Hétfőn kiderülhet az évek óta rejtegetett gáztitok

Az MSZP hétfőn a honlapján hozza nyilvánosságra a gázkereskedelemmel kapcsolatos információkat, jelentette be Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese pénteki, MVM előtt tartott sajtótájékoztatóján, miután megkapta a Magyar Villamos Művektől kiperelt dokumentumokat.

Nem mindent kaptak meg?

A politikus még márciusban nyert jogerősen pert abban a közérdekű adatigénylési ügyben, amelyben a bíróság arra kötelezte az MVM-et, hogy adja ki az utóbbi években kötött összes gázszerződését. Tóth Bertalan most elmondta: a jogerős ítéletet után számos dokumentumot kapott, de az iratok többszöri felszólítás ellenére sem teljes körűek.

Mint arról korábban beszámoltunk, a köztulajdonban lévő MVM-cég a tárgyalásokon azzal próbálta megtagadni a kért adatok nyilvánosságra hozását, hogy azok üzleti titkok, és nem közérdekű adatok, ők eleve nem is minősülnek közfeladatot ellátó szervnek.

Ezt az érvelést azonban a bíróság nem fogadta el, és erre nem csak egy tavalyi alkotmánybírósági határozat adott okot. Hanem az is, hogy korábban maga az MVM Partner is úgy hivatkozott a MET-tel kötött szerződéseire, mint amivel ők az állami vagyont növelték, és hozzájárultak a gáz- és áramárak csökkenéséhez. Ezek pedig értelemszerűen közérdekű, nem pedig üzleti célú dolgok.

Arról már nem is beszélve, hogy ők a kifogásolt MET-es ügyletnél a minisztertől eleve a távhősök megsegítése érdekében kapták a gázt, ezt nehéz lenne nem közfeladatnak tekinteni. Az MVM Partner a perben nem tudta bizonyítani azt sem, hogy versenypiaci stratégiájuk szempontjából aránytalanul nagy kárt okozna az adatok nyilvánosságra kerülése.

Mi ez az egész?

A kiszivárgott szerződésekről elsőként az Index számolt be még 2014 elején. Cikkünkben megírtuk: a fejlesztési miniszter az MVM Partnernek versenyen kívül hozzáférést adott a nyugati irányú gázvezetékhez, hogy a relatíve olcsóbb gázból segítsék a távhős cégeket, a gáz azonban végül ennél kacskaringósabb utat járt be.

A MET Holding svájci cégétől szerezték be a gázt, amit aztán a magyarországi MET-nek adtak el, amely aztán kedvére kereskedhetett vele. És az üzlet éveken keresztül folytatódott, dacára annak, hogy közben egyébként már önmagában a verseny nélküli kapacitásszerzés miatt is kötelezettségszegési eljárás indult az ország ellen.

A MET-ről idővel aztán először kiderült, a tulajdonosok között jelen van az OTP-vezér Csányi Sándorral szoros üzleti kapcsolatban álló Nagy György, és az Orbán Viktorral és Hernádi Zsolt Mol-vezérrel is barátságban lévő Garancsi István. Később pedig az is, hogy rajtuk kívül tulajdonos Ilya Trubnikov, orosz-kanadai üzletember, és Lakatos Benjámin is. Utóbbi a MET egyik menedzsere is egyben.

Utólag a cégek azzal védekeztek, hogy az MVM Partnert a miniszter egy olyan időszakban bízta meg a nagy gázügylettel, amikor az állami cég még nem volt felkészülve a feladatra, és ha maga próbál kereskedni a gázzal a piacon, nagyot bukhatott volna rajta. Ezért adták inkább át az államtól kapott kapacitást a MET-nek, mint nemzetközileg is erős, jó kapcsolatokkal rendelkező profi kereskedőnek.

Sok a kérdés

Az ügyben azonban továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés:

• A miniszter miért tessékelte előre verseny nélkül az állami céget a távhősök megsegítésének ürügyével, ha már a megbízás pillanatában tudható volt, hogy az állami MVM önállóan nem fogja tudni végrehajtani a feladatot, sőt, gondot okoz neki a nagy gázmennyiség.
• Vagy már eleve azzal számoltak, hogy az MVM Partner az államtól kapott gáz átadaja majd másnak?
• Állítólag majdnem az E.Onnak adták, nem a MET-nek, mi történt pontosan? Miért nem nyilvános tenderen kerestek vevőt, ha már ideáig jutott a dolog?
• Miért pont a MET svájci cégétől vásároltak?
• Tudta-e a miniszter, hogy a gáz egy offshore cégnél landol, amelynek valódi tulajdonosait az eladó állami fél még csak nem is ismerte?
• A rendszert miért tartották fenn évekig? Milyen áron, milyen feltételekkel vásárolt az MVM a MET svájci cégétől, és milyen feltételekkel adta tovább a gázt a magyar MET-nek?

Mindezekről talán hétfőn többet megtudhatunk. A korábban gázkereskedőként tevékenykedő MET az utóbbi egy évben egyébként egyre aktívabb a magyar energiapiacon, és több új területre is belépett. Megvásárolták az egyik legnagyobb gázos erőművet, beszálltak a villamosenergia-kiskereskedelembe, bejelentették, hogy megveszik a GDF Suez szabadpiaci gázportfolióját, és érdeklődnek további felvásárlások iránt is.