Index Vakbarát Hírportál

Ezekben a körzetekben izgulhat nagyon a Fidesz

2018. február 23., péntek 10:16 | öt éve frissítve

Az ellenzéknek nagyjából 15-20 egyéni választókerületet kell megnyernie, hogy Orbán Viktornak ne legyen kétharmada. 2014-ben tíz körzetben nyert a baloldal, a Jobbik és egy független jelölt egy időközin győzött. A Fidesz viszont számos körzetet nyert 40 százalék alatti eredménnyel az ellenzék megosztottsága miatt. Megnéztük, mely választókerületekben képzelhető el – a korábbi eredmények alapján – matematikai alapon, illetve sok esetben politikailag is az ellenzéki győzelem.

A kutatások alapján a Fidesz a választás nagy esélyese. A számok szerint az abszolút többség megszerzésével sem lehet gondja, a kétharmados többség azonban még kérdés, hogy összejön-e harmadszor is Orbán Viktornak.

199 képviselőt választunk április 8-án, 106-ot egyéni körzetekben, 93-an pedig országos listáról juthatnak be a parlamentbe. Az abszolút többséghez, azaz a kormányalakításhoz 100 képviselővel, a kétharmados többséghez pedig 133 képviselővel kell rendelkezni. Ez utóbbi azért fontos, mert a sarkalatos törvények megszavazásához, az alkotmánymódosításhoz, illetve bizonyos állami vezetők megválasztásához (Kúria, Országos Bírósági Hivatal elnöke, legfőbb ügyész) szükség van kétharmadra.

A Fidesz ebben a ciklusban többször is belefutott abba, hogy nem sikerült keresztülvinnie az akaratát, miután elvesztette a kétharmados többségét. Emlékezhetünk Orbán Viktor alkotmánymódosítására, de akár a plakáttörvényre is, amelyet végül egy feles törvénybe beletuszkolva fogadtak el a képviselők. A Stop Soros javaslatot is csak kétharmaddal lehet elfogadni, ahogy az új alkotmánybírókat is. 

Orbánnak tehát fontos a kétharmad, az ellenzékben pedig egyre több politikus beszél arról, hogy alapvető cél ennek elérését megakadályozni. Úgy számolnak – és mi is utánaszámolhatunk –, hogy az ellenzéknek összesen (tehát a baloldalnak és a Jobbiknak) 40 körzetben kell nyerni, hogy ne legyen a Fidesznek abszolút többsége. És 15-20 választókerületben kell nyerniük, hogy biztosan ne legyen a Fidesznek kétharmada.

Itt persze még van egy bizonytalan tényező. Ha az MSZP–Párbeszéd netán nem éri el a 10 százalékot, és kiesik a parlamentből, az a Fidesznek is hozhat pár pluszmandátumot. És lehet, hogy éppen ez kell majd a Fidesznek a kétharmadhoz. Orbán Viktor tehát nem véletlenül említette meg országértékelőjében az MSZP kiesését.

15-20 választókerület megnyerése, ha a jelenlegi megosztottság mellett nem is könnyű, messze nem lehetetlen feladat az ellenzéknek. 2014-ben tíz választókerületben nyert a baloldali összefogás, a tapolcai időközin pedig a Jobbik is bebizonyította, hogy tud egyéni körzetet nyerni. (Összesen most 12 vk-ban van ellenzéki egyéni képviselő.) Ha a Fidesz egy körzetben nincs 50 százalék felett, az ellenzéki választók pedig tömegesen egy irányba szavaznak, sorra születhetnek a meglepetésgyőzelmek.

Nézzünk erre két érzékletes példát, miről van szó:

  1. Budapest 15-ös körzetében, a XVIII. kerületben az MSZP-s Kunhalmi Ágnes 2014-ben 56 szavazattal, 0,11 százalékkal maradt le a fideszes Kucsák László mögött (37,6-37,49-re nyert Kucsák). Az LMP 6,2, a Jobbik 15,4 százalékával, de még a tökéletesen ismeretlen SMS , SEM vagy az Együtt 2014 nevű kamupárt pár száz szavazatával is nyerni tudott volna a baloldal, ha néhányan Kunhalmira szavaznak inkább.
  2. Miskolcon két választókerület van, az egyiket 2014-ben elvitte az MSZP-s Varga László, a másikat, Borsod 1-est viszont a fideszes Csöbör Katalin nyerte. Csöbör 33,7 százalékos eredménnyel nyert, ami mutatja, hogy az ellenzékiek elsöprő többségben voltak ebben a választókerületben. Csak éppen szétszavaztak: a Jobbik jelöltje 30,5, a baloldali összefogásé 28,6 százalékot kapott. Így Csöbör ünnepelhetett a végén.

