Japánban annyian dolgozzák halálra magukat, hogy külön szavuk van erre
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
Bár mifelénk is szokták mondani, hogy valaki halálra dolgozza magát, szerencsére ez leginkább átvitt értelmű kifejezés a mai nyugati kultúrában. Japánban viszont nagyon is szó szerinti és húsba vágó problémáról van szó. Olyannyira, hogy van rá egy külön szavuk is: a karosi fordítása nagyjából “túldolgozás miatti halál”. Ahogy a nevéből is világos, ezeknek a haláleseteknek a közvetett oka a túl sok munka, de a fő közvetlen okai a szívroham és az agyvérzés, illetve az öngyilkosság.
Az első ilyen dokumentált eset egy 29 éves férfi 1969-es halála volt, bár magát a kifejezést csak 1978-ban alkották meg a jelenségre, és még később, a nyolcvanas évek második felében terjedt el. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) egy ezzel foglalkozó, 2013-as esettanulmánya felsorol néhány tipikus karosi-esetet:
- Egy nagy élelmiszer-feldolgozó cég dolgozója heti 110 órát dolgozott, mielőtt 34 évesen meghalt szívrohamban.
- Egy buszsofőr évi 3 ezer órát dolgozott, és 15 évet nyomott le egyetlen szabadnap nélkül. 37 évesen vitte el a stroke.
- Egy nyomdában dolgozó férfi 4320 órát dolgozott egy évben, gyakran éjszaka, amíg meg nem halt 58 évesen, szintén stroke-ban.
- Egy nővér havi ötször dolgozott megállás nélkül 34 órát. Ezt 22 éves koráig bírta, ekkor halt meg szívrohamban.
Szintén a nyolcvanas évektől gyakori jelenség a karodzsiszacu is, amely a halálra dolgozás speciális esete, mert az illető nem akut fizikai probléma miatt hal meg, hanem öngyilkos lesz a munkahelyi terhelés és stressz miatt.
A jelenség egyik oka, hogy a nyolcvanas évek végi japán ingatlanlufi kipukkadása utáni hosszú gazdasági válságban sok cég leépítésekbe kezdett, az elvégzendő munka viszont nem csökkent a munkaerő visszavágásával arányosan, ezért a megmaradt dolgozóknak többet kellett dolgozniuk, ha nem akartak ők is munka nélkül maradni. Ez a konkrét fizikai mellett extrém mentális megterhelést is jelentett, hiszen a cégek által kitűzött irreális célokat az alkalmazottak képtelenek voltak teljesíteni, miközben az instabil munkaerőpiaci helyzet folyamatos egzisztenciális frusztrációt okozott. Mindemellett a középvezetők helyzetét az is súlyosbította, hogy nekik kellett a folyamatos elbocsátásokat véghezvinniük, vagyis a fenti frusztrációkat a beosztottaik nyakába zúdítaniuk, illetve az ez elleni tiltakozásokat állniuk. Az öngyilkosság éppen ezért az ő körükben volt a leggyakoribb.
Az utóbbi évtizedben az ország nagy cégei a munkaórák és főleg a túlórák korlátozásával igyekeznek megelőzni a túl sok munka miatti haláleseteket. A karosi ennek ellenére ma is létező, kőkemény társadalmi probléma. 2014-ben egy 27 éves férfi halt meg szívrohamban, de csak bő két évvel később, tavaly októberben állapították meg, hogy ennek közvetlen köze volt a rákényszerített havi 78-122 óra túlórának. 2016-ban egy reklámcég 24 éves alkalmazottja lett öngyilkos, miután rendszeresen több mint havi 100 órát túlórázott.
Hivatalos japán adatok szerint 2015-ben 2159 öngyilkosságban játszott szerepet a munka. A karoshi összesen még sokkal több embert érinthet, de nincsenek megbízható számok arról, hogy mennyit. ami biztos, hogy 2015-ben 1456 kártérítési kérelmet adtak be hozzátartozók, a karosival foglalkozó civil szervezetek szerint viszont a valós szám akár ennek tízszerese is lehet. A japán kormány tavaly őszi jelentése szerint a teljes munkavégző lakosság 20 százaléka van veszélyben, vagyis
A karosi annyira általános jelenség, hogy a popkultúrán is otthagyta a lenyomatát, készült például egy azonos nevű számítógépes játék is: a meglehetősen morbid Karoshiban a cél nem a szokásos életben maradás, hanem éppen arra kell rájönni, hogyan lehet az egyes pályákon meghalni.
A munkaterhelés miatti halál nem kizárólag japán probléma, Dél-Koreában például gvarosza néven ismerik, Kínában pedig a túldolgozás miatti öngyilkosságnak van saját neve, ott ezt kolaoszinak hívják.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Rovataink a Facebookon