A végzete volt, hogy profi legyen

GettyImages-918495728
2018.02.20. 00:18
Milliók rajonganak érte, a versenytársai tisztelik, de közben fújnak is a snowboard háromszoros olimpiai bajnokára. Az amerikai Shaun White nemcsak egyszerűen sportoló, hanem kultuszfigura is, az extrémsport legismertebb alakja. Profizmusa és sikeressége, meg persze vagány sportága teszi ellenállhatatlanul vonzóvá az üzlethez is nagyon értő snowboardost.

Shaun White egy tökéletes sztorit fejezett be a phjongcshangi olimpián. A snowboard királya négy évvel ezelőtt a poklot járta meg azzal, hogy Szocsiban még csak dobogóra sem került, a negyedik lett, pedig az előző két olimpián ő volt az aranyérmes. A sportág trendalkotójának és szupersztárjának egyszerűen nem fért bele egy ilyen eredmény. 

A kudarc átformálta a saját bevallása szerint kicsit kiégett White-ot, és 31 évesen harcba szállt harmadik olimpiai aranyáért abban a sportágban, ahol lassan már az a meglepetés, ha nem 17 évesek nyernek. A deszkás még kapott egy pofont is az élettől, meg egy esélyt, hogy felemelkedéséből akár egy filmforgatókönyv is szülessen.

White szeptemberben, az új-zélandi világkupa előtti edzésén csúnyán odaverte magát a félcső pereméhez, ömlött a vér a fejéből, homlokán keletkezett egy nagy vágás, nyelvét is elharapta, összesen 62 öltéssel hozták rendbe. A sérülése inkább ijesztő volt, mint súlyos, de ez pont elég volt ahhoz, hogy White elbizonytalanodjon.

Félelemmel tért vissza a félcsőbe, és legelőször is ezt kellett leküzdenie, hogy versenyképes legyen.

A 2017/18-a szezonban sokáig nem volt győzelme, még az amerikai olimpiai csapatba kerülésért is küzdenie kellett. 

Úrrá lett azonban bizonytalanságán, és szép lassan visszakapaszkodott a legmagasabb szintre. Január 13-án a US Grand Prix of Snowmasson tökéletes futamot ment, mindent bemutatott a védjegyének számító elemek közül (frontside double cork 1440, cab double cork 1080, double McTwist 1260 is volt) menetében, a maximálisan adható száz pontból százat kapott a zsűritől. Korábban csak egyetlen tökéletes futam volt a snowboard történetében. Naná, hogy az is White-é volt. Ezek után az olimpia favoritja lett, de egyáltalán nem mehetett biztosra, olyan fiatalok uralták a versenyeket, mint az ausztrál Scotty James vagy a japán Hirano Ajumu. Az olimpiai döntőben ők is lettek a legveszélyesebb riválisai. 

White jól kezdett, az első körben ő szerezte a legtöbb pontot, sikerült nyomás alá helyeznie a többieket. Hiruno a második körben visszavágott, átvette a vezetést, de az amerikait képtelenség volt zavarba hozni. Az utolsó kör utolsó indulójaként még rá tudott tenni, egyetlen ugrásnál sem bizonytalankodott. Aki sosem látott korábban snowboard-versenyt, az is érezhette, hogy mindenkit felülmúlt vele. Amikor meglátta a pontjait, térdre esett, majd sírva ünnepelte harmadik olimpia bajnoki címét.

A téli olimpia egyik nagy előnye, hogy sokkal bátrabban mert extrémsportokhoz nyúlni, mint a nyári játékok, így olyan hősei is vannak, mint White. És egyúttal azt is ígéri, hogy bármelyik deszkán menőző utcagyerekből lehet bajnok és világsztár. Persze az sem mellékes, hogy a deszkakultúrára már komplett iparág épült, rengeteget költő szponzorokkal. 

Kilencévesen már Tony Hawkkal lógott

White már hatévesen snowboardozott, de a rokonsportágak is nagyon érdekelték, gördeszkázott is, elég ügyesen ahhoz, hogy egy másik extrémsport legenda, Tony Hawk figyelmét is felhívja magára. Egy kilencéves kölyök nem álmodhatott volna menőbb dologról, mint Tony Hawkkal lógni, de White-nak ennél jóval több jutott, már hétéves korában szponzorai voltak, a végzete volt, hogy profi legyen. Tizenhárom évesen már felnőttek között versenyzett, és ekkor gyakran megkapta, csak azért kap jó pontokat, mert gyerek. Erre persze nem lehetett sokáig hivatkozni.

White a gördeszkát és a snowboardot párhuzamosan űzi, ő volt az első sportoló, aki indult nyári és téli X-Gamesen (ez az extrémsportok legnagyobb versenye), majd abban is első lett, hogy mindkettőn tudott érmet szerezni. Első és második aranyát 17 évesen szerezte, superpipe-ban és slopestyle-ban is versenyzett. Az X-Gameseken sorra írta át a rekordokat, összesen 13 aranyat szerzett, sokáig érinthetetlennek tűnt, 2008 és 2013 között sorozatban hat bajnoki címét gyűjtött superpipe-ban.

