A hét, amikor a jegybankba beköltözött a feminizmus

Tovább szövődnek a szerelmi szálak a jegybankban

Ha esetleg az utóbbi időben előfordult önnel, hogy nem tudta eldönteni, vajon az Index gazdasági rovatát vagy a Velvetet olvassa éppen, arról igazán nem mi tehetünk, hanem Matolcsy György kalandos szerelmi élete. A jegybankelnökről nemrég derült ki, hogy válik, ennek oka pedig új barátnője, Vajda Zita, aki korábban nemzetközi titkára volt az MNB-nél, most pedig az egyik jegybanki alapítványnál, a PAGEO-nál gazdasági igazgatóhelyettes. És mint kiderült, testvére is az MNB-nél dolgozik.

A héten maga Vajda is megszólalt a Figyelőnek. Az igazgatóhelyettes leszögezte, hogy ők összetartoznak Matolcsyval, de azt is hangoztatta, hogy ennek semmi köze előmeneteléhez. Szerinte csak azért bántják őt, mert nőként magas pozícióba került, ám ezt kizárólag szakmai tudásának köszönheti, hiszen "mindig is független munkavállaló volt". 

Miért ne lehetnénk mi, nők is gazdasági igazgatóhelyettesi pozícióban, amikor mi is ugyanannyit teszünk le az asztalra? 

– tette fel a kérdést Vajda, aki ezzel talán Magyarországon először behozta az amúgy a Fidesz és a kormány környékén nem kifejezetten népszerű feminizmust a jegybankkal kapcsolatos diskurzusba.

Az MNB alapítványai egyébként feljelentést tesznek a Vajda Zitáról szóló cikkek miatt, arra hivatkozva, hogy ő és családja nem közszereplők.  Ettől függetlenül a dologból soha nem is lett volna sztori, ha az MNB sajtósai nem kotyogták volna ki Matolcsy válását.

Azért a jegybank háza táján nem minden szólt a szerelemről, például Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából új húsz- és kétezer forintos emlékérméket adtak ki a héten. További jó hír az MNB rajongóinak, hogy elvették Rogán Antaltól a jegybanki propagandát, Matolcsyék így maguk döntik el, kivel szerződnek a zsíros kommunikációs melókra.

Mit tudunk a magyar vállalkozókról?

Tudja, mi a közös Matolcsy unokaöccsében, az Equilor brókercég vezetőjében, menő orvosokban, tanácsadókban és bankárokban? Mindannyian szeretnek vitorlázni! Hogy ki kivel ül egy hajóban, azt a K-monitor gyűjtötte össze, elég szemléletesen kirajzolódik rajta a magyar gazdasági elit.

Azonban az ilyen kreatív módszerektől eltekintve egyre nehezebb kibogozni, hogy mit üzletelnek a gazdag magyarok, ugyanis egyre homályosabban lehet csak feltérképezni, hogy valójában kik állnak egyes magyar cégek mögött.

És mi a helyzet a kevésbé gazdagokkal?

Hát sajnos az, hogy hiába a munkaerőhiány és a béremelkedés, az átlag magyar még mindig csak 170 ezer forintot keres, legalábbis a KSH statisztikái szerint. Ebben persze nincsenek benne a szürke- és feketegazdaságból származó jövedelmek, amelyek a magyar gazdaság mintegy ötödét teszik ki.

Mindenesetre a hivatalos számok alapján nagyon kevesen lesznek azok Magyarországon, akik például másfél milliót kaphatnak az államtól új elektromos autóra. A többség inkább szív, meg adóemelést kap a nyakába. És ha inkább buszra ülne, az sem biztos, hogy össze fog jönni.

Ettől függetlenül a kormány elképzelése szerint vannak, akiket még ezzel a bérszínvonallal is be lehet csalogatni az országba, ők pedig az ukránok. A héten ugyanis fény derült rá, hogy csenden több törvénymódosítással lehetővé tették, hogy gazdasági bevándorlók tízezrei jöjjenek dolgozni hiányszakmákba Ukrajnából.

Nemcsak az ukránokra vadászunk, a kormány mint kiderült afrikaiakat akar betelepíteni Magyarországra, bár őket nem a munkaerőhiány miatt, hanem a pénzért.

Meg lehet nyugodni, lesz majd karácsony

Nemrég becsődölt a Hanjin dél-koreai hajózási cég, ami miatt több ezermilliárd forint értékű áru ragadt gazdátlanul a világtengereken. A kikötők ugyanis addig nem voltak hajlandók kipakolni a jellemzően lapostévékből, más háztartási elektronikai cikkekből és luxusruhákból álló rakományt, amíg a cég nem volt képes fizetni ezért.

A csődeljárás kapcsán teljes jogi és logisztikai káosz alakult ki, a legnagyobb koreai kikötőben például hatalmas hajódugót okoztak a rendezetlen viszonyok. Azonban péntekre csak sikerült összedobni a lerakodáshoz szükséges pénzt a Hanjin részvényeseinek, úgyhogy rövid távon legalábbis rendeződik a helyzet.

Aminek már csak azért is ideje volt, mert a szeptember jellemzően a világkereskedelem legforgalmasabb hónapja, ugyanis ekkortájt táraznak be a boltok a nyugati világban a karácsonyi rohamokra. A Hanjin csődje miatt pedig úgy tűnt egy ideig, hogy a koreai lapostévék nem fognak tudni eljutni a kereskedőkhöz, így pedig a vevőkhöz sem.

Nem hallgatjuk el a jó híreket

És ha az lett volna a benyomása a fentiekből, hogy a magyar gazdaságban minden rossz, hát hadd oszlassuk el a fekete felhőket!

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyanis már 3 százalék fölötti növekedést vizionál, és bár ez per pillanat kicsit utópisztikusnak tűnik, legalább a múlt heti felminősítés pozitív hatásait már tényleg érezni.

Emellett szárnyal a magyar szállodaipar és dübörög a ferihegyi forgalom is, úgyhogy nem is csoda, hogy az olimpiai pályázatunkra is bőven jut pénz. Csillogni-villogni fog a békásmegyeri piac, jól megy a Molnak, tízezrével épülnek az új lakások, ingyenes állami nyelvtanfolyamok indulnak (bár erős fejetlenség mellett), és még a szotyi is olcsóbb lesz.