Döbbenetes betonfal a csodálatos új MTK-stadionban
A képeket megpillantva csak annyit tudtunk mondani: ez kész. Mármint nem a 6,31 milliárd forintból épülő Hidegkuti Nándor Stadion – persze az is –, hanem ahogy kinéz. A kapuk mögött ugyanis lelátó helyett egy irgalmatlan betonfalban végződik a pálya, a végtelen szürke fal ráadásul a képek szerint igen közel húzódik az alapvonalhoz.
A fal funkciója rejtélyes. Felmerült a szerkesztőségben, hogy a Siratófal felidézésével állunk szemben, aminek hamarosan megjelenő repedéseibe majd Deutsch Tamás begyűrheti a bajnoki álmokról szóló cédulákat.
Ennél valószínűbb – és lehangolóbb – magyarázat, hogy képtelenség volt elég sok pénzből olyan kis stadiont építeni a csapatnak, amely megfelelne a szurkolók létszámának, ezért kénytelenek voltak ehhez a kétségtelenül rendhagyó, ám kevéssé esztétikus megoldáshoz folyamodni.
Külön érdekesség, hogy az első látványterveken még minden a megszokott volt, csak valamikor 2014 telén vesztette el a kapu mögötti rész a "lelátójellegét".
Ez a helyzet nem csak az MTK számára ismerős, a Puskás Akadémia FC organikus arénájában szintén komoly meló árán sikerült minél kevesebb férőhelyet kialakítani. A hivatalosan 3,8 milliárd forintból épült, 3500 férőhelyes Pancho Arénában sincs túl sok szék a kapu mögötti részen, a közepén egy darab sem, illetve az oldalsó lelátók is egy meglehetősen magas betonfal tetején vannak, elcsalva vagy három-négy sornyi lehetséges férőhelyet.
Hogy egyértelműen trendről van szó, azt a Kisvárda 2750 fős, 1,5 milliárdból épülő stadionja is mutatja, aminek látványterveit maga Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter szivárogtatta ki a Szolnok elleni NB II.-es bajnoki szünetében. Itt az egyik kapu mögött még jutott hely a nézőknek, ám a másik oldalon csak egy nagy piros semmi szerepel a terveken.
Lassan tényleg eljutunk oda, hogy csak azért épülnek a stadionok, hogy legyen hová szerelni a világítást, és ne fújjon úgy a pályán a szél.