„Mindenek előtt Shaun győzni akarása páratlan. Mindig is versengő típus volt. Miközben kortársai (akár gördeszkáról, akár snowboardról volt szó) adták a lazát, meg partiztak, ő edzett, és nem hitte el, hogy a többiek csak élvezni akarják a snowboardozást, és nem nyerni akarnak. Ezért kissé kívülálló is volt a szcénában, szinte magának való. Sokan nem kedvelték, mert nem volt elég cool. Nem bírták a tökéletességét, hogy mindent az utolsó apró részletig felépít, kidolgoz. A snowboard true vagy core arcai nem vették be, mert túltolta az akrobatikát, ami szerintük megöli a snowboardot. Igen ám, csak Shaunnak volt hozzá páratlan és gyönyörű stílusa, ezt pedig nem vitathatták el tőle. Az akrobatika és a stílus ugyanis ritkán jár együtt, nehezen összeegyeztethető. Persze az sem sokat segített, hogy nagy versenyekre privát félcsőt építtetett magának, ahol csak ő edzhetett." – írta Pintér László, az Eurosport szakkomentátora.

Ezt a kívülállóságot és éhséget példázza White egy gyerekkori sztorija is, amit a Telegraphnak idézett fel, 15 évesen Japánba utazott egy meghívásos versenyre, ahová anyja is elkísérte. A verseny előtti nap a többi, nála idősebb deszkás egész éjjel bulizott, érthetően nem voltak csúcsformában, ezért azt találták ki, hogy bármi is lesz a végeredmény, egyenlően osztozzanak meg a 50 ezer dolláros pénzdíjon és az autón, ami a győztesnek jár. White osztott-szorzott, anyja és saját repülőjegyének árát is beleszámolta, és rájött, hogy neki nem éri meg ez az alku. Nem érdekelték a többiek, és persze aztán el is vitte az első helyet. 

„Ami a snowboardtudását illeti, az egyértelmű tehetsége és a befektetett iszonyat mennyiségű meló mellett az amplitúdójával emelkedik ki a mezőnyből. Ez a trükkök magasságát jelenti a félcső pereme felett. Jelenleg szinte csak Hirano Ajumu tudja azt a magasságot. Talán nem véletlen, ő is gördeszkás háttérrel rendelkezik." – mondta Pintér. 

A coolfaktor csúcsa

A vörös lobonca miatt Repülő Paradicsomnak (Flying Tomato) is nevezett White-nak a globális ismertséget az olimpiák hozták meg, első aranyát 2006-ban, Torinóban szerezte meg. Majd négy évvel később újra ő lett az olimpiai bajnok, – ekkor már kétségtelenül ő volt az olimpia egyik legnagyobb sztárja és hozta a legnagyobb nézettségi mutatókat –

és hogy még emlékezetesebb legyen aranya, a döntőben adott be egy új trükköt.

„Akkoriban Shaun az első meneteivel nyerte a versenyeket, nem nagyon tudták nyomás alá helyezni. Aztán győztesként a kvázi tiszteletkörben néha előhúzott egy új trükköt, mint Vancouverben a dupla McTwist 1260-at, ahogy ő nevezte, a Tomahawkot. Évek kellettek, mire ezt más is meg tudta tanulni."

A félcsőben verhetetlen White mindeközben brandet épített maga köré, ebben is hasonlít Tony Hawkhoz. Ahogy korábban említettük, már kisgyerekként sportszergyártók szponzorálták, és ahogy jöttek az igazi sikerei, egyre több pénzt kapott, még nem volt húszéves sem, amikor dollármilliomos lett. A becslések szerint 20 és 40 millió dollár között keresett már eddig, és ezzel az egyik leggazdagabb téli olimpikon a Time szerint. White az ingatlanbizniszben is mozog, Malibutól a Grand Canyonig elég sok, több millió dolláros házat vásárolt majd dobott piacra, és a Mammoth Resort nevű síterep egyik kisebbségi tulajdonosa is – itt tanult meg snowboardozni a Phjongcshanban szintén aranyig jutó Choe Kim. Míg a reklámszerződései darabonként évi kétmillió dolláros bevételt biztosítanak neki.

A szinte élete minden mozzanatát képben rögzítő és a közösségi médiában erősen nyomuló White-nak sikerült (szub)kulturális ikonná is válnia, egyrészt testvérével, Jesse-vel saját ruhakollekciót terveztek, amire nyilván minden valamire való snowboardos vagy gördeszkás rárepült, de olyanok is megismerték a nevét, akik sohasem látták egyetlen versenyét is. A deszkásról videojátékot készített az Ubisoft, amiből több mint hárommillió példányt adtak el. White persze azzal is biztosítja coolfaktorát, hogy Air+Style néven évek óta zenei és sportfesztivált futtat, és ha éppen ráér, akkor a Bad Things nevű bandájában gitározik, vagy feltűnik cameóként például a Barátság extrákkal című filmben. 

White imázsába nem fér bele a rosszfiú szerep, de így sem kerülhetett el pár botrányt. 2012-ben részegen egy kicsit átalakította egy hotel berendezését, majd megpróbált elmenekülni a helyszínről. A balhé nem tépázta meg különösebben a hírnevét, de egy Phjongcshangban újra felhozott ügy miatt még magyarázkodhat. A korábban vele együtt zenélő Lena Zawaidehez vádolta meg 2016-ban szexuális zaklatással. 

White igazi győztes típus, hiúsága sem engedi, hogy ne ő legyen valamiben a legjobb. Igazi amerikai történet az övé, szinte járt is neki, hogy ő legyen a snowboard első háromszoros bajnoka, és ő szerezze meg az Egyesült Államok századik téli olimpiai aranyát. Ezzel sem éri be, újabb aranyakat akar, de egyelőre még csak két évre tekint előre. Szerencséjére a 2020-as nyári olimpián már gördeszka is lesz a programban, és senki sem lepődne meg, ha ő lenne a sportág első olimpiai bajnoka, jelezte ugyanis, hogy szeretne arra az olimpiára is kijutni.