Új nevet keresnek egy egymilliós városnak
Bocsánat, túloztunk a címben, Dnyipropetrovszkban csak 988 ezer ember él. Mindenesetre tényleg új nevet keresnek a kelet-ukrajnai – de ukrán, nem pedig donyecki szeparatista irányítás alatt lévő, ezért is Dnyipro-, nem pedig Dnyepro- előtagot viselő – városnak.
Az össznépi konzultáció már folyik, bár a város honlapján elindított szavazás technikai okokból épp szünetel.
Egyébként a 218 éves város megszokta már a családi drámákat sem mellőző névváltoztatásokat. Jekatyerinoszlavként indult, Nagy Katalin cárnő tiszteletére, hiszen az ő uralkodása alatt került a terület az orosz birodalomhoz a Krímmel együtt. (Annak a Potyomkin grófnak az irányításával, akinek a neve a látszateredmény közmondásos szimbólumává vált, pedig azért a fekete-tengeri orosz flotta, meg jónéhány város létrehozása valóban az ő műve.)
Jekatyerinoszlav azonban csak addig maradhatott a város, amíg II. Katalinra féltékeny fia trónra nem került. I. Pál Novorosszijszkra nevezte át, de az anya elleni fricska a cár alig öt éves uralkodásával véget is ért, 1926-ig ismét Jekatyerinoszlavként növekedett az Oroszország harmadik legnagyobb városának megálmodott település.
Ekkor jött Dnyipropetrovszk. De mi vele a baj? Az elejével semmi, elvégre az csak a Dnyeper folyó nevét őrzi, a valószínűleg szkíta eredetű, folyót jelentő szóval, ami a Donban, a Dnyeszterben és a Dunában is ott rejlik. Petrovszk azonban már nem rendszerkonform: bolsevik forradalmár volt, az Összukrán Végrehajtó Bizottság elnöke, előtte az NKVD elődjének, a belügyi népbiztosságnak a feje. 1939-ben egy kicsit kegyvesztett lett, de legalább túlélte, bár a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnökségi tagságáig még egyszer már nem ért fel, a Forradalmi Múzeum helyettes vezetőjeként merült alá és bekkelt ki haláláig. De a nagy ukrajnai város, ahol ifjúkorában tanult, és politikai pályafutásának egy részét töltötte, mindvégig megőrizte a nevét.
És mi legyen Dnyipropetrovszkból? Kézenfekvő a Jekatyerinoszlav, bár az ukrán vezetés aligha vágyik az orosz birodalomgyarapító cárnő nevére. Erre nem is szavazhat a nép, meg az orosz állami hackerek, bár könnyen lehet, hogy épp miattuk állt le egy időre a szavazás.
A 9 lehetőségben meglepő módon a jelenlegi név is benne van, pedig a kommunizmus és nácizmus propagálását tiltó, nemrég elfogadott törvény alapján aligha maradhatna. Ezen kívül választhatnak a Dnyepr mellé tűzött különböző variációkból, és a Kodak névből, a szebb évtizedeket is látott amerikai fotóipari cég nagy örömére. Persze az egybeesés véletlen, a 19. századi cégalapító csak valami karakteres, rövid, erőt sugárzó, K-betűs nevet akart, ami semmivel sem téveszthető össze. Az ukrajnai Kodakot viszont a későbbi Jekatyerinoszlav közelében lengyelek építették a 17. században, a név türk eredetű, azt jelenti, vár a hegyen. Az erődítmény nem sokáig állt, 1711-ben lerombolták, de ha a nép úgy akarja, legalább a térképre visszakerülhet. Akinek más ötlete van, azt a város hivatalos honlapja szerint levélben, a polgármester nevére címezve lehet beküldeni.