Közép-Amerikát bandaháborúk tartják rettegésben, az emberek a mindennapos terror elől Amerikába igyekeznek menekülni. A legendásan kegyetlen salvadori eredetű banda, az MS-13 amerikai ága azonban az érkezőktől erőre kapott, úgyhogy Trump erre hivatkozva keményített be a migráció ellen. A dolgok ilyen leegyszerűsítése, az MS-13 szimbólummá és hivatkozássá emelése azonban az ártatlanoknak is tragikus következményekkel jár majd.
Az akkor még El Salvadorban élő Henry 12 éves volt, amikor életében először meg kellett ölnie valakit. Addig csak figyelőnek és postásnak használta őt a Mara Salvatrucha (MS-13) nevű ultraerőszakos banda, miközben fizették az iskolai egyenruháját, és védték a rivális bandáktól. De előbb-utóbb mindig eljön a beavatás pillanata, Henrynél is eljött.
A nagyapja kókuszültetvényeitől nem messze odavezették egy kikötözött férfihez. A remegő áldozatot két fa közé, kezénél-lábánál, X alakban feszítették ki, a szemét letakarták. A banda vezére, a 60-as éveiben járó, MS betűkkel teletetovált El Destroyer egy machetével a kezében magyarázta, hogy először a torkát, majd a hasát kell elmetszeni a férfinek.
Először ölni nehéz lesz. Fájni fog
- mondta. Henry pedig tudta, hogy ha nem teszi meg, amit követelnek tőle, akkor az MS-13 a kikötözött férfivel és vele is végez.
Az MS-13-tagság nyilvánvalóan nem életbiztosítás, főleg nem egy 12 éves gyereknek. Henry is lelépett az USA-ba, de a múltja még New Yorkban, Long Islanden is kísérti, nemsokára lesz még szó róla részletesen, de előbb arról, hogy ez a sors Salvador környékén egyáltalán nem egyedi, vagy kiugróan borzalmas.
A 80-as években a közép-amerikai régióból rengetegen menekültek a polgárháborús állapotok elől, amelynek a hátterében az volt, hogy az USA inkább korrupt helyi jobbos kormányokat támogatott, nehogy balosok jussanak hatalomra. Az MS-13-at a Los Angelesbe menekülő salvadoriak alapították, hogy megvédjék magukat a már működő helyi bandáktól. Aztán az USA 1996-ban elfogadott egy migrációs törvényt, ami a náluk elítélt bűnözők tízezreit deportálta vissza az anyaországukba a 2000-es évek elején. Így indult el az MS-13 és a vetélytárs Barrio 18 karrierje "odahaza", az úgynevezett Északi Háromszögben, a Honduras-Salvador-Guatemala országhármasban. Az ottani civilek most előlük menekülnek, miközben a bandatagok is szerencsét akarnak próbálni Amerikában, így gyakorlatilag az USA-ra száll vissza a 80-as évekbeli külpolitikájuk és az 1996-os törvényük.
Közép-Amerika északi háromszögében, Hondurasban, Guatemalában és El Salvadorban évről évre keményebben tombolnak a bandák (a rövid történetükről lásd jobboldali keretesünket), és próbálják meg berántani a fiatalokat is maguk közé. A 6,5 milliós El Salvadorban félmillióan vannak kapcsolatban a bandákkal, 2016-ban 109 gyilkosság jutott 100 ezer emberre, ami az USA adatának 25-szöröse, és háromszorosa annak, amit New York a legdurvább időszakában, a 70-es, 80-as években élt át. A bandák átvették a vidéki és városi területeken is az uralmat, és saját törvényeiket kényszerítik a lakókra. Aki nem akarja, hogy a gyereke találkozzon a bandákkal, az a nehezen megkeresett pénzét privát közlekedésre, iskola utáni programokra költi. Ha a bűnözőknek megtetszik egy ház, akkor elüldözik onnan a lakókat.
