Alkotmánybíróság: Nem nevezhetik szélsőjobboldalinak a tévében a Jobbikot

Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította az ATV alkotmányjogi panaszát, így érvényben maradt egy négy évvel ezelőtti elmarasztalás, valamint az azt végül megerősítő kúriai ítélet, írja a Hvg.hu.

Az ATV négy éve egy híradóban szélsőjobboldalinak nevezte a Jobbikot, miután Gyöngyösi Márton képviselő azt mondta a parlamentben, a zsidók nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A párt emiatt panaszt tett a Médiahatóságnál, amit az jogosnak tartott, mondván, a médiatörvény szerint a hírt és a véleményt külön kell választani, ezért a hírműsor konferálásában nem szerepelhet minősítés. A Médiahatóság után a Médiatanács is megállapította a jogsértést, ám az ATV bírósághoz fordult, ahol már a tévé nyert. Ezt a döntést támadta meg a Jobbik a Kúriánál, ahol nekik kedvezően ítéltek. A Kúria szerint a „szélsőjobboldali” jelző negatív hatást kelt a nézőkben, így az ATV megsértette a törvényt.

A per utolsó lépése jött el azzal, hogy az Alkotmánybíróság szerdán kimondta: a szélsőjobboldali szó nem tényközlést takar, hanem véleményt.

A döntéssel egyedül Stumpf István nem értett egyet, aki szerint „a felülvizsgált bírói döntés indokolatlanul korlátozta a sajtószabadságot, s ezért alaptörvény-ellenes”. Stumpf a Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című regényből idézett, mondván, még egy teljesen ártatlannak tűnő tényközlés vagy hír is borzasztó könnyen értékelhető véleménynek, ha pedig ezt tiltják és szankcionálják, az "abszurd és önkényes korlátozáshoz vezethet".

Stumpf a következő részt idézte a regényből: "Palivec úrnak, a vendéglősnek, aki nem mellesleg »nagyon művelt férfiú is volt«, és rettentően igyekezett kimérten felelni azokra a kérdésekre, amit Bretschneider úr, az »államrendőrség civil ruhás detektívje« tett fel neki, elegendő volt egy látszólag hétköznapi tényt óvatlanul közölnie –

a császár őfelségének a képét »leszarták a legyek« –,

hogy felségsértés miatt még aznap este le is tartóztassák, majd tíz évre elítéljék".

Az alkotmánybíró úgy véli, e példa alapján világos, hogy „mennyire abszurd módon, értelmetlenül és feleslegesen korlátozhatja a véleménynyilvánítást, ha tiltják az olyan tényközlést, amihez értékelés is társul(hat)”, írja a Hvg.hu.