak, hogy a rendszert még Facebookra is kiterjesztették, így a norvég felhasználók oda bejelentkezve a Facebook-ismerőseik fizetését is egyből láthatták.
Hogy ez miért aktuális most? Mert az angol állami tulajdonában lévő BBC-nek a múlt héten nyilvánosságra kellett hoznia, hogy mennyit keresnek a vezetői, és ebből kiderült, hogy az évi 150 ezer font felett keresők kétharmada férfi.
A norvég rendszer lényege elsősorban az, hogy növelje a társadalom adórendszerbe vetett bizalmát, amire azért is van szükség, mert az északi országban világszinten is a legmagasabbak között vannak az adóterhek, az szja átlagos kulcsa például 40 százalék, amit 10 százalékkal több az EU-s átlagnál. Emellett ugyanakkor a World Economic Forum által nyilvántartott 144 ország közül itt a harmadik legkisebb a férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség (gender wage gap), aminek köze lehet ahhoz, hogy nyilvánosak a fizetések.
A rendszert természetesen elég sokan használták arra, hogy más zsebében turkáljanak, de amikor 2014-ben a kormány kötelezővé tette a személyi igazolvány használatát a kereséshez, akkor évi átlag 16,5 millióról kb. 2 millióra csökkent a keresések száma. Finnországban és Svédországban is hasonló rendszer működik.