Azeri guruló dollárok: kinek csodafegyver?

A nemzetközi oknyomozó projekt eredményeiről az átlátszó.hu írt nagyon fontos és nagyon részletes anyagokat itt és itt. A cikkekben található utalásokat, céghálókat nem ismertetjük újra, de egy kicsit a belpolitikai kontextusokat felvetnénk.

Azerbajdzsánnak fontos volt az ügy

Az elmúlt 13 évben nem nagyon lehetett senkinek kétsége afelől, hogy Azerbajdzsánnak kiemelten fontos a Ramil Safarov-ügy rendezése, akár nagypolitikai, akár gazdasági eszközök igénybevételével. Hiszen 2004 februárjáig, amikor is a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen Safarov egy angol nyelvi továbbképzésen lemészárolta örmény társát, Bakunak nem volt sürgős a nagykövetség-szintű kapcsolat-tartás. 2004-ben azonban, a gyilkosság után fél évvel, és még évekkel a jogerős ítélet megszületése előtt Azerbajdzsán létrehozta a budapesti nagykövetségét.

Még az Eiffelben is

Érdekesség, hogy az olajból hirtelen nagyon meggazdagodó utódállam már korábban is szívesen épített olyan nemzetközi céghálózatot, amely segített finanszírozni az ország külpolitikai céljait, a hazai ingatlanosok szerint Azerbajdzsán befektetési területnek tekintette az országunkat, illetve fővárosunkat is.

Például európai offshore-jellegű cégek mögé bújva, de azeriek birtokolták egy időben az Eiffel Palace-t is. A pontosság kedvéért fontos hangsúlyozni azonban, hogy a Magyar Nemzeti Bank elhíresült irodavásárlása során már nem az azeriektől, hanem Kovács Attila befektető-csoportjától vásárolt (és azóta már az MNB is kiszállt).

Safarov maradt

Safarov ügyében ugyanakkor a diplomáciai puhatolózások ellenére a szocialisták idején (2010-ig) nem történt semmi biztató, mármint azeri szemmel. 2010-ben aztán jött a Fidesz és a nagy külpolitikai garnitúraváltásban Bakuba szinte azonnal új ember került, Csutora Zsolt, aki 2010 és 2015 között volt bakui nagykövet. Az ő személye sok szempontból érdekes.

Korábban katonai főiskolát végzett, ahol orosztanári képesítést is szerzett, majd hivatásos katonatiszt lett, és nem sokkal a véres gyilkosság előtt, 1994 és 1997 között ő is éppen a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem padjait koptatta. Arról természetesen nem tudunk, hogy mennyire vett részt a Safarov-ügy előmozdításán (bár ugyan mi más lehetett fontos az azerieknek, amikor egy Bakuba delegált magyar nagykövettel keresték a kapcsolatot).

mert Csutora életrajza szerint 2014. szeptember 9-én a Bakui Idegen Nyelvek Egyeteme tiszteletbeli doktorává fogadta, majd 2014. május 10-én a Heydar Aliyev Alapítvány által alapított Gizil Chinar (arany platán) nemzetközi kitüntetésben részesült. Az átlátszó.hu írt korábban arról is, hogy ebben az időben nagyszabású azeri-magyar vízumügyet is vizsgáltak az azeri hatóságok 

A Simicska-szál

Belpolitikai szempontból pedig talán még érdekesebb, hogy Csutora nagykövet testvére Csutora László („Csuti”) a nagyon sokáig (1990-2010) nem-fideszes irányítású Budapesten próbált amolyan jobbos elintézőemberként működni. E minőségében közel állt Simicska Lajoshoz, nem csoda, hogy amikor 2010-ben a Fidesz legújabb kori uralkodása idején Csutora Zsolt lett a nagykövet, sokan ezt bizalmi alapú választásnak tekintették.

Mindenesetre a teljes kinti stáb kicserélődött, és egyre többet lehetett hallani a tervezett gazdasági kapcsolatfelvételekről. Még annak is híre kelt, hogy a nem éppen külföldi megbízásaival hírnevet szerző Közgép is azeri megbízásokat kaphat.

Látványberuházás

Elsősorban autópálya-hidakról volt szó, de informálisan az is elhangzott, hogy magyar építőipari cégek részt vehetnek az emblematikus azeri látványberuházásokban. Az olajbevételekből rendkívül fényűző azeri gazdaságnak aztán az alacsony olaj- és földgázárak később betettek, de Baku mégis elkötelezett maradt a gigantikus, 100 milliárd dolláros infrastrukturális látványprojektjei mellett. A Bakutól délre fekvő Kazár-szigeten egy 41 mesterséges szigetből álló város épülhet fel 2025-ig, ahol egymillió fős népesség élhetne a Kaszpi-tengeren.

Itt állhatna, az önmagában is 2 milliárd dollárba kerülő Azerbaijan Tower, amely egy 1050 méter magas épület lesz, és ha még érvényesek az eredeti tervek, akkor akár 2019-re elkészülhet a torony, amely a legmagasabb épület lesz a világon.

Egy másik gazdasági ötlet volt a kötvény-finanszírozás, a Simicska Lajost szintén jól ismerő Töröcskei István, aki az ÁKK vezérigazgatója lett, szintén feladatának érezte, hogy ott építsen kapcsolatokat, amely piacokon még nem voltunk jelen, így a kínai, az orosz az iráni, az azeri és a török piacon is megágyazzon a magyar kötvények eladásának.

Nem sok mindent láttunk

Csutora Zsolt nagykövet 2015-ben hazatért, de aki esetleg azt gondolná, hogy megbukott, téved. 2015-től a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozik és a keleti nyitás helyettes államtitkára. 

A „baltás” kiadása után egyesek azt remélték, hogy a gazdasági kapcsolatok erősödése lehet az ellentételezése a magyar gesztusnak. De ez elmaradt.  Az átlátszó.hu most megjelent információi alapján az sem kizárt, hogy valamifajta rejtett ellentételezés addigra már rég megtörtént.

Borítókép: Ramil Safarov tárgyalása Budapesten 2006 április 13-án. fotó: Kisbenedek Attila / AFP