Mi kell még Michelisztől a gyári szerződéshez?

Ugyan 2012-ben, akkor még BMW-vel, már megnyerte egyszer a privát pilóták külön bajnokságát a túraautó-világbajnokságon Michelisz Norbert, mégis úgy ültünk le vele beszélgetni a 2014-es szezon után, hogy karrierje legjobb eredményét érte el azzal, hogy a három gyári Citroën mögött negyedikként, a két gyári hondás versenyzőt megelőzve zárta az évet.

A cél hasonló volt 2015-re is, annyi kitétellel, hogy idén már négyre bővült a francia márka gyári flottája, így a legjobb Honda-pilóta címét az ötödik hellyel szerette volna megszerezni Michelisz. Ettől négy pontra, vagyis egy nyolcadik helyre volt, hiszen Gabriele Tarquini 197, míg a magyar versenyző 193 ponttal fejezte be az idényt – ez pedig bosszantóan kis különbség. Persze akkor mit szóljon a sorozatból távozó Sebastien Loeb, akit az utolsó futamon egyetlen ponttal előzött be a csapattárs Yvan Muller.

Ennek ellenére Michelisz természetesen elképesztő örömmel ugrott ki kocsijából Losailban, miután leintették az idény utolsó futamát – egyáltalán nem volt csalódás, hogy nem sikerült a hatalmas bravúr, és így is bebizonyította, hogy a túraautós mezőny egyik legjobb pilótája, akinek már rég gyári kocsiban lenne a helye. 

„Hihetetlen szép hétvége volt, tudtam, hogy nagyon nehéz lesz, és volt extra nyomás is, mert szerettem volna legjobb független és legjobb hondás pilóta is lenni. Mindent beleadtunk, ennél több pontot nem tudtunk volna gyűjteni” – értékelt az idény után Michelisz, aki a csapat munkáját méltatta, 

Ott nyer, ahol kell

De hogy mennyire jó is volt Michelisz idei szezonja, azt pár adattal érzékeltetnénk. Az nem titok, hogy a sorozatba 2014-ben beszállt Citroën totális fölényt alakított ki magának, így tulajdonképpen mindent csak mögöttük lehet és kell vizsgálni. Mégis, a mezőnyben egyedüliként Michelisz tudott nem Citroën-pilótaként időmérőt nyerni, és az első futamon a pole pozícióból indulni, ahogy Michelisznek sikerült az első nem citroënes futamgyőzelem megszerzése is. Az előbbit Motegiben, a Honda gyári pályáján érte el, utóbbit pedig hol máshol, mint a Hungaroringen.

Ez a kettő volt lényegében a két legfontosabb futam az év során: Michelisznek a hazai közönség előtt duplán, ha nem triplán kellett bizonyítania, és ez sikerült is, de talán ennél is többet ért, hogy a japán autógyár főnökei előtt egy pole-lal, na meg egy második hellyel villant.

Ami pedig a hondás összevetést illeti: Michelisz hatszor állt dobogón a szezonban, míg a két csapattárs, Gabriele Tarquini és Tiago Monteiro egyaránt négyszer, igaz, Monteiro ebből kétszer futamgyőzelem után. Monteiro ebben, Tarquini az összetettben szerzett pontokban volt kicsit jobb, de mögöttük teljes gyári támogatás, és jóval nagyobb rutin áll, hiszen az 53 éves, 2009-ben világbajnok Tarquini 244, a 39 éves, az F1-ben is megforduló Monteiro 207 futamon indult Michelisz 141-ével szemben.

Pusztán csak összehasonlításképp: amíg Michelisz teljesítménye sorban második évben ott volt a két gyári Honda melletti szinten, addig érdemes megnézni, hogy mekkora a különbség a gyári és privát Citroënek között, ahol az argentin José María López 475 ponttal lett világbajnok, mögötte 357 és 356 ponttal jött a dobogón Yvan Muller és Sebastien Loeb, majd 241-gyel a negyedik Ma Csing-hua, míg a privát kocsival induló Mehdi Bennani csak 127 pontot szerzett, vagyis bőven elmaradt gyári kocsiktól.

Na de milyen színű?

