Ez az ország legszomorúbb napja és senki sem sír
Sehol egy lehajtott fővel a nemzethalálra emlékező politikus. Sehol egy félárbócra eresztett zászló. (Már nem árboc, mert a helyesírásfelelősök úgy döntöttek.) Pedig az ezeréves ország legtragikusabb napja augusztus 29.
Azt talán sokan tudják, hogy a mohácsi csatát is ezen a napon buktuk el.
- Na de öt évvel korábban, 1521-ben ugyanezen a napon veszett el Nándorfehérvár, ahonnan 1456-ban még visszapattantak a törökök Hunyadi Jánosnak hála.
- Aztán jött 1541, ezen a napon vették be turistáknak álcázott törökök Budát.
- 1602-ben visszavették a törökök a rövid időre Habsburg-kézre került Székesfehérvárt.
- 1660-ban a törökök megszerzik Nagyváradot.
De másnak is sötét volt ez a nap, és ne feledkezzünk meg róluk sem, elvégre a szíriusziak, a sumérek, etruszkok mellett az inkák is a magyarok ősei:
Pizzarro megöleti az utolsó inka uralkodót, ezzel véget vet az Inka Birodalomnak és beveszi Cuzcót.
És Jókai Mór barátai is tudnának beszélni e nap szomorúságáról, a futószalagszerűen is alkotni képes író ugyanis ezen a napon hagyta magát elvetetni az állítólag nagy hárpia Laborfalvi Rózával.
Update: Ami Mohácsot illeti, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Patyi András beszédet mondott a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen, arról szólva, hogy történelmünk Moháccsal tanított meg mindig felállni, talpon maradni. Elvégre van Magyarország, van magyar nemzet, amely tud emlékezni. Ezért aztán "szabad-e egy percig is egy győztes Mohács képét felvázoló alternatív történelem csábításának engednünk?" – idézte Patyi szónoki kérdését az MTI.