Matolcsy: NATO-szövetséges ország nagykövetsége támadta az MNB-t

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint az általa vezetett intézmény kivételesen sikeresen működött 2015-ben, mert a kormány és a jegybank stratégiai szövetségben, összehangoltan, koordináltan tevékenykedett – írja az MTI.

Matolcsy György szerdán az Országgyűlésben az MNB 2015. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitájában azt mondta, a jegybank 2015-ben folytatta azt a lazító, az üzleti környezetnek kedvező monetáris politikát, amit 2013 márciusában indított el.

Az MNB elnöke szólt arról is, hogy a brókerbotrányok miatt árnyék is vetült 2015-re. Abban az évben brókerbotrányoktól volt hangos Magyarország: először a Buda-Cash, majd a Hungária, végül a Quaestor nevű csalárd cég „dőlt be”, mert a jegybank új vizsgálati módszerével megtalálta a 10-15 éve „felhalmozott trükköket”, amelyek révén sok százmilliárdot vettek el az emberektől – mondta.

Kormánybuktató szándékú NATO-szövetséges

Matolcsy György szerint a csalók megtalálása jó hír, az árnyék azért vetül rá mégis, mert „a Magyar Nemzeti Banknak ez a brókercsalásokat leleplező tevékenysége egy sorozatba illeszkedik, egy forgatókönyvbe illeszkedik”. Úgy fogalmazott: ami történt, „egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el”.

Matolcsy György ezt úgy magyarázta, hogy az MNB megtalálta volna a csalárd brókercégeket, mert már ott voltak a cégeknél, de nem mindegy, mikor. Nem mindegy, hogy január-márciusban találták meg vagy májusban – mondta.

Szerinte azért találták meg 2015 elején, mert

valakik a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon 2015 áprilisára.

Ez a bankpánik be is következett: négy városban négy órát tartott. Mondhatnánk, hogy nem sok, de sokkszerű volt az, hogy „egy titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján a Magyar Nemzeti Bankot egyesek, szövetségeseink és barátaink, fel akarták használni arra, hogy megbuktassa a jegybank a kormányt”.

Az MNB elnöke szerint a jegybank azonban úgy működött, hogy ez ne következhessen be. 15 hónappal az MNB és a pénzügyi felügyelet integrációja után leleplezték a csalásokat, „a jegybank nem felelős, hanem a jegybank leplezte le a csalásokat”.

A jegybanknál rákérdeztünk, hogy:

• Melyik NATO-szövetséges országra utalt Matolcsy György?
• Milyen eszközökkel vitték véghez a támadást, és mit tett az MNB az elhárítása érdekében?
• Várható-e még hasonló támadás?

A cikket frissítjük, amint a válaszokat megkaptuk.

Mindent nagyon jól csinált a jegybank

Matolcsy szerint a sikerek nem önmagában a jegybank, hanem a magyar állam sikerei: Magyarország bizonyította, hogy lehet olyan állami intézményeket működtetni, amelyek szabályozzák a piacot, de levegőhöz is engedik a vállalkozásokat, segítik a növekedést és foglalkoztatást, de nem avatkoznak be olyan módon az üzleti életbe, amely gátolná annak önállóságát – mondta. A siker elérésében kiemelte a 2010-es kormányváltás utáni gazdasági fordulatot is.

Matolcsy György értékelése szerint az MNB 2015-ben is „konzervatív politikával, de kreatívan, innovatívan használta a jegybanki eszköztárat”. Emlékeztetett arra, 2015-ben 1,35 százalékra csökkent az alapkamat. Most 0,9 százalék, „historikus mélypont” – mondta, megjegyezve, ez esetben a mélypont egy nagyon jó dolog, mert alapkamat csökkentése miatt az összes hitelkamat kedvező, az államadósság finanszírozása pedig olcsóbbá vált.

Matolcsy arról is beszélt, hogy:

• A 2015-ös siker egyik „legfőbb forrása” a növekedési hitelprogram, amelynek keretében mára 2600 milliárd forintot kaptak a mikro-, kis- és közepes vállalkozások.
• 2013 és 2015 között 300 milliárd forinttal csökkent az államadósság finanszírozása.
• Az államadósság átárazódása miatt a megtakarítás 2020-ra elérheti a GDP két százalékát, mintegy 600 milliárd forintot. 
• Az önfinanszírozási program nagyon sikeres lett: 2015 végére 31 százalékra csökkent a deviza aránya az államadósságban.
• Az MNB 2015-ben – 2002 után először – osztalékot fizetett a költségvetésnek: 95 milliárd forintos nyereséget értek el, amelyből 50 milliárd forintot fizettek be a büdzsébe.
• A jegybanki alapítványoknak juttatott forrásokat kifogásoló ellenzéki bekiabálásra reagálva Matolcsy azt mondta, hogy az MNB „az összes programjával együtt 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is ezermilliárd forintot ad vissza Magyarországnak”. A szocialisták által kinevezett jegybanki vezetésre utalva közölte, hogy az a vezetés körülbelül ennyit vitt el.