Rosszabb a kapcsolat a Közel-Kelettel és a Balkánnal, mint gondoltuk
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- 18+Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
- Megvan a Tisza Párt EP-listája
- Áttörést hozhat a meggyilkolt kétéves szerb kislány ügyében az új vizsgálat
- Itt egy új dal Kim Dzsongunról, eléggé szürreálisra sikerült
- A horvát államfő gengszternek nevezte az alkotmánybíróság tagjait
- Nagy bejelentést tett a Netflix
Csütörtök este összeültek az EU-s tagállamok, a balkáni országok, valamint Törökország, Jordánia és Libanon képviselői, hogy a nyugat-balkáni útvonalon – Magyarországon keresztül – az EU-ba érkező bevándorlók által okozott kihívásokra találjanak közös választ.
A nagyjából kétórás megbeszélés után nyilatkozó Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, és Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője már azt is sikernek könyvelték el, hogy egyáltalán leültek egy asztalhoz a felek.
„Ez csak az eleje egy folyamatnak” – mondta Asselborn. „A jó hír az, hogy a balkáni országokkal már létezik az intézményes kapcsolatunk – tette hozzá Mogherini – a rossz hír, hogy ez a kapcsolat nem működik jól.”
Mogherini kiemelte, hogy Törökország, Jordánia és Libanon sokkal nagyobb terhet visel a menekültek fogadásában és a konfliktus helyi kezelésében, mint akár a balkáni, akár az EU-s országok. Mindazonáltal úgy értesültünk, hogy a libanoni és a jordániai kormány nem tartotta annyira fontosnak ezt a találkozót, hogy minisztert küldjön rá; nagyköveti szinten képviseltették magukat.
Konkrétumokról nem állapodtak meg a felek, viszont újból biztosították egymást arról, hogy az EU fejlesztési támogatást nyújt a menekülteket befogadó országoknak és a tranzitországoknak, hogy javíthassák a menekültek helyzetét és gyorsíthassák a menedékkérelmek elbírálását. Azt is megígérték, hogy dolgozni fognak rajta, hogy a világ minden országa több menekültet fogadjon be a jövőben.
A konferenciát záró konklúzió üdvözölte a regionális határvédelmi összefogásokat Európában. A visegrádi országok az ülés előtt egyeztek meg abban, hogy jövő héttől Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz Magyarország déli határán az Európai Unió és a schengeni övezet külső határának ellenőrzésében. A horvát külügyminiszter az Euronews kérdésére borzalmas ötletnek nevezte, hogy négy ország határőrei állomásoznak majd a magyar-horvát határon.
A kormány Budapesten szerette volna rendezni
Ez az a konferencia, amit magyar kezdeményezésre szerveztek az európai intézmények, emlékeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a találkozó előtt. A kormány lobbizott is azért az Európai Bizottságnál, hogy egy nagyszabású konferencia keretében, Budapesten találkozzanak a felek. Az EU Tanácsot ebben a félévben vezető luxemburgi elnökség azonban rövidre zárta a kérdést, és egyetlen este alatt lezavarta a megbeszélést, az EU-s belügyminiszteri tanács margóján.
„Mivel ezt nem tekintettük presztízskérdésnek, ezért nem is fogalmaztunk meg ebből a szempontból kritikát. A lényeg az, hogy az Európai Unió végre foglalkozik a nyugat-balkáni útvonallal is” – mondta Szijjártó.
Szijjártó az iraki Kurdisztánra figyel
A külügyminiszter a héten az iraki Kurdisztánba látogatott, és a csütörtök esti konferencián is egyik fő mondanivalója az volt, hogy az Európai Unió 300 millió dolláros támogatást juttasson, külön nevesítve, ennek a térségnek. „Mintegy kétmillió menekült él ezen a területen” – emelte ki a miniszter.
A kormány egy ideje már építi a gazdasági és diplomáciai kapcsolatot iraki Kurdisztánnal. 2014 novemberében nyílt magyar főkonzulátus a régió fővárosában, Erbílben. Szeptember végén Szijjártó azt jelentette be, hogy az iraki Kurdisztánban szolgáló magyar katonai kontingens bekapcsolódik majd a kurd önvédelmi erők tagjainak, a pesmergáknak a kiképzésébe is.
A központi iraki kormányzat leállította a támogatásokat, és több hónapos késésben vannak a pesmergák, valamint a közszolgálatban dolgozók fizetésével, nyilatkozta Szijjártó a csütörtöki megbeszélés után. „Ha nagyon gyorsan nem segítünk, az ott élő 1,8 millió menekültet nem fogják tudni ellátni”, mondta.
A MOL-nak két olajkitermelési blokkban is van érdekeltsége a régióban. A külügyminiszter szerint a bevándorlási helyzet nincs összefüggésben az ottani olajkitermeléssel. Más típusú kihívásokkal néznek szembe: hogy találnak-e elég olajat, és hogy sikerül-e megállapodni a közvetlen értékesítésről.
Rovataink a Facebookon