3 forint 30 fillér: egy szelvénnyel kétszer nyerhet

Az 1956-os forradalom leverése után nem sokkal, egy szomorúnak indult januári napon váratlan remény ragyogott fel a Magyar Népköztársaság egén: eldöntötték, hogy új életet lehelnek az egykor a Monarchiában is népszerű lottó-sorsjátékba. A Népszabadságban megjelent hivatalos álláspont szerint az OTP Lottó- és Sportfogadási Igazgatósága a szerencsejáték megindításától kettős hasznot remélt: a kispénzű emberek nyerési lehetőséghez jutnak, a szelvények eladásból származó bevételből pedig új lakásokat építenek. Egy szelvénnyel kétszer lehetett nyerni: a pénz mellett hamarosan tárgynyereményeket is kisorsoltak. Egy nagyobb összeg vagy a csak hosszú-hosszú évek alatt megszerezhető lakás, autó, motor, szalagos magnetofon, villany jégszekrény vagy kombinált szobabútor-szett sokaknak könnyű gyógyír lehetett a forradalom leverése után, a megtorlások idején.

1957. március 7-én tartották meg az első hazai lottósorsolást, áprilisban pedig már megvolt ez első öttalálatos: a hatgyermekes, özvegy Ring Sándorné gyermekei és saját életkorát tette meg és vitt mindent. A vigasznyereménynek is nevezett tárgysorsolásokon öröklakást, intarziás televíziószekrényt és a szocialista autócsodát hozott Lottó Ottó.

A cikk megírásához a Népszabadság és a Népszava korabeli számait használtuk.