Ha nem változik semmi, nálunk is ez lesz az egészségügyben

A román rendszerben – csakúgy, mint a magyarban – az orvosok hat éven keresztül járnak egyetemre, és azután három-öt éven keresztül rezidensként kórházakban töltik gyakorlati éveiket, hogy elmélyítsék a tanulmányaik során szerzett tudást. Ekkor már betegeket kezelnek, de az idősebb orvosok felügyelete alatt dolgoznak. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

Viszont nagyon kevés fiatal orvos marad, legtöbben amint tehetik, lelépnek Romániából. Könnyen találnak külföldön munkát, ugyanis például Kolozsváron is több olyan ügynökség működik, amelyek kifejezetten nyugat-európai országok kórházaiba toboroznak munkaerőt. A fotón az erdélyi Borsa város kórházának sebészeti vizsgálója látható, meglehetősen elavult eszközökkel. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

„Nem hinném, hogy bármelyik kollégám maradni szeretne Romániában. Azt gondolom, hogy többet tanulhatok külföldön. Rezidensként ott a felelősség is nagyobb” – mondja a 25 éves Sonia Papiu, frissen végzett pszichiáter, aki reményei szerint jövőre ilyenkor már egy németországi kórházban fog dolgozni. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

6600 hallgató tanul a kolozsvári orvosi egyetemen. Alig valaki marad, a Reuters szerint Romániából sok tízezer orvos, nővér, fogorvos és gyógyszerész ment külföldre dolgozni, mióta az ország csatlakozott az Európai Unióhoz 2007-ben.

A szakembereket a jelentősen magasabb fizetés, a modern infrastruktúra és a románnál sokkal jobban működő egészségügyi rendszerek csábítják. Elsősorban Franciaországba, Németországba és Nagy-Britanniába mennek. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

„Még jobban elmélyíti az egészségügy problémáit, hogy az egészségügyi személyzet hihetetlen ütemben hagyja el Romániát. Egész kórházak néznek szembe jelentős emberhiánnyal, és egész városok vannak, ahol egyáltalán nincsenek háziorvosok” – idézi a Reuters Vlad Voiculescu, korábbi egészségügyi minisztert. Pedig a végzett orvostanhallgatók számát tekintve Románia a vezető EU-államok között áll. Viszont a korrupcióval, átpolitizált menedzsmenttel átitatott rendszer egyáltalán nem motiválja a kezdő orvosokat a maradásra. Például ezt a medikát sem, aki éppen a szobájában tanul a téli vizsgaidőszakban. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

„Mi gyakorlatilag mindig magánpraxisba járunk, mert az ingyenes állami vizsgálatok időpontját annyira nehéz megtippelni – mondta az Indexnek egy erdélyi magyar családanya. Például vérvételt csak a hónap első napjaiban végeznek ingyen, de amikor arra feliratkoznánk, már elfogyott a biztosítóház által megítélt keretösszeg, azaz már beteltek az ingyenes helyek a laborokban. Van, akinek van lelkiereje végigjárni az összes labort és résen lenni a megfelelő 5 percben, de aki nem szorul rá nagyon az ingyenes vizsgálatra, az a saját nyugalmáért inkább kifizeti a magánrendelőt. Nőgyógyászati rutinvizsgálatra is magánba járok. A szülés kérdése érdekes: bár a szülészeten kifejezetten jók a viszonyok, nagyon tiszta és nagyon modern, felújított, sokan mégis a magánkórházba mennek az apás szülés lehetőségéért – az államiban ilyen ugyanis nincs.” (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

Az egészségügyi dolgozók elvándorlásának Romániában borzalmas következményei vannak. Leginkább a vidéki területeken érezhető a baj, de a válság átszövi az egész országot. Romániában van a legkevesebb orvos az EU összes tagállama közül, a kórházi pozíciók közel fele betöltésre vár, és az egészségügyi minisztérium becslése szerint a négyből egy román állampolgár az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz nem jut hozzá rendszeresen. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

Az átlagos kereset a román egészségügyi dolgozók körében 2016 végén 2609 lej volt, azaz 177 ezer forintnak megfelelő összeg, ami majdnem kétszerese a három évvel ezelőtti átlagfizetésnek. Dr. Gabriela Dromereschi és a vele dolgozó nővér, Maria Iuga a Salistea de Sus nevű városban vizsgálnak egy beteget. Mindössze két orvos van ebben a városban, dr. Dromereschi 1991 óta dolgozik itt. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

Románia tesz lépéseket azért, hogy megoldja a problémát. Emelték például a fizetéseket, és 2016-ban az egészségügyi minisztérium több évre nyúló pályatervet hozott létre az egészségügyi dolgozóknak: egyszerűsített nyugdíjazással, oktatási reformmal, kedvezőbb előléptetési lehetőségekkel, és a kisebb településeken dolgozó orvosoknak megemelt pótlékokkal.

