Ennyi volt a próbaüzem, már büntet a NAV

Január 1-jétől van érvényben az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), amit a kormány azért vezetett be, hogy visszaszorítsák az áfacsalásokat. A rendszer célja, hogy az országban ne indulhasson útnak olyan áruszállítmány, amelyről nincs tudomása az adóhivatalnak. A teherautók így elvileg csak akkor indulhatnak el, ha előtte bejegyeztették magukat az adóhivatalnál. Ehhez az adott szállítmányra kapnak egy speciális ekaer-számot. Ha a fuvarozót úgy kapják el a hatóságok az úton, hogy ez nincs rendben, akkor készülhetnek majd valamilyen büntetésre. 

Pontosabban nem készülhetnek, mert az ekáer-rendszer életbe lépése óta csak tesztüzemben működik, mivel a kormány elismerte, hogy a cégeknek nem volt elég idejük arra, hogy felkészüljenek ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz. Először úgy volt, hogy januártól büntetnek, majd nagyjából két héttel a bevezetés napja előtt január végére tolták ki a határidőt. Ezután úgy volt, hogy február végéig nem büntetnek, a legfrissebb hír pedig az, hogy részlegesen március 11-ig tolták ki a határidőt.

Végtelen tesztüzem

Úgy tűnik viszont, hogy a Nemzetgazdasági Miniszterium a törvény bevezetése után próbálja pótolni a társadalmi egyeztetés hiányát, hiszen múlt heti közleményükben például azt írták, a piaci szereplők igényeinek megfelelően módosítják a törvényt.

A terv szerint ilyen könnyítések lesznek:

• nem kellene ekáer-számot kérni a 20 kilométeren belüli szállításhoz, ehhez egy évre szóló mentesítésre lenne szükség,
• 200-ról 500 kilogrammra, illetve 250 ezer forintról 1 millió forintra emelnék a kockázatos élelmiszereknél a bejelentési kötelezettség határértékét.
• a biztosíték számításánál, amit a kockázatos termékek fuvarozásának feltételeként kell befizetni, a bejelentés előtti 45, nem pedig 60 napban szállított kockázatos termékek együttes, áfa nélküli ellenértékét vennék figyelembe, ennek 15 százalékát kellene befizetni.

Az ezeket a változásokat bevezető tervezet március elsejétől lép majd életbe, a biztosítékadás szabályai viszont március 11-től, néhány technikai szabály pedig áprilistól lesz hatályos.

A törvény módosítása során egyébként az összes részletszabály kikerül a törvényből, és ezeket egy NGM-rendelet fogja tartalmazni. Ennek az indoklás szerint az az értelme, hogy így rugalmasabban lehet reagálni a változásokra törvényalkotói oldalról, de a hátránya is pont ez lehet, hiszen az adószabályoknál különösen fontos lehet a kiszámíthatóság a piaci szereplőknek.

A Napi.hu cikke szerint a törvénymódosítás célja többek között az volt, hogy minél több cég kerüljön bele a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisába. Azoknak a cégeknek ugyanis nem kell kockázati biztosítékot fizetni, amik bekerülnek ide. Ehhez viszont összesen annyit kell tenniük, hogy február 28-ig kérik a felvételüket az adatbázisba, és bizonyítják, hogy nincsen köztartozásuk.

Lehet még mivel csalni

A változtatások ellenére a rendszer valószínűleg így sem lesz tökéletes. A Portfolio cikke szerint például teljesen érthetetlen a fordított áfa körébe tartozó termékek bevonása az ekaer körébe, hiszen ezekkel amúgy is lehetetlen csalni.

A rendelet szerint viszont  500 kilogramm felett a sódert és a homokot is be kell jelenteni, pedig ettől nem várhat túl nagy áfabevételt a kormány, miközben számítástechnikai és mobileszközök nem szerepelnek a kockázatos termékek listáján, pedig lehet tudni, hogy ezeknek előszeretettel csalják el az áfáját.

Ugyanilyen termékek területén elkövetett csalásokat segíti elő az is, hogy a 3,5 tonna alatti gépjárművek továbbra is mentesülnek az bejelentési kötelezettség alól, abban az esetben, ha nem rizikós termékeket szállítanak, tehát az információtechnológiai eszközökkel  – például az iPhone-okkal és az SD-kártyákkal – elkövetett áfacsalások térnyerését nem tudja megakadályozni az új jogszabály.

Időt kérnek

A szakmai szervezetek viszont nem elégedettek: arra hivatkoznak, hogy még nem volt elég idejük arra, hogy megismerjék a törvény végleges formáját.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének közleménye szerint alapvetően jó iránynak tartják az ekáer-törvény módosítását, de még időre van szükségük ahhoz, hogy felkészüljenek, ezért a tesztidőszak meghosszítását, a társadalmi egyeztetések folytatását és a rendszer finomhangolását kérik a kormányzattól.

A fuvarozókat képviselő NiT Hungary is hosszabítást kér: ők azt szerették volna, ha a mostani március 1. helyett legalább áprilisig kitolják a határidőt.