Nincs ítélet a Dózsa-Pruck-ügyben, Schmidt Máriáék a 0-10%-ba kapaszkodnak
További Belföld cikkek
Bár minden szakértő és számos bizonyíték szerint tévedtek, Schmidt Máriáék továbbra is megpróbálják elkerülni, hogy bocsánatot kelljen kérniük a megsértett leszármazottaktól.
A sztori unalomig ismert: az ‘56-os óriásplakáton Schmidt Mária vezette közalapítvány Dózsa László nevét írták egy fotó alá , amelyen egy sapkás gyerek áll fegyverrel a vállán. Később jelentkeztek egy 2000-ben elhunyt férfi rokonai, hogy ez tévedés, a képen az ő hozzátartozójuk, Pruck Pál szerepel . Ezt a verziót meglehetősen valószínűvé tette, hogy már 1956-ban is az ő neve szerepelt a képen: a fotót ugyanis a LIFE magazin fotósa lőtte a forradalom napjaiban, a képaláírásban a kissrác neve alatt pedig ott állt: Pruck Pál. A képről még a rendszerváltás előtt maga Pruck is nyilatkozott a Népszabadságban és egy dokumentumfilmben is .
Az ügy ezzel véget is érhetett volna, de nem így történt; egy sima bocsi helyett Schmidt Mária és a sajtója politikai háborút kreált az önmagában azért nem túl jelentős ügyből. Kiátkozták a Dózsa sztoriját megkérdőjelező, a fotón szereplő srácot Pruck Pálként azonosító történészeket, saját berkeikben belső ellenséget és árulót kerestek, nem utolsósorban pedig Pruckot kezdték gyalázni, mondván köztörvényes bűnöző volt, akit a rendszerváltás előtt arra használtak, hogy befeketítse ‘56-ot.
A pert a még 2000-ben elhunyt Pruck Pál lánya indította, azt kérve a bíróságtól, hogy állapítsa meg: az 1956-os közalapítvány megsértette édesapja kegyeleti jogát és kötelezzék az alperest, hogy legalább utólag Pruck Pál nevét tüntessék fel Dózsáé helyett. Igaz, utóbbi a gyakorlatban már nehezen kivitelezhető: a forradalom 60. évfordulója óta más másfél év eltelt, a Nagy Lajos király úton lévő óriásplakátról pedig Zugló önkormányzata tüntette el időközben Dózsa László nevét, miután a színész szavahihetőségével kapcsolatban már számos kétség merült fel.
A rövidre zárt csütörtöki tárgyaláson minden fél fenntartotta a keresetét. A szakértői vélemények korábban a Pruck-család álláspontját erősítették meg: a kirendelt antropológus szakértő Pruck későbbi fotói alapján 90-100 százalékos valószínűséggel megállapította, hogy az 1956-os felvételen Pruck Pál szerepel.
Mint most kiderült, Schmidt Máriáék védője ebbe a „90-100 százalékba” kapaszkodik, és azt hangsúlyozza, hogy még ha majdnem bizonyos is a szakértő, ez csak majdnem, ami nem elég ahhoz, hogy a bíróság döntő bizonyítékként vegye figyelembe az álláspontját. Ugyanígy vitatja, hogy a korábbi tárgyalási napokon tanúként beidézett történész szakértők, az 1956-os Intézetet vezető, illetve ott dolgozó Rainer M. János és Eörsi László bármit bizonyított volna – ők szintén egyértelműen azt állapították meg, hogy a képen Pruck van, nem Dózsa László. Korábban egyébként a fotón lévő fiút először Dózsaként azonosító Horváth Miklós (ő készpénznek vette Dózsa László szavait, nem tudva, hogy azzal kapcsolatban komoly kétségek vethetőek fel), Schmidt Mária korábbi munkatársa is elismerte a bíróságon, hogy már tévedett. Ennek ellenére Schmidt Máriáék ügyvédje fenntartja, hogy szerinte kétséges és ellentmondásos tanúvallomások voltak, amelyek nem bizonyítanak semmit.
Az ítéletet a bíró egy héttel, május 31-re halasztotta.
(Borítókép: Pruck Pál lánya Csőkéné Pruck Erika (j) és ügyvédje (j2) - fotó: Huszti István / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