Larissáék történetét az AP írta le: a hondurasi nő két gyerekével és a férjével akkor menekült el Amerikába, amikor a Mara Salvatrucha megpróbálta beszervezni a 14 éves fiát. A gyerek nemet mondott, mire megverték, arcon rúgták, eltörték az orrát. Évekkel korábban pedig a férjet lőtték meg 14-szer, mert nem fizetett védelmi pénzt. Ők túlélték, de a nő három unokatestvére mind bandatag lett, és fiatalon meghalt.
A bandák sokszor a lányokat sem kímélik. Hogy békén hagyják, beszervezik, vagy szexrabszolgává teszik őket, az csak a helyi vezér, a palabrero akaratán múlik. A rendőrség kevés a helyzet megoldásához, de ha keményen lecsapnak, abban sincs sok köszönet, mert nekik minden fiatal potenciális bandatag, úgyhogy az ártatlanok sokszor ugyanúgy, vagy még jobban félnek a rendőröktől, mint a bandáktól.
Salvadorban 2016-ban 220 ezren, 2017-ben 296 ezren költöztek el lakóhelyükről országon belül a bandaháborúk miatt, ami általában az utolsó lépés az USA-ba való menekülés előtt. Az ENSZ ezt a jelenséget nevezte egy jelentésében "láthatatlan tragédiának".
A gyerekek akkora veszélyben vannak ebben a három országban, hogy még egy Mexikón keresztüli ezer mérföldes út az USA felé, amelynek során a nők és lányok 60 százalékát molesztálják pszichésen, szexuálisan, vagy mindkét módon, szóval még ez is jobb opciónak tűnik, mint maradni. Jelenleg tízből kilenc család reménykedik benne, hogy el tud menekülni az országból.
2015-ben El Salvadorból 1.4 millió migráns élt az USA-ban, Guatemalából 980,000, Hondurasból 630,000.
Az Egyesült Államokba való tömeges beáramlás 2009-ben kezdődött, abban az évben 8000 kíséret nélküli kiskorú érkezett illegálisan az USA-ba a régióból. 2018-ban ez az adat eddig 46 ezernél, a családos migráció pedig minden rekordot megdöntve 85 ezernél tart, és nem csak a férfiakról, fiúkról van szó, az El Salvadorból érkező kiskorúak harmada lány.
A tömeges migráció pedig spirálként pörgeti tovább a borzalmakat.
A bandák régóta élnek és virulnak, de az újonnan érkező fiatalok erőszakos beszervezésével most különösen erőre kaptak. A Mara Salvatrucha New Yorkban, Long Islanden tartja leginkább rettegésben az embereket, és kerül címlapokra a tinédzserek által, tinédzserek ellen elkövetett gyilkosságokkal.
Hogy miért Long Island? A hondurasi, salvadori, guatemalai fiatalok, ártatlanok és ex-bandatagok előszeretettel költöznek Amerikán belül oda, ahol eleve sokan laknak az anyaországból, márpedig ez pont ilyen terület. New York City közelsége biztosíték arra, hogy akad sok fizikai meló, miközben magán Long Islanden sok az elhagyatott épület, amit el lehet foglalni, és olcsó(bb) a lakhatás. Plusz az amerikai hatóságok 2014-18 között 9 ezer, kísérő nélkül az országba érkezett kiskorút telepítettek ide. Ők mind a helyüket kereső, a nyelvet nem jól beszélő, valahová tartozni akaró fiatalok. Ideálisak a becserkészésre. A szűk hárommillió lakosú, hosszúkás sziget két közigazgatási területre oszlik, ebből Nassau megyében 500, Suffolkban pedig 300 bandatagot és 200 segítőt tartanak nyilván a hatóságok.
2017-ben a határőrség azt közölte, hogy a 2011 szeptembere és 2017 júniusa között kísérő nélkül érkező 260 ezer fiatal közül 159-ről bizonyosodott be bandakötődés. Ebből 56 volt MS-13.
