Több neve van, mint Ságvárinak, és az egyik az, hogy Paul McCartney

A Horthy-rendszer egyik emblematikus baloldali figurájáról, Ságvári Endréről maradt fenn az az anekdota, hogy mielőtt '44 júliusában egy csendőrökkel vívott tűzpárbajban meghalt, haldoklás közben a csendőrök kérdésére, hogy mi a neve, azt mondta: „Harminckét nevem volt, találjátok ki, melyik az igazi.”

De hol van Ságvári neveinek száma a rózsák neveinek számától! Igaz, Ságvári csak egyetlen ember volt, míg rózsából annyi van, mint... Mit gondol, mennyi? Ha azt mondom, több ezer, talán már csak legyint, hogy nagyzolok, mint bizniszmagyar sízőnő a félcsőben. Pedig a jó válasz az, hogy ma már több millió rózsafaj van a világban. Igaz úgy, hogy igazából viszont csak olyan 150-200.

Nyugalom, nem bonyolódtam bele a számokba, mint rezsibiztos a gázszámlába. Rögtön minden a helyére kerül.

Azt ismerik, hogy „hozzon egy fél kiló kaviárt, egy üveg francia pezsgőt és száz szál La France rózsát”? Rejtő Jenő mindössze 21 éves matróza,  Gorcsev Iván az, aki pillanatokkal a fizikai Nobel-díj elnyerése után már azon fáradozik, hogy igazán stílusosan udvaroljon szíve hölgyének (bár egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy a díjat egy ún. makaó nevű, sokfelé tiltott kártyajátékon nyerte el, ahogy az is, hogy szóban forgó szíve hölgyét ekkor valójában még ne is ismerte). Stílusosan – tehát rózsával.

Százötvenből milliók

Pedig olyan virág, hogy rózsa, nincs is. A rózsa szó jelentése ugyanis nem más, mint a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó egyik növénynemzetség neve. Ezen a nemzetségen belül aztán van egy csomó rózsafaj. Eredetileg nem volt olyan túl sok: a botanika általában 150-200 eredeti, úgynevezett vadfajról tud – persze, ez is soknak tűnhet, de szegfűnek például több mint 300 vadfaja van. A rózsa géncentruma Európában, a Fekete-tenger keleti partjainál van – és természetes úton csak az északi féltekén honosodott meg, a délire az emberek vitték át –, de az egész világon elterjedt.

Hogyan lett akkor a 150-200 rózsafajból milliós nagyságrend? Itt jön be a képbe a rózsa kitüntetett szerepe, amit az emberiség kultúrtörténetében, elsősorban a judeo-keresztény és az arab kultúrában betöltött. „A muszlim, az ortodox, a katolikus és a protestáns örökség keveredő részeként is formálódik a rózsahagyomány” – írta A rózsa és jelképei: Az antik mediterráneum című könyvében Géczi János, aki nemcsak József Attila-díjas író és képzőművész, hanem diplomás biológus is, a hazai rózsakultúra egyik legismertebb szakértője, számos rózsákról szóló könyv szerzője.

És ennek a hagyománynak a része, hogy világszerte tömegesen foglalkoznak a kertészek a rózsák keresztezésével, különféle hibrid fajok előállításával. Így magyarázható, hogy míg „valódi” rózsafaj csak 150-200 van, ezeknek a hibrid fajoknak a száma Géczi szerint a világon ma már milliós nagyságrendű. És akik nemesítik a rózsát, azok nemcsak a külsejét formálják saját ízlésükre: a milliószámra termesztett különféle kertészeti rózsákat a kertészek saját ízlésük, érdeklődésük, elkötelezettségük alapján ruházzák fel fantázianevekkel, mondja a szakértő.

