Ha jövő hétvégén lát egy csomó stoppost az utakon, ne lepődjön meg. És legyen jófej, ha teheti
Én imádok stoppolni, több mint húsz éve csinálom több-kevesebb (na jó, mostanában inkább kevesebb) rendszerességgel, stoppoltam már márciusi hóesésben – de nem a ne-szálljon-ki-üljön-át-másik-autóba idején –, karácsony másnapján ködben, cudar esőben, negyven perc után már zavaróan kellemes napsütésben. Szedtem olajos vasakat valahol Hajdúböszörmény környékén, amikor egy IFA-s, miután felvett, túl nagy gázt adott – mármint az IFA adottságaihoz mérten –, cseréltünk kereket pocsolyába térdelve a Bükkben, hasítottam 160-nal az M1-esen, átstopposversenyeztük egy csöndes nyáron megyeszékhelyről megyeszékhelyre szinte az egész országot, gyalogoltam kilométereket Mezőkövesd határában, hallgattam eszméletlen jó román zenéket egy trélerben, és persze nem egyszer volt nálam a Galaxis útikalauz stopposoknak (illetve elég sokszor törülköző is).
Szóval most verem a fejem a falba, és már harmadszor, hogy bár megint lesz stopposverseny, én megint elpackáztam az indulás lehetőségét, mert helyette dolgoznom kell. Pedig a HungaroHitch tényleg remek mókának tűnik,az ország egy adott területére kell stoppolni, lehetőleg minél több fuvarral – ebben erős tudnék lenni, egyszer 13 kocsival tettem meg a Budapest-Gyula utat –, és közben fura feladatokat megoldani; bár pángalaktikus gégepukkasztós pont nincs köztük, úgy tudom. Mondjuk a kedvcsinálást abba is hagyhatom, mert a nevezést már lezárták pénteken – a verseny pedig 8-án indul, részletek itt, ha szintén szeret stoppolni, és szintén fájdítani akarja a szívét –, de ha ön stoppolni nem is fog, viszont jó fej akar lenni a versenyzőkkel, akkor vegyen fel minél többet. És gyorsan tegye is ki őket, mielőtt a vogonok elkezdenek nekik verseket felolvasni.