Egyelőre nem látszik a változás, mert ezek a lépések, úgy tűnik, nem versenyeznek a nyugat-európai lehetőségekkel. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

A családorvosok átlagéletkora Romániában 55 év, és nagyon kevés a rezidens, mondta az Indexnek Jakab Engya Anikó, a romániai Rezidens Családorvosok Szövetsége Központi Regiójának elnöke. „Nőtt a fizetésünk: tavaly egy nagyobb emelés volt, idén egy kisebb. Most egy harmadéves családorvos rezidens 1800 lej körül kap (kb. 120 ezer forint), amihez hozzáadódik a 150 euró (46 ezer forint) ösztöndíjnak nevezett keresetkiegészítés és a 300 lej (20 ezer forint) értékű étkezési utalvány.”

Jelenleg Maros megyében 34 családorvosra lenne szükség ahhoz, hogy minden település le legyen fedve, mondja a szakember. „Az őszi vizsgaidőszakban egyetlen egy embernek sikerült a családorvosi szakvizsgája. Mindez úgy, hogy Maros megye egyetemi központ. A praxist meg kell vásárolni, ami drága, ezért nem választják ezt a szakot. Az egyetemi központok tele vannak rezidensekkel, minden ágyra jut egy rezidens, és a kisebb városokban egy osztályon 1-2 orvos, ha van. Az intenzív terápia, sürgősség és családorvoslás hiányszakma.” (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

Jakab Engya Anikó úgy tudja, létezik egy törvénytervezet arra vonatkozóan, hogy ha valaki állami finanszírozással végzi el az orvosi egyetemet, akkor a képzésének megfelelő számú évet Romániában kell dolgoznia az egyetem elvégzése után. Ez hasonló rendszer lenne, mint a magyar röghöz kötés a magyar felsőoktatásban. „Egy másik törvénytervezet segítené a fiatal családorvosokat a praxis megvásárlásában. “Első praxis” lenne a neve, de ez elakadt a legutóbbi egészségügyiminiszter-váltáskor” – mondja a román családorvosok szövetségének munkatársa. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

Az ukrán határ mellett található Viseu de Sus (Felsővisó) város kórházában dolgozó gazdasági munkatárs, Cristian Vlad a Reutersnek azt mondta, hogy mivel osztályonként egy szakorvosuk van, ha az az egy orvos szabadságra megy, akkor addig az egész osztályt bezárják. Tavalyig a régió három kórháza osztozott egy altatóorvoson, amíg végre sikerült még egy aneszteziológust felvenni, Moldovából. „Azt remélem, hátha a rezidens orvosaink meggondolják magukat, és maradnak a kisebb kórházakban is” – mondja. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

„Minden hatodik órában elhagyja egy román orvos az országát” – írja a román egészségüggyel foglalkozó cikkben a Gandul nevű román napilap.

Nálunk is hamarosan megvalósulhat a román helyzethez hasonló orvoshiány. Jelenleg az Országos Alapellátási Intézet nyilvántartása szerint az 5700 magyarországi háziorvosi praxisból több mint kétszáz olyan körzet volt az országban, ahol legalább egy éve helyettesítéssel oldják meg a háziorvosi ellátást. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ háziorvosok elöregedése aggasztó: átlagéletkoruk 55 év, a nyugdíjasok aránya köztük 26 százalék, és csak a tizedük negyven év alatti. A több mint ötezer magyar gyermek háziorvos átlagéletkora 56 év, 125-en pedig a hetvenes éveiket tapossák. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

2015-ben a bukaresti Colectiv-klubban egy rockkoncerten használt tűzijáték pillanatok alatt lángra lobbantotta a terem gyúlékony anyagból készült hangszigetelését. A helyiségnek nem voltak vészkijáratai. A rendezvény több száz résztvevője közül sokan nem tudtak idejében kimenekülni az egyetlen használható kijáraton: 26-an a helyszínen meghaltak, több mint 150 ember pedig füstmérgezéssel és égési sérülésekkel került kórházba. Ennél az esetnél élesen látszódott az egészségügy válsága, végül 53 ember halt meg, a sérülteket hét különböző országba szállították, mert a román kórházak nem tudták ellátni őket. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)

Hatalmas tüntetés volt az eset után, sőt, a Viktor Ponta vezette kormány bele is bukott a tragédia alkalmatlan kezelésébe. Az ideiglenesen felállított szakértői kormány egyik fő mondanivalója az volt, hogy az egészségügyi rendszert rendbe kell tenni. A 2016. decemberi választásokon viszont nem ők győztek. (Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)