Két olvasói levél, egy téma, ilyen napról csak álmodni mer az egyszeri kultújságíró. Az egyik levél, a frissebbik, meglehetősen felháborodottan kéri számon Vishal Dadlani és Shalmali Kholgade énekeseken és Ayan Mukerji rendezőn, hogy mégis hogy gondolják, hogy a  Yeh Jawaani Hai Deewani (Veszettek ezek a fiatalok) című filmben elhangzó Balam Pichkari című dalban visszaköszön, mit visszaköszön, EGY AZ EGYBEN MEGSZÓLAL a Magna Cum Laude zenekar Pálinkadal című slágerének egy témája. Itt:

Ez meg a Magna Cum Lude-nóta azoknak, akik barlangban töltötték az elmúlt 9 évet:

A hasonlóság kísérteties, sőt, messze túlmutat az Ice Ice Bay kontra Under Pressure ügyön, ahol a basszusszólam lenyúlása miatt ment perre a Queen Vanilla Ice-szal (eleve epic egy mondatban emlegetni őket), mert itt nem egy hang eltérés van, hanem tök ugyanaz a kérdéses rész, tempóra, mindenre. Azaz, írja az olvasó, ez így vagy nyúlás, vagy Mező Misiék odaadták a filmnek a nótát, akkor meg leszek szíves rákérdezni, kösz.

És itt jön a képbe egy korábbi levél, amiben egy, magát évek óta a zeneiparban tevékenykedő embernek aposztrofáló olvasó írja, hogy Mező Misinek annyi joga van A dal című műsorban bárkit is kritizálni, mint nekem a harangöntő vébén zsűrizni, mert szerinte a Magna Cum Laude egyetlen valamirevaló slágere is csak egy nyúlás.

Nyúlás az, amikor valaki más szellemi termékét annak beleegyezése vagy engedélye nélkül, a forrásanyag feltüntetésének mellőzésével használja haszonszerzés céljából. Az lopás, kétség nem fér hozzá. A Magna Cum Laude nem lopott, hanem Pálinkadal refrénjében visszaköszönő, elég jellegzetes részeket egy sample CD-ről vették meg. Itt akkor visszakanyarodunk a bollywoodi filmhez: tuti, hogy nem a zenekar adta el a kérdéses motívumot az indiai filmeseknek sajátként, hiszen ezt a hangminta végfelhasználói szerződése kifejezetten tiltja.

Mármint pénzért: 99 euróba kerül a 2008-as kiadvány, azon van egy rakás hangminta, amit úgy használ fel a vásárló a saját művében, ahogy akar. Nem ördögtől való babonaság ez, kismillió zenekar él vele, hogy aztán a szemfüles olvasók kiszúrhassák és plágiumot kiálthassanak. Ez itt a CD releváns részlete:

Amibe esetleg bele lehet kötni, és ezt kifogásolja olvasónk is, az a kreatív vonatkozás. Azaz, ha az ember legnagyobb slágerét sem tudja egyedül összerakni, akkor milyen alapon oszt eszet mások produkcióiról? És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy exkluzív jogokat 99 eurórért nem kapunk, szóval ha szembejön a slágerünk egy filmben vagy reklámban, akkor legfeljebb sunnyoghatunk, és magyarázhatjuk a rajongóknak, hogy miért nem perelünk.

A kérdésben kerestük a zenekart, válaszaikkal frissítjük majd a cikket.