Huszonnyolc európai kormányfő várja tűkön ülve, hogy Trump mondjon valamit
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- A magyar emberek fele több mint egy évtizede nem érezte magát boldognak
- Románia egy lépéssel közelebb került a schengeni övezethez való csatlakozáshoz
- Kiderült, miért nem tudták megakadályozni az oroszok a moszkvai terrortámadást
- Barack Obama és Bill Clinton is segítette Joe Biden kampányát
- Így épült ki a háború alatt az oroszok kereskedelmi szellemflottája
- Csak egy nyolcéves kislány élte túl a buszbalesetet
- Ferenc pápa megmosta tizenkét női rab lábát
- Buszbaleset történt Németországban, több tucat ember megsérült
- Tanúvallomásra hívta Joe Bident a képviselőház republikánus bizottsági elnöke
- Putyin kész a végsőkig elmenni, közel lehet a háború vége?
Donald Trump valamilyen felmentést fog ajánlani az Európai Uniónak a védővám alól, amit a külföldi acél- és alumíniumtermékekre vet ki az Egyesült Államok. Pontosan ennyit tudnak az ügyről az uniós vezetők is, akik csütörtök este Brüsszelben tárgyalnak, többek között az EU és Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatokról.
„Egy pontot kell még tisztázni: a felmentést feltételekhez kötik-e, és ha igen, mik lesznek ezek a feltételek. A megfogalmazáson múlik minden. Az ördög néha a részletekben bújik meg” – üzente az ülésről Charles Michel belga miniszterelnök. Csütörtök este úgy lehetett tudni, hogy közép-európai idő szerint este 10-kor üzenet érkezik Washingtonból, és erre várt a teljes európai politikai vezetés.
Az amerikai elnök március 8-án írta alá a rendeletet, amely 25 százalékos vámmal sújtja az acél, 10 százalékossal az alumínium behozatalát az Egyesült Államokba. Az intézkedés sok kárt okozhat az Európai Uniónak, és különösen a német iparnak, ezért Brüsszel hetek óta tárgyal Washingtonnal, hogy az európai piacról érkező termékekre ne vonatkozzanak a magasabb vámok.
Már lehet tudni, hogy egy átmeneti kivételről van szó, május 1-ig érvényes, és az Európai Unió mellett Ausztrália, Argentína, Brazília és Dél-Korea is megkapja. Ezt jelentette be csütörtökön Robert Lighthizer az, USA kereskedelmi főtárgyalója az Egyesült Államok Szenátusában. Így igazából kiderült, hogy valószínűleg mindig is csak Japán és Kína ellen szerette volna bevetni az extra vámokat az amerikai elnök.
Az EU és az USA szakértői megegyeztek, hogy egy közös munkacsoportban fogják kidolgozni, hogy „hogyan oldhatnák föl a két piac közötti kereskedelmi feszültséget”, fogalmaz a Wall Street Journal.
Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter a hónap elején arra célzott , hogy az USA azoknak az országoknak ajánl majd felmentést a védővámok alól, amelyek megemelik a hozzájárulásukat a NATO költségvetésébe. Az Európai Bizottság nem erősítette meg, hogy kaptak volna ilyen ajánlatot.
Csütörtökön Donald Trump bejelentette, hogy Kínára viszont új védővámokat vetnek majd ki, akár 50 milliárd dollár értékben.
A Facebook adatlopási botrányt nagyon komolyan kell venni
Az uniós csúcstalálkozó csütörtök délutáni tárgyalásán minden miniszterelnök egyetértett abban, hogy a leghatározottabban kell föllépni az olyan adatlopási üzelmek ellen, mint amit valószínűleg a Cambridge Analytica (CA) nevű cég követett el. Nagyon úgy tűnik, hogy a CA Facebook-felhasználók adataival visszaélve avatkozott be demokratikus választásokba, közöttük a 2016-os amerikai elnökválasztásba.
„Az állampolgárok magánéleti és személyes adatait meg kell védeni. Nagyon komolyan vesszük ezt az ügyet” – mondta az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk.
Orbán Viktor egy Facebook videóban arról beszélt, hogy nagy a felháborodás Brüsszelben az ügy miatt. „Elfogadhatatlan, hogy a Facebook adatbázisát az érintett személyek hozzájárulása nélkül üzleti, de különösképpen politikai kampányok céljaira felhasználják” – mondta. A visegrádi országok vezetőivel egyetértettek abban, hogy a törvény teljes szigorával föl kell lépni az ilyen tevékenység ellen.
A balti országok végleg leválnak a Szovjetunióról
Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország megegyezett az Európai Bizottsággal, hogy 2025-ig hozzákapcsolják a három balti országot az EU-s elektromos hálózathoz. „Ez a páneurópai projekt a legemblematikusabb projektje az európai energia uniónak” – mondta csütörtök este Jean-Claude Juncker. A balti országok a volt Szovjetunióban kiépített elektromos hálózatot használják. Nyugat felől el vannak zárva az elektromos áramtól. Ezért különösen nagy jelentőségű, hogy az Európai Unió több, mint húsz évvel a balti országok uniós csatlakozása után megoldja ezt a problémát.
Van jelentősége, hogy ugyanazon a napon jelentette be ezt a lépést az Európai Bizottság elnöke, amikor az Európai Unió vezetői közös nyilatkozatban ítélték el Oroszországot egy Angliában elkövetett merénylet miatt. A közös kiállás után az egyik balti állam, Litvánia elnöke bejelentette: mérlegeli, hogy a merényletre adott válaszként orosz diplomatákat fognak kiutasítani Litvániából.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon