Ez a méreg, nem a cián − űrhajózási kiadás
Magyar idő szerint tegnap késő éjjel indították volna útnak Cape Canaveralból azt az Atlas V-ös rakétát, amely egy olyan műholdat állított volna geoszinkron pályára, mely az amerikai rakétavédelmi rendszer fontos része lesz majd, ha egyszer feljut.
Most nem jutott fel, mert először a rakéta egyik érzékelője jelzett hibát, majd miután azt kijavították a szakemberek (amúgy az se rossz sztori, hogy lehet cirkumveniálni két apró szenzort egy olyan bonyolult dologban, mint egy rakéta), egy repülő kavart be, 3 perccel és 26 másodperccel a hajtóművek beröffentése előtt.
A rakétaindításoknál ugyanis egy sor körülményt kell figyelembe venni a biztonságos indításhoz. Ezek közül az egyik, hogy megfelelően üres-e a start környéke. Jó előre ki szokták adni a figyelmeztetést a közelbe készülő hajóknak és repülőknek, hogy egy adott időpontban, ha lehet, ne menjenek a közelbe, mert elég nagy szívás egy üzemanyaggal csurig töltött, a tetején egy sokmillió dolláros műholdat egyensúlyozó rakétát visszafogni csak miattuk.
Tegnap mégis ez történt. Nem ritka az ilyesmi, és általában nem is okoz problémát, most is csak az volt a baj, hogy az indításra kijelölt időablak bezárult - megvárhatták volna, míg elmegy az odatévedt repülő, csak közben a Föld már úgy fordult, hogy a műholdnak előre kijelölt pont nem volt elérhető. Új próbálkozás ma éjjel, valamikor fél kettő körül.