Ez persze csak papíron ennyire fekete-fehér, a Citroënnél ugyanis sokkal nagyobb a különbség a gyár által épített, és az egyetlen privát kocsi között, míg a Hondán belül sokkal nagyobb az együttműködés.

Ezt mutatja az is, hogy Michelisz idén már a gyári társakkal tarthatott a csapat tesztjeire, a különböző eseményeken is rendre ott van a gyári pilótákkal, és a fejlesztéseket is a JAS Motorsport által épített autókkal azonos ütemben kapta meg.

De akkor mit számít, hogy gyári, vagy nem gyári versenyzőként indul, ha így is versenyben tud lenni a többi Hondával? Nagyon is sokat. Fontos leszögezni, hogy a Zengő Motorsport elképesztő munkát végez évről évre, de a költségvetése nem veheti fel a versenyt a gyári csapatokéval, nincs annyi lehetőségük tesztre, és a fejlesztésekből is azt kapják, amit a gyári csapat kitalál, azokba nem szólhatnak bele. Vagyis marketingszinten ugyan ott van a többiekkel Michelisz, de minden erőfeszítés és munka ellenére egy privát csapat sosem lesz azon, vagy magasabb szinten, mint egy gyári.

Az idei eredmények után pedig nem véletlen, hogy újra felerősödtek a nagyjából nyár óta megint hallható pletykák: Michelisz jövőre talán már egy gyári Hondát vezet.

A katari futamok után is szinte egyből ezt kérdezte a Eurosport kísérőműsorában Ben Constanduros Michelisztől, hogy az biztos, hogy marad a WTCC-ben és a Hondánál jövőre, de inkább azt mondja el, milyen színű lesz az a kocsi.

„Nehéz megmondani, rengeteg dolog zajlik jelenleg is a háttérben. Sokszor elmondtam már korábban, hogy világbajnok szeretnék lenni, remélhetőleg a pályafutásom során megadatik a lehetőség, hogy ezt elérjem. Még minden nyitott és képlékeny, de abban biztos vagyok, hogy mindig képesek leszünk közelebb kerülni ehhez a célhoz” – mondta erre a magyar versenyző, ami nagyjából egybevág azzal, amit 2014 végén is mondott.

A helyére kerülne

Az biztos, hogy Michelisz tényleg megérdemelné a gyári helyet, még ha nehéz szívvel is hagyná ott a Zengő Motorsportot, amelynél 2006 óta versenyez. 31 évesen pont tökéletes korban van a túraautós mezőnyben – 2005-ben Andy Priaulx és 2014-ben José María López pont ennyi idősen nyerte első vb-címét, míg Yvan Muller 39, Tarquini 47, Rob Huff pedig 32 éves volt, amikor először bajnok lett.

Az idő tehát nem sürgeti. A futamokon mutatott teljesítményét nézve viszont, és nem elsősorban a pontszámokat kell nézni, egyértelmű, hogy Michelisz a mezőny egyik legjobb versenyzője, sőt, lényegében a kétszeres világbajnok López mögött a második legjobb. Nem véletlen ugyanis, hogy idén a négyszeres világbajnok Mullerrel és a kilencszeres ralivilágbajnok Loebbel is versenyben tudott lenni nagyon sokszor, ahogy az is megfontolandó, amikor a 243 WTCC-futamos rutinnal bíró Tom Coronel azt mondja, hogy ha Michelisz egy Citroënben ülne, akkor Lópeznek bőven lenne gondja.

Ők ketten viszont lehet, hogy nem is csapnak össze majd gyári szinten, a Citroën ugyanis 2016 végén kiszáll a túraautóból, azt pedig még nem tudni, hogy a francia cég utána hova teszi az argentin menőt. Ahogy azt sem tudni még, hogy Michelisz jövőre már gyári versenyző lesz-e, vagy marad – legalább – még egy év találgatás, és esetleg a még szorosabb együttműködés a Honda és a Zengő Motorsport között.

Azt viszont nem kell találgatni, hogy ha Michelisz egyszer megkapja a gyári lehetőséget, mindegy lesz neki, ki a csapattárs, vagy hogy épp a Citroënek, Chevrolet-ek, Ladák, a visszatérő Volvók, vagy egy, most még a WTCC közelében sem járó márka ellen kell mennie, mert egyszer világbajnok lesz.

A kérdés tényleg csak az, hogy mikor.