Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Két embernek megvan az új szerencsenapja: 60 millió euró talált gazdára kedd este - Szijjártó Péter a kínai autógyártás egyik zászlóshajójánál járt
- Hiába alacsony a kamat, alig fogynak a lakossági állampapírok
- Varga Mihály: Felkészültünk arra, hogy megtervezzük az Európai Unió költségvetését
- Újabb részleteket ismertettek az otthonfelújítási támogatásról
A magyar üzleti életben a korrupció elfogadott dolog, mindenki tud is róla, de a saját cégüknél a vezetők inkább eltussolni igyekeznek az eseteket, mint feltárni. Nagyjából így foglalható össze az EY éves korrupciós felmérésének eredménye.
Talán jobban el merik mondani másokról
A cég korábbi, elérhető felmérése alapján 2010-2011-hez képest úgy tűnik, hogy az változhatott, hogy a cégek már nyíltabban mernek beszélni a korrupcióról, és arról, hogy az iparágukban elfogadottá vált. Akkor azt is mérték, hogy egy százmilliós közbeszerzésekből átlagosan 16 milliót kellett csúszópénzként visszaadni, a 2010-es 13 millióhoz képest. Akkor a cégvezetők kétharmada mert egyáltalán válaszolni ilyen kérdésre. Minden évben 300, legalább 50 főt foglalkoztató és 250 millió forint feletti árbevételű cég felsővezetői töltik ki a kutatást.
Szóval pontosabban, bár a cégvezetők az előző évhez hasonlóan most is az üzleti életünk szerves részének érzik a korrupciót, kockázatosabb helyzetekben már szinte senki nem tapasztalt lényegében semmit a saját cégénél.
Szigorúan nem akarnak tudni a munkatársak módszereiről
A vizsgált cégek 81 százaléka mindezek ellenére semmilyen korrupciós kockázati felmérést nem végez. Akik valamilyen rendszeres kockázatfelmérést csinálnak, inkább ott sem nézik sehol a korrupció vagy a visszaélések lehetőségeit.
Bár a vizsgált cégek már nagyobbak, 30 százalékuknál van egyáltalán bármiféle etikai kódex. Az összehasonlítás kedvéért ez nemzetközi átlagban a cégek 77 százalékánál van meg. A korrupció elleni egyik leghatékonyabb fegyver, az anonim forródrót etikai problémák bejelentésére mindössze a cégek 28 százalékánál van meg, önbevallásos alapon.
2014-ben még a cégek negyede figyelt bármilyen módon arra, hogy azonosítsa a legnagyobb korrupciós kockázattal járó pozíciókat a cégben, tavaly már csak 13 százalék. Általánosan megállapítható még, hogy a kisebb cégek még kevésbé figyelnek oda tetszőleges korrupciós veszélyre, mint a nagyobbak.
Információbiztonsági szempontokból pedig attól félnek a magyar cégek a legjobban, hogy a kilépő volt munkatársak érzékeny adatokat vagy más információkat visznek magukkal, és azt esetleg odaadják majd valakinek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
