25 éve még nem is sejtettük, hogy a Hubble használhatatlan

90770310 10
Még 1923-­ban született meg az űrtávcső ötlete: egy német tudós, Hermann Oberth gondolt arra először, hogy a Föld légkörén kívülre helyezett távcső a felszínen működő eszközöknél jóval szebb képeket készíthetne a világűr látványosságairól. A földi teleszkópok hatékonyságát ugyanis nagyon befolyásolja, mennyire nyugodt a környék légköre, mennyire kavarta fel a port a szél, az olyan egyértelmű dolgokat nem is említve, mint hogy a felhők vagy a napsütés is komolyan akadályozzák a munkát.

A Hubble űrteleszkóp (Hubble Space Telescope, HST) pályára állításához vezető munka tulajdonképpen 1946-­ban kezdődött, mikor egy amerikai csillagász, Lyman Spitzer először pontosította, milyen előnyei is lennének, ha az űrből próbálnánk meg csillagokat és egyebeket fotózni. Igazából ő mutatott rá először, hogy nemcsak az időjárási körülményeket és a légkör torzítását lehetne kivédeni, de ráadásul a látható fény mellett egy halom olyan hullámhosszon is lehetne dolgozni, ami hasznos a kutatók szempontjából, de a légkör kiszűri azokat. Ahhoz tehát, hogy az ultraibolya, a gamma- vagy épp a röntgensugarakat is felfogjuk, kell valami a légkör fölé.