Hullámfürdő záróra előtt – testek a harmincas évekből

fortepan 20802   as bg
2018.05.23. 17:40
„Két pengő negyven fillérbe került a belépő, akkor két kiló szalonna ára, három napszám. Fura város volt ez a régi Budapest, felvágósan szegény; mindenki örökké siránkozott, az újságok teli nyomorral, öngyilkossággal – itt meg melegebb nyári napokon nem lehetett kabint kapni. A miniszterek többnyire délelőtt tíz óra tájt érkeztek: Kozma Miklós, Hóman járt ide gyakrabban. Muráti Lili színművésznő közismert Adler sportkocsiján robogott be, sűrűn megjelent Dániel báró is, övé volt a »meseautó«, amely a filmben is szerepelt. Gróf Zichy Tivadarnak, az Orgia Rt. című regény szerzőjének akkoriban már nem volt vagyona; szőkén, álmosan üldögélt a kőlépcsőn"– írta a Hullámfürdőről az egyik legrégibb törzstag, Karinthy Ferenc.

Az egykori Sárosfürdő helyén 1918-ra felépült Gellért Hotel és Gyógyfürdő a főváros első luxuskategóriájú létesítménye volt. Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullámstrandfürdőt csak később, 1927-ben építették fel a hotel korábbi parkjában.

A pesti Palm Beach, a legmondénebb strand az előkelő pesti társaság kedvence volt. Arisztokraták, bankvezérek, iparmágnások vetették magukat a hullámok közé, a strandöltözetüket inkább szárazon tartó hölgyek között dúlt a demokrácia: „arisztokratanők, polgári asszonyok, mulatók kis nőcskéi békés egyetértésben” napoztak egymás mellett.

Pusztai Sándor, a Gellért úszómestere konzerválta ezeket a nyolcvan évvel ezelőtti testeket – némelyiket névvel, másokat név nélkül. Az 1899-ben Nyíregyházán született Pusztai (akkor még Pelach) operaénekesnek készült, de strandbérlő szülei miatt az úszómester lett. A harmincas évek Gellértje volt számára az aranykor. A családi legenda szerint a napközben kapott rengeteg borravalót csak bedobálta a kabinjába, és a pengő estére már bokáig ért. A bohém éveknek egy fürdőbeli ismeretségből született házasság vetett véget.

Évtizedeken keresztül fiókban őrzött több mint hatszáz darab bélyeg nagyságú fotóját a Hullámban készítette. Az amatőrfotós úszómester 1978-as halála után végül a képek csak 2012-ben kerültek nyilvánosságra, amikor a Mai Manó Ház Miniszterek gatyában címmel kiállítást rendezett belőlük. Az anyagot nemrég a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye digitalizálta, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet hallgatói pedig Hullámfürdő záróra előtt címmel feldolgozták és közösen hozzáférhetővé tették.

Ha a fotókat végignézve felfedezett egy új, sosem látott mozzanatot nagyapja, dédanyja strandéletéből, ne habozzon, írjon .