Látható tehát, hogy ha néhány körzetben az ellenzéki szavazók egy része – akár a megszokott pártpreferenciáját felülírva – egy irányba szavaz, a Fidesz jelöltje nem örülhet a végén.

Figyelemre méltó adat, érdemes megjegyezni, hogy

2014-ben mindössze 20 olyan körzet volt, ahol a Fidesz 50 százalék fölött volt.

A maradék 86 kerületben az ellenzék összességében többségben volt. A megosztottság miatt azonban csak 10 körzetben sikerült győznie. És így lett Orbánnak kétharmada.

De melyik 15-20 körzet?

Ezúttal tehát 15-20 körül kellene nyernie az ellenzéknek, hogy megakadályozza a kétharmadot.

Fenti térképünkön azokat a körzeteket jelöltük, ahol a korábbi eredmények alapján esélye lehet az MSZP (piros), a Jobbik (fekete) vagy a DK (kék) jelöltjének. Azokat a körzeteket csíkossal jelöltük, ahol nem lehet vagy nehezen lehetne eldönteni, hogy a baloldali vagy a jobbikos jelölt felé vándorolhatnak a szavazók. A térkép nem eredményt tükröz, hanem ellenzéki esélyeket! Az eredmények simán alakulhatnak úgy, hogy a Fidesznek végül sikerül nyerni ezekben a körzetekben az ellenzéki megosztottság miatt.

Nézzük először, melyik ez a 10 körzet, ahol 2014-ben sikerült az ellenzéknek a győzelem, plusz van két vk, ahol időközin sikerült nyerni. Ezekben a körzetekben jellemzően újrázik a győztes. Az ellenzéknek tehát jó oka van ismét reménykedni ezekben a kerületekben, kivéve, ha erősebbnek nevezhető ellenzéki jelöltek indulnak egymással szemben.

Minden körzetnél feltüntetjük a győztes legutóbbi eredményét, és hogy a Fidesz jelöltje mennyit szerzett.

Ez tehát az a 12 körzet volt, ahol jelenleg ellenzéki a képviselő. Ezeket megtartva szeretne az ellenzék még pár győzelmet gyűjteni. De hol lehet még esélye? Mivel friss, kerületekre lebontott kutatás egyelőre nem áll rendelkezésünkre, megnéztük a Fidesz 2014-es leggyengébb körzeteit a fentieken túl. Ahol már akkor győzhet egy ellenzéki, ha sikerül meggyőznie az ellenzéki szavazókat, hogy esélyes jelölt, érdemes rászavazni – így más pártok híveitől is szerezhet voksokat.

A Fidesz jelöltjei 2014-ben 25 körzetben szerepeltek 40 százalék alatt. Mindez azt jelenti logikusan, hogy 60 százalék felett voltak az ellenzéki voksok. Nézzük most ezeket a körzeteket, ahol bár nyert, de magához képest nem szerepelt jól a Fidesz, és most is izgulhat az eredményen.

Az előbbiekben tehát azokat a körzeteket vettük sorra, ahol – a korábbi eredmények alapján – matematikailag és több esetben politikailag is elképzelhető az ellenzéki győzelem. Nyilván ehhez az kell, hogy egyetlen ellenzéki jelölt esélyesként pozicionálja magát és más pártok szavazóit is magához csábítsa. És ehhez persze még hozzájöhetnek olyan körzetek, ahol időközben gyengült a fideszes jelölt és erősödött egy-egy ellenzéki.

Simán lehet ugyanakkor, hogy a Fidesz – az ellenzék megosztottsága miatt – ugyanúgy behúzza magának ezeket a körzeteket 40 százalék alatti eredménnyel.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.

Rovatok