Török tüneti kezelés a líra erősítésére: vissza fog ütni

Egy hete erősödik a török líra az amerikai dollárral szemben. A portfolio.hu cikke szerint az erősödésben fontos szerepet játszott a török bankfelügyelet döntése, amely a kereskedelmi bankok napi devizapiaci ügyleteinek összértékét az adott kereskedelmi bank tőkéjének 25 százalékában maximalizálta.

Törökország láthatóan nem tanul semmit sem az elmúlt hetek eseményeiből, sem a nemzetközi példák tucatjaiból. Hiszen ez a lépés is olyan tüneti kezelés, amely a valódi problémák azonosítása helyett történik, és amíg a törökök a spekulánsokat, az Egyesült Államokat ostorozzák és a népben, illetve Allahban bíznak, addig a befektetők bizalma csak olvad.

Tőkekorlát

Ez a lépés is, mint minden piackorlátozás, vissza fog ütni. Ha a befektetők azt látják, hogy egy adott piacon nem állnak rendelkezésre a szokásos kereskedési lehetőségek, az ajtók adminisztratív eszközökkel bezárhatók, akkor onnan összességében elmennek, vagyis további tőkét fognak kivonni.

A portfolio.hu emlékeztet arra is, hogy a szabályozó természetesen a spekulánsok kezéből igyekezett kicsavarni a fegyvertárat, de azzal a „normális” befektetőket is korlátozta, például azokat, akik éppen fedezeti ügyletet kötnének, mert befektetnének az olcsóvá vált török gazdaságba.

A befektetők számára nyugtalanító az, hogy a török hatóságok átmeneti, tüneti kezeléssel próbálják meg megoldani Törökország gondjait, miközben ettől sokkal komolyabb erőfeszítésre lenne szükség a vezetők részéről.

Mindig megpróbálják

Sok ország megpróbálkozik a számára kedvezőtlen piaci folyamatok adminisztratív korlátozásával, amit mindig felerősödő pánik követ. Szerencsésebb államok vezetése, ilyen volt valamelyest Kína azonban pillanatok alatt belátja, ha valami nem megy.

2015 közepén, a nagy kínai tőzsdei áresésnél volt például tetten érhető, hogy a párt milyen gyorsan visszavett a nem-piaci módszereiből.

Az áresés megindulása után a lakosság a pártra várt, a kommunisták pedig nem mutathatták azt, hogy nem urai a helyzetnek. A vezető lapokban a shortolók börtönbe zárását követelték a propaganda-újságírók, több értékpapírt felfüggesztettek, az állami befektetőknek pedig megtiltották, hogy eladjanak, sőt, állami befektetőket ösztönöztek kínai papírok megvételére.

Az intézkedésekből lett aztán az igazi válság, amikor pedig Kína felismerte, hogy talán a növekedési lehetőségek kifulladásával kellene foglalkoznia, hozzá lehet nyúlni addig kőbe vésett árfolyam-politikájukhoz, vagy be kell látni, hogy az árnyékbankrendszer veszélyeket hordoz, a befektetők viszonylag hamar megnyugodtak.