A Red Bull Air Race hozzánőtt a magyarokhoz

DLAPE20150704022
2018.06.23. 07:37 Módosítva: 2018.06.23. 11:04

Azt a Forma-1 is bizonyítja, hogy az emberek szeretik az olyan motorsportokat, amelyek hangosak. A Red Bull Air Race is tökéletesen kielégíti ezt az igényt a helyszínen, a gépek itt is csak néhány másodpercig láthatóak, ráadásul nem is egymás ellen versenyeznek. 

Ezért is szedtük össze, mi ez az egész, hogyan zajlik egy ilyen verseny, kik a sztárjai a sorozatnak.

A műrepülés alapvetően a különféle trükkökről szól, de azok minőségét egy egyszerű halandónak pont annyira nehéz megítélni, mint egy műkorcsolyakűrt pontozni. Főleg, ha nem is látják az égben eltűnő repülőt.

Az Air Race egy kicsit földhözragadtabb, könnyebben érthető versenyt hozott össze: a pilótáknak nem bravúroskodniuk kell, hanem egy kijelölt pályát teljesítenek időfutamként. A leggyorsabb nyer, a láthatóságot és értelmezhetőséget meg a földön vagy vízen felállított kapukkal biztosítják.

A versenyzőknek nagyjából 25 méter magas, felfújható oszlopok között kell manőverezniük. Egy-egy pálya nagyjából 6 kilométer hosszú. Vannak dupla kapuk – ilyenkor a két pilon között kell átmenni  és egyes oszlopok is, amiket a megadott sorrendben kell kerülni  ilyenkor gyakorlatilag szlalomoznak  , és mindig vannak úgynevezett G-fordulók is, ilyenkor kell magasba felhúzni a gépeket. Ekkor 10G is hathat a pilótákra. A manőverezés hibáit büntetik, ha a kapukat valaki túl magasan vagy alacsonyan veszi, vagy hozzáér egy pilonhoz, büntetőmásodpercek járnak. Egy futam nagyjából szűk egy percig tart, a legjobbak között néhány tizedmásodperc különbség van.

Az Air Race 2003 óta létezik hivatalosan – egy évvel korábban pont a magyar Besenyei Péter tesztelte a formátumot – , és azóta egy hároméves kihagyástól (2011-13) eltekintve rendezik meg a sorozatot a világ különböző városaiban. Az első évben még csak két futamot rendeztek, a másodikat éppen Budapesten, aztán a sorozat egyre bővült, tízállomásos is volt, mígnem beállt a nyolcversenyes formátumra.

A legstabilabb állomás éppen Budapest lett, csak egyetlen egyszer, 2014-ben maradt ki a sorozatból, idén a tizenkettedik Air Race-t rendezik a Duna fölött.

Budapest mellett Abu-Dzabi vált szinte kihagyhatatlanná, itt 11-szer járt már az Air Race. Általában ott kezdődik az idény is. Idén a franciaországi Cannes és a japán Csiba rendezett már futamot, Budapest után az orosz Kazany, az osztrák Wiener Neustadt, az amerikai Indianapolis és az ausztráliai Perth jön még.

A pályák egy része víz felett van, de van olyan, amit városi környezetben, vagy repülőtéren rendeznek meg. A Duna fölött kijelölt pályát a nehezek közé sorolják, a versenyzők csak szörnyetegként emlegetik egymás között. Alacsony vízállásnál a Lánchíd alatti átrepüléssel indul egy kör, ami megnehezíti a későbbi repülést, a helyes sebességet és szöget nem könnyű eltalálni. Az épületek miatt keletkező légörvények is fokozott figyelmet igényelnek.

A versenyzők speciális gépekkel vesznek részt, a 7,6 méternél kisebb szárnyfesztávolságú gépek végsebessége 406 és 426 km/óra között van, leggyakrabban a Zivko Edge 540, a MXS-R és a Corvus Racer 540 modelleket használják.

A világbajnokság a nyolc versenyen elért pontszámok alapján dől el. Az első tíz helyezett szerez pontot állomásonként, értelemszerűen a legtöbb pontot szerző versenyző a világbajnok.

A motorsportokból lehet ismerős a versenyek lebonyolítása is, minden pilóta többször emelkedik fel egy-egy hétvégén. A verseny szabadedzéssel kezdődik, ezután jön a kvalifikációs kör, innen 14 pilótából nyolc jut tovább, hét párból a gyorsabb, illetve a leggyorsabb időt repülő vesztes. A nyolc pilótából a következő körben négy megint kiesik, végül egy utolsó körrel ők döntenek a helyezésről. Fontos szabály, a pályán egyszerre csak egy gép lehet.

De hogy egy pillanatra se maradjon senki motorzúgás nélkül, arról úgy gondoskodnak, hogy a 14 elitpilótás Master Class mellett van Challenger kategória is, a hétvégén ők is többször felszállnak. És persze mindig vannak a versenyhez szorosan nem kapcsolódó repülőbemutatók. A Master Class döntőjét vasárnap 15:30 és 15:55 közé írták ki.

A budapesti verseny idén a negyedik állomás, a sorozatban a két győzelmet szerző ausztrál Matt Hall vezet, 36 pontja van, ahogy az amerikai Michael Gouliannak is. Utóbbi csak egy futamgyőzelmet szerzett, ezért szorult a második helyre.

A tizennégy Master Class-pilóta között most is ott van két világbajnok, a 2016-os győztes német Matthias Dolderer és a 2015-ös bajnok japán Muroja Josihide (Yoshihide Muroya). Utóbbi nullázott a csibai futamon, így csak a harmadik helyen áll, Dolderer pedig pedig az első futamon hibázott, 15 pontról próbálhat meg felzárkózni.

Az Air Race legeredményesebb versenyzője Paul Bonhomme volt, a brit pilóta háromszor lett világbajnok, összesen 19 futamgyőzelmet szerzett, majdnem kétszer annyit, mint az utána következő osztrák Hannes Arch. Ma már egyikük sincs a mezőnyben  Arch két éve helikopterbalesetben meghalt az Alpokban  , ahogy a sorozat megszületéséért sokat tevő Besenyei Péter sem.

A magyar pilóta volt az Air Race első bajnoka 2003-ban, majd a következő három évben második helyeket gyűjtött, két amerikai, Mike Mangold és a Kirby Chambliss voltak a legnagyobb riválisai. Besenyei 2007-ig még szerzett egy harmadik helyet, majd 2015-ig versenyzett. Azért még lehet látni a hétvégén is, a Lánchíd alatt ő repült át először, most is kap egy bemutatót.

A témában elmondhatja véleményét facebookos oldalunkon: