Magyarországon várakozott a legtöbb menedékkérő

További Belföld cikkek

Egymillió olyan menedékkérő volt 2016 végén Európában, akik várakoztak, vagyis ügyük elbírálás alatt állt, így még nem tudhatták, hivatalosan is maradhatnak-e választott országukban. Mivel nagyon sokan érkeztek Magyarországon keresztül, nálunk volt a legtöbb még folyamatban lévő ügy: tízből kilenc menedékkérő eljárása nem zárult le a nagy menekülthullám végére, legalábbis ezt állítja kormányzati adatok alapján számított becslésekre hivatkozva az amerikai Pew Research Center kutatóintézet. Ez a rengeteg menedékkérő nem maradt Magyarországon, jellemzően továbbálltak nyugat-európai országokba, legalábbis 2017 szeptemberében mindössze 471 menedékkérő tartózkodik itt.

A jelentés azokra az Eurostat-adatokra támaszkodik, amelyek a menedékkérők első alkalommal beadott kérelmeit listázzák. A Pew friss jelentése szerint a nagy menekülthullám idején (2015–2016-ban) 2,2 millió menedékkérelmet adtak be az EU országaiban, Norvégiában és Svájcban összesen.

A jelentés módszertana

A Pew Research egy neves amerikai közvélemény-kutató intézet, ami a szeptember 20-án nyilvánosságra hozott jelentéshez az Eurostat adatait használta. Az Eurostat az EU hivatalos statisztikai főigazgatósága, amely kormányzati adatokra támaszkodva gyűjt gazdasági, társadalmi, szocio-demográfiai adatokat, például a menedékkérők adatait is. Az Eurostat évenként és országonként külön-külön hozza nyilvánosságra a nagy menekülthullám adatait, a Pew viszont most összevonta ezeket, amivel általánosabb képet kaphatunk a menekülthullámról.

Az Eurostat anonimizált adatokat használ. A Pew kutatói szerették volna elkerülni, hogy duplán vagy triplán számolják ugyanazt a menedékkérőt, ezért kizárólag az elsőként beadott menedékkérelmekkel számoltak, és kivonták ezekből azokat, akiknek az eljárása megszűnt. Ezután kerekítették az adatokat a legközelebbi 5000-hez.

A jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításai

A lakosság arányaihoz viszonyítva Magyarországon, Svédországban és Ausztriában adták be a legtöbb menedékkérelmet, ezekben az országokban a lakosságszám 1 százalékánál több folyamodvány érkezett. Magyarország esetében a regisztrált menedékkérők a lakosság 1,5 százalékát tették ki 2015-ben és 2016-ban (ez több mint 150 ezer embert jelent).
Az összes ország közül Magyarországon volt a legnagyobb arányú (94%) azoknak a menedékkérelmezőknek a száma, akiknek az ügyében 2016 végéig még nem született döntés. Tehát nálunk 10-ből 9 esetben még folyamatban volt az eljárás 2016 végén. Ez az adat viszont valamelyest megtévesztő.
Ezeket a menedékkérőket ugyanis a Pew jelentése várakozóknak nevezi, holott (ahogy maga a jelentés is utal rá) valójában ezek az emberek már rég nem tartózkodtak Magyarországon. Habár az eljárásuk még folyamatban volt, ők már továbbálltak más nyugat-európai országokba. Így tehát a jelentés által kihozott „várakozás” nem Magyarország területén zajlott, csak a papírmunka, ami a dublini rendelet miatt kötelező. (Minden menedékkérőnek abban az EU-s országban kell regisztrálnia, ahová először érkezik, majd ha továbbáll, visszavonhatja kérelmét, és beadhatja máshol újra.)

Az Eurostat adatai szerint ebben a két évben valamivel több mint 206 ezer menedékkérelmet adtak be Magyarországon, és 148 ezer eljárást szüntettek meg, mert például a menedékkérő nem jelent meg a kötelező interjún, hanem továbbállt Ausztriába, Németországba vagy valamelyik észak-európai államba.
Az Eurostat-adatokban (itt és itt), valamint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) adataiban jelentős különbséget fedezett fel a jelentés: azt írják, hogy a magyar hivatal adatai szerint a megszüntetett eljárásokból sokkal több van, mint az elvileg szintén kormányzati adatok alapján összeírt Eurostat-adatokban. Ezért a BMH nyilvántartása szerint sokkal kevesebb sokkal kevesebb a még folyamatban lévő („várakozó”) ügyek száma.

A jelentés általános, vagyis Európára (az EU-országokra, Norvégiára és Svájcra) vonatkozó megállapításai

A Pew becslése szerint 2016 decemberéig 885 ezer menedékkérő kérelmét fogadták el, vagyis ennyien maradtak tartósan vagy átmenetileg Európában menekült- vagy oltalmazotti státuszban. 385 ezer kérelmet utasítottak el, 75 ezren visszatértek hazájukba, vagy más EU-n kívüli országba, és 760 ezer kérelmező ügye még döntés előtt állt.
100 ezer elutasított menedékkérő holléte ismeretlen. Ők lehet, hogy továbbra is Európában tartózkodnak, illegálisan.
A menedékkérők több mint fele (53%) Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezett.
A menedékkérelmek közel felét (45%) Németországban adták be.

Borítókép: Huszti István.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Kjersti Annesdatter Skomsvold
A gyerek

2975 Ft

Az finom lesz!

6375 Ft