Kutyaharapást rózsával

A rózsakultúrában egyébként a névadás korántsem új keletű dolog. Már az ókorban születtek tanulmányok a rózsákról – Hérodotosz is írt róluk –, és már ekkoriban adtak nekik neveket is. A rózsa kultúrába kerülésének három fő implikátora volt: a rózsa mint gyógyászati eszköz, a rózsa mint táplálék, mint fűszer és végül a rózsa mint szakrális, kultikus szimbólum. Ez a három implikátor, ami az első rózsaneveket is magyarázza. A magyarul vadrózsának vagy csipkerózsának hívott, eredetiben kutyára utaló rosa canina név például onnan jött, hogy egy római katonát egyszer megharapott egy veszett kutya, és a rózsa terméséből készült főzet elfogyasztása ennek tünetét, a nyálfolyást enyhítette.

Más esetben a rózsák a botanikus sajátosság vagy származási hely alapján kaptak neveket: a már említett Hérodotosz az egyik fajt százszirmú rózsának nevezte (bár csak annyira van száz szirma, mint a százlábúnak száz lába). A római korban egy Plinius nevű literátor a származás helye alapján tipizált számos rózsafajt, ilyen volt például a 12 szirmú, fényes vörös milétoszi rózsa (ami ma a rendszertanban rosa gallica néven szerepel).

A keresztény középkorban az erkölcsbotanikai tulajdonságok után a rózsa színe került előtérbe: ekkor még sárga rózsa nem is volt a keresztény Európában – azt majd az arabok hozzák be –, csak fehér és egy most pirosnak nevezett lilás bőrszínű. Közülük a fehér a szüzek tisztaságára, a piros, mint az erény rózsája, a vértanúkra utalt. Érdekesség, hogy ha már nincs rózsa ha nem is tövis, de tüske nélkül: egy időben a tüskésség-tüskétlenség mentén volt egy törésvonal, a tüskésség az anyagi világra és a paradicsomi Évára utalt, a tüskétlenség Szűz Máriára.

A rózsa neve: celeb

A 17. századtól, ahogy a kertészetekben egyre több- és többféle rózsát nemesítettek, alakult ki az a szokás, hogy a kertészek elkezdtek élő személyekről, híres művészekről, színészekről, de akár politikusokról is fantázianevet adni a rózsáiknak. Ma már tízezres nagyságrendben vannak hírességekről elnevezett rózsák, a híresebb kertészetek híresebb „márkaneveit” időnként almanachokban is közzéteszik. A neten is találni összeállításokat a rózsák ismertebb fantázianeveiről, például ezen a francia nyelvű oldalon.

Ebből kiderül, hogy fantázianevet nem meglepő módon előszeretettel adnak híres (gyakran szépségükről híres) színésznőkről, mint például Liz Taylor, Marilyn Monroe, Audrey Hepburn, Claudia Cardinale, Ingrid Bergman. Azonban sok más olyan névadó is van, akire kevésbé gondolnánk: rózsa viseli például olyan politikusok nevét, mint Ronald Reagan, John F. Kennedy, Charles de Gaulle, Abraham Lincoln. Sok esetben írókról, művészekről és zenészekről (Honoré de Balzac, Alexandre Dumas, Charles Dickens, Bing Crosby, Charles Aznavour, Louis de Funes) kereszteltek el rózsát.

A Beatlesből Paul McCartney-nak van rózsája, a többieknek nincs (legalábbis nem leltük nyomát). Van viszont még Ferenc pápának szentelt rózsafaj is – egy kelet-franciaországi kertészetben nemesítették –, de nem a katolikus egyházfő az egyetlen egyházi rózsanévadó: a napokban meghalt Billy Graham nevét 1998 óta viseli egy enyhe rózsaszín árnyalatú rózsa (nem meglepő módon egy amerikai kertészetben termelik).

Az európai kultúrkörben az emberek névmániásak. Nem a teljesítmény számít, hanem az, hogy kössük valakihez

– adott magyarázatot a rózsák elkeresztelésére Géczi János. Akiről egyébként – ahogy ez a legjelentősebb hazai rózsaszakértőhöz illik is – szintén neveztek el rózsát. Kerényi-Nagy Viktor botanikus egy, a szilágysági Selymesilosván megtalált vadfajnak adta a Géczi rózsa nevet. Ennek kuriózuma, hogy vadfajt viszonylag ritkán keresztelnek el így, a fantázianeveket általában a kertészeti rózsáknak adják.