Új tanulmány: mindenképpen veszteséges lesz Paks 2

2016.05.31. 15:19

Nincs olyan forgatókönyv, ami szerint ne lenne veszteséges a Paks 2 beruházás – erre a megállapításra jutott most megjelent tanulmányában a Candole Partners nevű prágai gazdasági elemzőcég, amely a Greenpeace megbízásából számolt utána az Orbán-kormány legnagyobb energetikai projektjének. A tanulmány célja az volt, hogy ellenőrizze a kormány megbízásából készült Rotschild-tanulmányt, amely szerint a paksi bővítés megtérül, és megfelelő mennyiségű villamos energia előállítására lesz képes alacsony önköltség mellett.

A Candole a Rotschild-tanulmány költségbecsléseit vetette össze a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel, és ezek alapján egy saját árelőrejelzést készített. A prágai elemzőcég hat különböző forgatókönyvet állított fel, hogy mennyiért termelheti majd az áramot az új erőmű.  A számításokból az jött ki, hogy 

Paks 2 minden számítás szerint drágábban termelné az áramot, mint ahogy azt a világpiaci árak alapján el lehet majd adni. 

A Greenpeace által megrendelt tanulmány szerint a Rotschild irreálisan magas áramárakkal számol, de ha valamiért ennél olcsóbb lesz az áram – és a Candole szerint ez a forgatókönyv valószínűsíthető –, akkor sehogyan sem üzemeltethetők majd gazdaságosan az új blokkok. A kormány megbízásából készült tanulmány szerint már akkor megtérül a paksi bővítés, ha 85 eurós termelői áron lehet eladni egy megawattóra áramot, a Candole számításai szerint viszont ennél jóval drágább, 103 euró/megawattóra mellett lehetne nullára kihozni a projektet. 

Ha pedig veszteséges lenne Paks 2, akkor állami támogatással kellene beletenni pénzt, hogy működni tudjon, ami a Candole tanulmánya szerint – forgatókönyvtől függően – évi 14-285 milliárd forintba kerülne az adófizetőknek. Ha ezt az állam a villamos energia árába akarja beépíteni, az 

kilowattóránként 5-8 forinttal viheti föl az áram árát. 

Ráadásul ez valószínűleg tiltott állami támogatásnak minősülne, amit az EU komolyan szokott venni, és büntetni is szokott érte. 

Emellett a kormány számára készült tanulmány túl is becsülheti azt, hogy mennyi áramot termelhet majd az új reaktor, a Greenpeace szerint a Rotschild-tanulmányban szereplő 180 MW nettó teljesítmény nem egyezik azzal, amiről korábban Aszódi Attila bővítésért felelős kormánybiztos beszélt, vagy ami a gyártó prospektusából kiolvasható. 

A Greenpeace szerint a tanulmányból az következik, hogy a Paks 2 beruházás

  • évtizedekre kiszolgáltatná a magyar gazdaságot Oroszországnak;
  • rombolná Magyarország versenypiaci helyzetét a nemzetközi energiapiacokon;
  • illetve kiszorítaná az alternatív energiaforrásokat, például a megújuló energiát, és ezzel szembemenne a nemzetközi energetikai trendekkel.

A Greenpeace mindezek alapján azt várja a magyar kormánytól, hogy hagyjon fel a bővítési projekttel, és támogassa a decentralizált megújuló energiarendszerek terjedését. A tanulmányt elküldték a Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának is.