Heisler András: Schmidt Mária kiírta magát a holokauszt kutatóinak sorából

2018.09.23. 14:44

Ahogy arról beszámoltunk, rövidesen megnyílhat a több mint három éve elkészült, de azóta üresen álló Sorsok Háza. A józsefvárosi pályaudvaron alakították ki 7,5 milliárd forintért a múzeumot, amely a holokauszt áldozatainak és az emberéletet mentőknek állít majd emléket.

Hogy miért állt eddig a projekt, arról szintén írtunk: a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) az első hírek után aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Schmidt Mária irányításával a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítás jöhet létre. Lázár János ezért 2015-ben a Mazsihisz tiltakozására leállíttatta a beruházást, és közölte, hogy a Sorsok Háza akkor fog megvalósulni, amikor annak tartalmát a magyarországi zsidó közösségek támogatni tudják majd.

Lázár távozásával azonban Schmidt Máriáék megoldhatták a kérdést: a Köves Slomó vezető rabbi által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel és a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve alakíthatja ki. A Mazsihisz a koncepció és Schmidt Máriával való konfliktusai miatt már 2014-ben otthagyta a Sorsok Házát előkészítő bizottságot, de már korábban is több alkalommal kerültek szembe a kormány hivatalos történelempolitikájával.

A Sorsok Háza Schmidt Máriás, Köves Slomós bejelentése után a Mazsihisz  szokatlanul éles hangvételű közleményt adott ki. A közlemény a kormányhoz közel álló, Köves Slomó vezette EMIH elítéléséről szól, méghozzá olyan mondatokkal, mint:

A helyzet egyértelmű: az EMIH-nek nem a történelmi hitelesség, nem a magyar zsidó közösségi emlékezet és nem a magyar zsidóság a fontos, hanem a közpénzek és ingatlanok megszerzése.

A Mazsihisz szerint az EMIH törekvéseivel és a magyar zsidó közvélemény értékrendjével „szembemenő” stratégia jegyében kötött alkut a kormánnyal, és kész legitimálni a Lázár Jánostól Schmidt Mária emlékezetpolitikai portfóliójába került Sorsok Házát. 

A Szombat.org vasárnapi cikkében azt írják, a Mazsihisz most azért tartott sajtótájékoztatót, hogy ezt a közleményt tisztázzák, elmagyarázzák, kiegészítsék. A beszámoló alapján nem lett finomabb a véleményük a kialakult helyzetről, az EMIH-ről, vagy Schmidt Máriáról. Heisler elmondta, hogy a Sorsok Házáról már 2014-15-ben vitáztak, és már akkor elfogadhatatlannak nevezték a múzeum koncepcióját, tette mindezt a Jad Vasem, a Washingtoni Holokauszt Múzeum, vagy akár Randolph L. Braham, mondta. Majd hozzátette,

"minősíthetetlennek tartja, hogy Köves ehhez a koncepcióhoz tér most vissza, erre adja áldását."

Heisler szerint a Holokauszt emlékezetét ki kellene vonni az ütközőzónából és társadalmi konszenzusra van szükség:

"hiteles emberekkel, márpedig a Sorsok háza mostani gazdái nem hiteles emberek, ezért velük semmilyen konszenzusra nem törekszenek. Tovább menve leszögezte, hogy Schmidt Máriát a Holokauszt-kutató szakma diszkvalifikálta, így ő kiírta magát a Holokauszt-kutató történészek sorából"

- idézi a lap Heislert.

Robert Rozett, a Jad Vasem múzeum szakértője sincs megelégedve a Sorsok Háza koncepciójával. A Jad Vasem a világ legjelentősebb holokauszttal foglalkozó tudományos intézete, Robert Rozett pedig a következő éles megállapításokat tette:

  • A kiállítás nem helyezi általános kontextusba a magyarországi zsidóüldözéseket, csak a gyermek áldozatok személyes tragédiáira koncentrál.
  • Nem foglalkoznak a nyilas hatalomátvétel előtti zsidóüldözésekkel és nincs szó a magyar hatóságok szerepvállalásáról zsidók deportálásában.
  • Úgy állítják be, mintha a német megszállás előtt nem lett volna zsidóüldözés Magyarországon.
  • Eltúlozza a magyar zsidómentők szerepét