Nagy ajándékot kapott Trumptól az ország

Amióta nincs „ellenzékben” a Magyar Nemzeti Bank (MNB), azóta látványos a gazdasági fejlődés, mondta Orbán Viktor hétfőn Budapesten, az MNB szervezésében megrendezett Lámfalussy-konferencián. Szerinte amikor a jegybank „ellenzékben” volt, amikor két különböző irányba húzott a politika és a pénzügyi világ, Magyarország sokat szenvedett, feleslegesen. Ám mióta a nemzeti bank keresi az együttműködést a mindenkori politikai vezetéssel, azóta látványos a gazdasági fejlődés.

A miniszterelnök beszéde elején azt mondta, mérlegelte, hogy elfogadja-e a meghívást, mert olyan világpolitikai jelenségek történnek – például a brexit vagy Trump megválasztása –, amelyeknek az árnyékában „erős politikai tartalmú mondatok nélkül nem lehet beszélni, ez pedig kockázatokat rejt magában, és kibillentheti a konferenciát a megszokott békés menetéből”.

Engedélyt kaptunk, nem vagyunk gyarmat

Orbán nagy változásként értékelte az új amerikai elnök, Donald Trump kijelentését, amely szerint

A miniszterelnök úgy vélte, ez a mondat korábban nem hangozhatott volna el. Ez a kijelentés azt jelenti, hogy a bilaterális korszak köszöntött be.

Engedélyt kaptunk, ha úgy tetszik, a legmagasabb világi helyről, miszerint nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez, nagy szabadság, nagy ajándék

– kommentálta az új amerikai elnök szavait Orbán Viktor. Szerinte a bilaterális megállapodások előtt nyílik meg a tér a katona- és a gazdaságpolitikában is.

• Új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a „hamvába halt” szabadkereskedelmi megállapodás helyett, az ugyanis nem jön létre.
• Megállapodást kell kötni Kínával.
• Elő kell venni Oroszország kérdését is.
• Újra kell gondolni az egyes európai nemzetgazdaságok finanszírozását.
• Helyezzünk európai léptékben nagyobb súlyt az innovációra. Magyarország szerinte a régióban elég jó teljesítményt nyújt, de ez még mindig nem elegendő.

Tanuljunk, ne magyarázzunk

Ami van, az lehetséges

– mondta Orbán, aki szerint ezt Európában nem értik. Hiszen ahelyett, hogy megértenénk, mi zajlik Kínában, megpróbáljuk megmagyarázni, hogy a helyzet miért nem fenntartható, milyen belső feszültségekkel jár, meg fog bukni. Ahelyett, hogy tanulnánk Kína példájából, megmagyarázzuk, hogy miért nincs az, ami Kínában van. De ez igaz az USA-ra is, sokan nem hiszik el, hogy Trump tényleg végrehajtja azt, amiről beszél.

Magyarország viszont azok közé tartozik, akik felismerik, hogy egy globális paradigmaváltás küszöbén vagyunk. Az egy hatalmi központú világ több erőközpontúvá válik. (A paradigmaváltás Orbán szerint egy sznob kifejezés, de azért van értelme.)

Ég a ház

Szerinte az európai kontinens egyre gyengébb, lassan már a regionális szereplő státuszáért is meg kell küzdenie. Európa nem tudta megvalósítani nagy céljait, például az euróval, az európai biztonságpolitikával és az eurázsiai gazdasági térséggel kapcsolatban sem.

Négy súlyos válsággal küzd az EU Orbán szerint:

1. Növekedési válság: Európa fuldoklik az adósságban, a gazdasági növekedés „csigalassúságú”.
2. Demográfiai válság: „Az a közösség, amely nem képes magát újratermelni, az lemond arról a jogról, hogy létezzen.” Ezt a problémát kívülről – ravaszkodással, betelepítéssel – nem lehet megoldani, azzal ugyanis feladjuk a nemzeti identitást. „A mi házunk is ég” – mondta Orbán.
3. Közbiztonsági válság: több százezren élnek közöttünk olyanok, akikről azt sem tudjuk, mit akarnak, „ahol sok bevándorló telepedett meg Európában, ott azonnal megnőtt a bűnözés” ennek a következményeivel számolnunk kell.
4. Külpolitikai válság: „Több európai önbizalomra lenne szükség. Nem merjük kimondani azt a mondatot, hogy mi Európaik meg tudjuk magunkat védeni külső segítség nélkül is. Azért nem merjük mondani, mert nincs így" – mondta. Pedig erre nagy szükség van, ha meghatározó szereplők kívánunk maradni a világszínpadon. Közös európai védelmi szövetséget kellene kialakítani.

Mi az oka a problémáknak? Orbán szerint az, hogy Brüsszel „egy utópia rabja lett”, amit úgy hívnak, a nemzetek feletti Európa.

Hogyan tehetjük Európát újra versenyképessé? El kell ereszteni a föderalizmus illúzióját. „A szakadék széléig gyalogoltunk, elfogyott a lábunk alól a talaj.” Európát magát is több pólusúvá kell tenni. Mi magunk is ezt segítjük elő a visegrádi régió kialakításával.

El kéne végre ismerni, hogy sikeresek vagyunk

A miniszterelnök szerint a politikában a legfontosabb szabály, hogy mindenki tudja hol a helye, „a fegyverzete, GDP-je, népessége alapján. Ha elfoglalta ezt a helyet, akkor tudja, hogy miben szólalhat meg és miben nem”. Magyarázatot igényel tehát, hogy Magyarország ilyen kérdésekben miért hozakodik elő saját gondolatokkal.

Egy angol mondás szerint „semmi nem olyan sikeres, mint a siker”. Ez magyarázza, hogy a magyarok mernek ezekben a kérdésekben állást foglalni. Hiszen az ország fekete bárányból sikertörténetté vált, még ha ezt nem is mindenki ismeri el. „A tényeket és az igazságot azonban akkor is el kell ismerni, ha az a magyarok számára kedvező” – mondta Orbán.

Egy út

A konferencián Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke is felszólalt. Az MTI beszámolója szerint a bank elnöke elsősorban a Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával összekötni kívánó, úgynevezett Egy övezet, egy út kezdeményezés előnyeiről és eddigi eredményeiről beszélt. Kiemelte a beruházások közül a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztését, amelynek 2017-es befejezése hozzájárulhat Tien Kuo-li szerint ahhoz, hogy Magyarország regionális központtá váljon.

Szerinte az utóbbi három évben több mint 100 ország reagált kedvezően az egymástól elválasztott piacok összekötésére irányuló kezdeményezésre, 56 ország és számos nemzetközi szervezet egyetértési megállapodást írt alá Kínával.

Európában Magyarország elsőként csatlakozott ehhez a megállapodáshoz, ami nemcsak szimbolizálja a magyar kormány „nagyszerű jövőképét”, hanem a két ország elképzeléseinek illeszkedését is mutatja az elnök szerint.