A brüsszeli fenyegetés sem fogta vissza a lengyel felsőházat
További Külföld cikkek
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
- Az EU autonómiára vágyik a védelmi politikában, de a NATO nem nézi jó szemmel
- Halálra verhették a szerb kislány, Danka Ilics gyilkosának testvérét a börtönben
Élénk vita után a lengyel felsőház is megszavazta péntek este azt az Andrzej Duda államfő által előterjesztett két bírósági törvényt, amelyet Brüsszel az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás lehetséges beindítása kapcsán emleget – írja az MTI.
A törvényeket a szejm múlt pénteken szavazta meg, a felsőházi szavazás után így most mindkét jogszabályt az államfőnek kell még aláírnia. Az államfői hivatal képviselői kilátásba helyezték a jóváhagyást, mivel szerintük a parlamenti vita során végzett módosítások alapvetően nem térnek el Andrzej Duda eredeti elgondolásaitól. Andrzej Duda és a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szerint a törvények jelentősen javítanak a lengyel bírósági rendszer működésén, az ellenzék szerint viszont alkotmányellenesek és veszélyeztetik az igazságügy függetlenségét.
Az egyik törvény értelmében a 25 tagú KRS 15 bíró tagját az alsóház választaná meg, mégpedig egy olyan listából, amelyet a parlament igazságügyi bizottsága a bírói csoportosulások javaslatai alapján állít össze, és amelyen minden parlamenti frakció legalább egy jelöltje szerepel. A KRS bíró tagjait az első fordulóban háromötödös többséggel, eredménytelen szavazás esetén a második fordulóban abszolút többséggel választják.
A második, legfelsőbb bíróságról szóló törvény egyik előírása alapján 70-ről 65 évre csökkentik a bírák nyugdíjkorhatárát, szolgálati idejük meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthet. A törvény olyan hatáskörrel is megbízza a legfelsőbb bíróságot, hogy úgynevezett "rendkívüli panaszok" nyomán fellebbezési eljárásban vizsgálhassa felül az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár 20 évre visszamenőleg is. A rendkívüli panaszokról az újonnan kinevezendő nem hivatásos bírák (ülnökök) is döntenek. Az ülnökök az újonnan létrehozandó fegyelmi kamarába is bekerülnek, amely az igazságügyi dolgozók által elkövetett bűnügyi, erkölcsi kihágásokkal foglalkozik majd.
A legfelsőbb bíróság tagjainak nyugdíjazása az egyik fő pontja volt az Európai Bizottság kifogásainak a lengyel igazságügyi reformmal kapcsolatban. Pénteken Brüsszelben ismét terítékre került a Lengyelországgal szemben várhatóan pénteken induló hetes cikk szerinti eljárás, amely az ország jogállamiságának helyzetét vizsgálja majd. Franciaország és Németország támogatni fogja az Európai Bizottságot, ha úgy dönt, jövő héten megindíthatja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt - ezt mindkét ország vezetője megerősítette péntek délután.