A bandatagok általában 8 órás fizikai munkát végeznek, vagy középiskolába járnak, és csak "szabadidejükben" szereznek pénzt prostitúcióból, zsarolásból. Emellett megölik azokat, akik nem tisztelik őket, akik más bandához csatlakoznak, vagy akik feldobják őket a rendőröknél. 2016 óta minimum 25 gyilkosságot követtek el a bandatagok, a menekülteknek pedig, legyenek ártatlanok, vagy akár a bűnözésből kiugrani próbáló ex-bandatagok, amerikai földön is rettegniük kell, hogy felismerik, terrorizálják, erőszakkal beszervezik, vagy megölik őket.
Ugyanazzal szembesülnek Amerikában, ami elől elmenekültek a saját országukból.
Amerika, Trump vezetésével határozottan bekeményített tavaly. Az elnök többször is fogalmazott úgy a nyilvános beszédeiben, hogy az MS-13 tagjai nem emberek, hanem állatok.
És cselekedett is az ország: az amerikai bevándorlásügy 2017-ben négyszer annyi fiatalt tartóztatott le az MS-13-hez tartozás gyanújával, mint előző évben. Long Island a központja az Operation Matadornak, azaz az MS-13 bikaszarv-jelképére utalva elnevezett Matador Műveletnek, annak a bevándorlásügyi akciósorozatnak, amelyben 2017 májusa óta 475 fiatalt tartóztattak le. Trump elnök és Jeff Sessions igazságügyminiszter is mondott már személyesen beszédet az ügyről a Long Island-i rendőrök előtt.
Ám nem csak a valódi MS-13-mal igyekeznek leszámolni a hatóságok, hanem ezzel párhuzamosan migrációs ügyet is csinált mindebből Trump, akinek jól jött a "migránsbandáktól" való lakossági félelem. Januárban bejelentette, hogy 2019-ig 200 ezer, jelenleg legálisan az országban lévő salvadorinak kell elhagynia az USA-t, mert megszűnik az az állami program, amely védelmet adott nekik. Hivatalosan azzal az indoklással, hogy a 2001-es földrengés utáni újjáépítések már megvalósultak El Salvadorban. Emellett az USA és Mexikó idén már 11 ezer salvadorit deportált.
Az amerikai kormány idén júniusban rendeletet hozott arról, hogy a bandaháborúk nem minősülnek menekültstátuszra okot adó szempontnak. A legújabb intézkedésük pedig, hogy jelentősen csökkentik az éves menekült-letelepedési keretszámot, mégpedig az amúgy is rekordalacsony 45 ezerről 30 ezerre. Obama utolsó évében 110 ezer volt ez a szám. Trump pedig közben olyanokat twittelt, hogy a gyilkosok folyamatosan visszaszivárognak, úgyhogy kell az a fal a mexikói határra.
De ebbe az ártatlanok is belerokkanhatnak.
Long Islanden él az ex-MS-13-tag Henry is, akiről a cikk elején volt szó. Akinek 12 évesen már gyilkolnia kellett, majd tudván, hogy a biztos halál vár rá, ha marad a bandában, az USA-ban próbált új életet kezdeni, ahol az anyja is élt. A Brentwood középiskolában tanult, mindenki elől titkolta a múltját, de egyik nap a suliban megjelent El Fantasma, az otthoni, salvadori banda egyik tagja. Henryt, a kiugrásért bosszúból jól elverték, a fiú pedig elkezdett visszacsúszni a helyi tinik által vezetett, az otthoninál puhább, de még így is kőkemény bandaéletbe. Amikor azonban MS-13 a középiskolában gyilkolászni kezdett, Henry úgy döntött, segít az amerikai rendőröknek, és elmondja, mit tud. Remélte, hogy elköltöztetik Long Islandről, és akár tanúvédelmet is kaphat.
rossz pillanatot választott. A menekültellenes keménykedés pillanatát.
Úgyhogy egyszercsak a hatóságok kopogtattak az ő ajtaján is. Nem azért, hogy tanúvédelmet adjanak neki, mint arra számított, hanem hogy őrizetbe vegyék, sőt, MS-13 tagokkal tegyék egy börtönbe, mielőtt kitoloncolják. Henry minden nap azt várta, mikor ölik meg, de egyelőre megúszta, mint ahogy időlegesen az állam is megkönyörült rajta, és egyelőre nem deportálták.
A Henry sztoriját megíró újságíró, Hannah Dreier egyébként pontokban foglalta össze, hogy Trumpék hogyan mossák össze az MS-13 elleni harcot és az általános bevándorlásellenes szólamokat. Szerinte tévedés például, hogy az MS-13 egy határokon átívelő, drogcsempész banda. Valójában decentralizáltan működik, helyi szervezetekkel, amelyeknek nincs kapcsolatuk egymással, így nem is csempésznek kábítószert. Tévedés az is, hogy az MS-13 a bevándorlási törvények kijátszására szervezkedik, és eljátsszák a kamucsaládokat a határon. Nem növekszik a létszámuk sem, állami becslések egy évtizede 10 ezer főt mondanak, ami kevesebb, mint más hírhedt amerikai bandák, a Crips, a Bloods, vagy a Latin Kings létszáma. És bár az utóbbi években működnek feltűnően intenzíven, az FBI már 2003-ban is akciócsoportot állított fel ellenük Long Islanden.
A visszaküldött emberek pedig különösen sebezhetővé válnak. Kapcsolataik már nincsenek, viszont otthon mindenki azt gondolja róluk, hogy pénzük az van. A bandák emiatt is, és büntető-megtorló jelleggel is agresszíven állnak hozzájuk, még elviselhetetlenné téve az amúgy is szörnyű életet, ami oda vezet, hogy az USA bevándorlási szigora nem sokat számít a döntéshozatalnál, továbbra is rengetegen indulnak útnak "ennél csak jobb lehet" felkiáltással.
Henrynek legalább annyiból szerencséje volt, hogy egyáltalán eljutott az USA-ba, nem úgy, mint oly sokan abból a régióból. Edwin Vásquez Hondurasban focizott a haverjaival, amikor rálőtt a helyi Olanchanos banda. Vásquez nem volt bandatag. annyi volt a bűne, hogy egy MS-13 által kontrollált utcában lakott. A lövöldözés utáni hajnalon a féltestvérével együtt az USA-ba indultak. A Bestia gúnynevű vonattal mentek át Mexikón, ami azért kapta a nevet, mert a menekültek gyakran utaznak vele, és rendszeresek rajta a rablások, támadások. Őt a "Frontera Sur" állította meg, ami egy 2014-es, 86 millió dolláros amerikai beruházás, hogy még Mexikó déli határán elfogják a menekülteket. Elég sikeres is lett, egy év alatt megfelezte az amerikai határhoz elérő közép-amerikai menekültek számát, és megduplázta a Mexikóból dél felé visszatoloncoltak számát.
Long Islanden pedig továbbra sincs béke, amit kiválóan példáz Evelyn Rodriguez esete. Az édesanya az után lett a bandaháború elleni harc arca, hogy az MS-13 2016-ban meggyilkolta a lányát. Az amúgy demokrata érzelmű Rodriguezt Trump még az idén januári évértékelő beszédére is meghívta.
Rodriguez, a békeaktivistává vált gyászoló anya ma már halott.
Épp a napokban ölték meg, szándékosan elütötte őt egy autó, amikor a lánya emlékhelyét igazgatta Brentwoodban, az utcán. Azt mondják, ez a gyilkosság nincs kapcsolatban az MS-13-mal, az a lakó lett dühös, akinek a háza előtt volt az emlékhely, mondván, zavarta őt az állandó felfordulás, és eladni sem tudta az ingatlan, úgyhogy egy vita után egyszerűen áthajtott Rodriguezen a terepjárójával.
Főbb források: ProPublica 1., 2., Conversation, The Atlantic 1., 2., 3., Newsday, CNN, The Crime report, Guardian, Vox.
Borítókép: Helyszínelő dolgozik a helyszínen holttest mellett Tegucigalpaban, Honduras 2018. szeptember 05-én Fotó: Orlando Sierra/AFP