Már 326 forint körül van egy euró

Csütörtök délelőtt 10 óra körül újra 3,5 éves mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, konkrétan 326,4 forintba került egy euró.

Szerdán a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntését követően 325 közeléből egészen 321 környékére erősödött az árfolyam, de csütörtök reggel megint 324 fölé gyengült a forint, és a gyengülés a reggeli órákban is folytatódott.

Szerda reggel majdnem 325 forintig gyengült a forint, de a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a 0,9 százalékos alapkamaton, mert úgy ítélték meg, hogy teljesül az inflációs cél a jelenlegi alapkamat mellett is.

A magyar jegybank és a magyar kormány szerint a forintgyengülés csak átmeneti, nincs ok a szigorításra. 

Varga Mihály csütörtökön a forint árfolyamával kapcsolatban közölte, hogy a kormány a piaci helyzethez alkalmazkodik, árfolyamcélt nem tűzött ki. Varga arra számít, hogy a helyzet megnyugvásával a forint árfolyama visszakorrigál. Mindehhez az is hozzájárul, hogy a piacok értékelik a magyar gazdaság kiegyensúlyozottságát és azt, hogy más feltörekvő államoktól eltérően Magyarországon nincs szükség válságintézkedésekre - mondta Varga.

A jegybank csütörtökön közzétett legfrissebb inflációs jelentése alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint az olajár emelkedésének hatására átmenetileg, rövid távon enyhén 3 százalék fölé emelkedik az infláció, az olajár-változás közvetlen hatásának kifutásával az MNB 2019 közepére eléri, majd fenntartja az inflációs célt, írja az MTI.

A jelentés főbb megállapításai szerint a magasabb olajár következtében másodkörös hatásokra nem számítanak a jegybank szakértői. Az MNB kedden publikálta a jelentés fő számait, eszerint a jegybank emelte az idei GDP- és infláció-előrejelzését. A korábban várt 4,2 százalékkal szemben idén 4,4 százalékos GDP-bővülést vár a jegybank.

Balatoni András, az MNB igazgatója elmondta: a növekedés alapja a háztartások fogyasztása és a beruházások lesznek. A beruházási ciklus lanyhulásával a gazdasági növekedés is lassul a szakértők szerint, így 2019-ben 3,5, 2020-ban pedig 2,8 százalékos növekedésre számítanak a jegybankban. Az idei várható infláció mértékét 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelték, az infláció 2019-ben 3,1 százalékra nő, 2020-ban pedig 3,0 százalék lesz. 

A forint gyengélkedésében több tényező is szerepet játszik, de  főként az okozza , hogy miközben a monetáris kondíciók világszerte szigorodnak, az MNB egyelőre kitart az alacsony kamatok mellett.

Az utóbbi időben több jel is arra mutat, hogy az MNB előbb-utóbb kénytelen lehet némileg szigorítani a nemzetközi helyzet hatására.  A forintgyengülést és a hozamnövekedést ugyanis túlnyomórészt külföldön szárba szökkent folyamatok okozzák, amelyek hosszabb távon is meghatározónak bizonyulhatnak:

• Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elkezdett kamatot emelni, aminek hatására most ott tartunk, hogy már nemcsak a feltörekvő országok körében számít kirívóan alacsonynak a magyar állampapír hozama, de egyes időtávokon már a jóval biztonságosabb amerikai kötvények is jobb befektetést jelentenek.
• Emellett előfordulhat, hogy az inflációs környezet megváltozik, és például az olajárak emelkedése miatt (amelyet az OPEC törekvései mellett az USA–Irán-konfliktus is fűt) beindul a drágulás.
• Az Európai Központi Bank pedig véget vetett az eszközvásárlási programjának.

A jegybank szerdai döntéséről itt írtunk részletesebben.