Könyv az életünkről, mindennapjainkról, azok nehézségeiről 14 kortárs író egy inspiráló novelláskötetben
MEGVESZEMGyönyörű képeskönyv a legendás pesti járművekről
Nem kell közlekedésfanatikusnak lenned ahhoz, hogy élvezd Búzás Aliz rajzait
Nem vagyok közlekedésfanatikus, de pontosan el tudom képzelni, milyen lehet annak lenni, mert madármegszállott például voltam. A szüleim nem értették, hogy miért kell egy sokadik album, határozó, kis színes izé ugyanazokról a madarakról, amelyek amúgy benne vannak mind az Európa madaraiban. Szerencséjükre a 80-as években még elképesztően kevés magyar nyelvű könyv volt, a külföldi kincsekhez meg elég nehéz volt hozzájutni, de persze beszereztem mindent, amit csak lehetett. Első blikkre úgy tűnik, a nem olyan rég megjelent Köszöntjük kedves utasainkat! épp a közlekedésfanatikusokat célozza meg, sőt, elsősorban inkább azok kedves rokonait és ismerőseit, akiktől majd megkapják ajándékba.
Olyan műfaj ez, mint a gyermekzene: a cédének elsősorban a szülőnek kell tetszenie, merthogy ő veszi meg a gyereknek.
Na de vissza a könyvhöz. Röviden: nem rossz választás! Nincs benne semmi nagy megfejtés, semmi olyasmi, ami ne lenne meg más könyvekben egy valamire való megszállottnak, de nagyon helyre kis kiadvány. Komoly munkát amúgy sem veszünk ajándékba egy szakértőnek, mert vagy megvan neki, vagy ami még rosszabb, tudatosan nincs meg. Buzás Aliz és Kóbor Ádám kiadványa viszont nem egy komoly valami, ellenben elképesztően jól néz ki.
A nagyalakú képeskönyvben öt legendás járműtípust mutat be, mindegyikből a "klasszikusat": a Ganz ICS villamost, az Ikarus 280 autóbuszt, a Ganz FAV kisföldalattit, az IK-GVM 280T trolibuszt és az EV3 metrót. Jó, persze a nevek lehet, hogy nem mondanak semmit, de sokunknak ezek a típusok jelennek meg a lelki szemeink előtt, ha azt mondja valaki, hogy busz vagy troli.
Mindegyik ismertető egy harcikártya szerű felsorolással kezdődik, ahol bemutatják az alaptulajdonságokat, néhány mérettel kiegészített részletrajzzal. Ezek után képeskönyv szerűen következik a jármű bemutatása. A szöveg rövid, száraz, szakmai és lényegre törő. Ez nem baj persze, bár nem hiszem hogy élvezetből végigolvasná bárki az egészet elejétől a végéig. Hasznos lehet viszont ha ott van a polcon és felnyúlhatsz érte, ha kíváncsi vagy, mikor is gyártották az EV3-at, vagy milyen hosszú a kisföldalatti. Főleg, ha nincs interneted.
Na de nem is a betűk jelentik a könyv erősségét. Hanem az illusztrációk, amelyek viszont egészen más hangulatúak: hatalmasak és elszállósak. Mintha nem is ugyanarról a kiadványról lenne szó.
A fotók néha csak egy-egy érdekes – vagy ami még meglepőbb – nem is érdekes részletét emelik ki a járműnek, a rajzok pedig helyenként tényleg csak a hangulatot kapják el. Van, hogy alig látszik valami a járműből, de nem is az a lényeg, hiszen egy olyan utas van a képen, akit alighanem magad is megbámulnál, ha veled szemben ülne. Olyan életképek vannak benne, mint a trolit toló utasoké, vagy szövegbuborékkal turbózott beszólás (begondolás?) a metrón.
Akár cikkszövegek nélkül, képeskönyvként is megállta volna a helyét a kiadvány. Nem csoda, Buzás Aliznak voltak már korábban is alkotásai a témában, például poszterek az egyes járművekről, és egy kis könyvecske a 47-es villamosról. Ezek teljes terjedelmükben bekerültek a könyvbe, mint a kislemezslágerek a később megjelenő albumra.
Jó kis lemez lett, érdemes többször végighallgatni, akkor is, ha már ismertél pár számot róla. És persze végül is az sem baj, ha a cédéborítón van egy csomó szöveg is.
A könyvet 3500 forintért lehet megrendelni Buzás Aliz honlapján. Még többet olvasnál a városról? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!
Rovataink a Facebookon