Újabb alonsós Honda-dráma, japán volt F1-es nyerte az Indyt

Fernando Alonso indulása miatt volt kivételesen érdekes a 101. indianapolisi 500 mérföldes verseny, amit magyar idő szerint vasárnap este futottak.

A spanyol a McLaren-Hondától ugrott át Amerikába a Monacói GP helyett, ahol Jenson Button egy futamra beugrott a helyére. Alonso ötödiknek kvalifikált, és óvatosan kezdett, a start után kilencediknek esett vissza. Türelmes volt, 200 kör alatt mindenre van idő.

Megkapaszkodott, és szép lassan felelőzte magát az élre. A vezetést kétszer vette át a futam első 50 körében, másodszor a tavalyi győztes, volt F1-pilóta Alexander Rossitól. Majd még egyszer az élre állt a későbbiekben is.

Az első 50 körben ő volt a legjobb, a verseny negyedét nagyon gyorsan teljesítették, nem volt egyetlen baleset sem, a sárga zászlót használni sem kellett.

Utána viszont jó párszor, Scott Dixon és Jay Howard ütközött utóbbi hibája után, és a vége az Indy-k történetének egyik legnagyobb karambolja lett. Érthetetlen, hogy Dixon hogy tudott simán kiszállni a kocsiból, ami tényleg vagy 50 métert repült a levegőben. Megúszták mindketten egy karcolás nélkül, Helio Castro-Neves is, aki fölött elrepült a 2008-as győztes autója. Egy idős fotós sérült csak meg könnyebben, de ült a hordágyon, és szemmel láthatóan nem volt rossz hangulatban, mikor a mentő felé vitték. Pedig ő is szinte újraszületett, mint Dixon.

A pályán viszont akkora volt a kár, hogy a versenyt félbe is kellett szakítani, mintegy negyedórát a boxutcában vesztegeltek a kocsik, Alonsóval az élen, amíg a törmeléket eltakarították. És megcsinálták a drótkerítést, amiből papírként tépett ki egy darabot a becsapódó autó.

Az újraindítás után kisebb balesetek miatt, elég gyakran, féltucatnál is többször jött a sárga zászló. Az élen folyamatosan változott a sorrend, Alonso visszaesett, és az utolsó 50 kör kezdetén Max Chilton, egy másik ex-F1-es vezetett. Ő 2013-ban és 2014-ben 35 versenyen indult a Marussiával a Forma-1-ben, az Indy-n másodszor vett részt.

Alonso a középmezőny elejére, a nyolcadik-kilencedik helyre csúszott vissza, és lassan kezdett felzárkózni az élre. Húsz kör volt hátra, amikor úgy tűnt - sárga zászló nélkül - maximum a dobogóra lehet esélye, de az is elment, amikor elfüstölt mögötte a Honda-motor, ahogy az F1-ben az utóbbi két évben, és főleg idén, annyiszor. A hetedik helyről kellett feladnia.

Rögtön a kiállása után történt a verseny második nagy balesete, öten akadtak össze, most is csak az autók törtek, vagyis ha a mclarenes versenyben marad, a 12 körös sprintversenyben a célig bármire vihette volna.

Így viszont a vagy ötven kört vezető Chiltonról, a háromszoros győztes Helio Castro-Nevesről és még egy volt F1-esről, Takuma Szatóról szólt a befutó. A japán szenzációsan előzte előbbre és előbbre magát a középmezőnyből, hajtotta a 2012-es emlék, amikor három kör volt már csak hátra, a győzelemért előzött, de a keményen védekező Dario Franchitti mellett elvesztette a kocsit, és kicsúszott. Akkor az utolsó versenykörben veszített, Franchitti sárga alatt futott be.

Most sikerült előre jutnia, négy körre volt a győzelemtől, de Castro-Neves nagyon jött, és visszaelőzéssel próbálkozott. Elszúrta, nem sikerült, és kissé le is szakadt Alonso csapattársáról. (Szato is andrettis autóval ment.)

Az utolsó két kör így szokatlanul könnyű lett, Szato két tizedes előnnyel - az itt sok - futottbe Castro-Neves és az újonc Ed Jones előtt. Max Chilton a negyedik lett.

Szato az első japán, aki megnyerte Indianapolist, a célban nagy örömmel mondta, "megtaláltam valamit, amit 2012-ben elhagytam", hozzátéve az Amerikában szinte kötelező szponzorszöveget, ami nála úgy szólt,

Panasonic, Firestone, fantastic!

40 évesen, jócskán F1-karrierje után ért a csúcsra, bár ott is voltak dobogós helyezései, Amerikában csinálta meg a karrierjét. 92 futam jutott neki az F1-ben, de a Jordannél, a BAR-Hondánál és a Super Agurinál egy győzelem sem. Még ha csak a második győzelme is volt - 2013 óta -, a világ leghíresebb autóversenyét sikerült megnyernie, történelmet írt.