Semjén halálos ágya mellé várja Bayert

2016.12.05. 14:28

A hétfői ülésnap Szél Bernadettel indult. Az LMP társelnöke szerint hiába győzködi a kormány a társadalmat, hogy új korszakhoz értünk, valójában nem a gazdaság sikerei, hanem a kormány kivándorlást erősítő gazdaságpolitikájának kudarcai kényszerítették ki a minimálbér emelését.

Ám így is a munkavállalók kétharmada keres az átlagbér alatt, a közmunkások pedig 52 ezer forintból tengődnek – mondta a politikus, aki szerint a személyi jövedelemadó egykulcsos rendszere rossz, az LMP többkulcsos javaslatával jobban járna a többség, a legmagasabb keresetűek kivételével.

Szél szerint a minimálbér emelése sújtja a kis- és középvállalkozásokat, áremelést generál, miközben az ezt ellensúlyozandó munkaadói kedvezmények a legnagyobb vállalatoknak nyújt érdemi segítséget.

Az államtitkári válasz szerint Szél téved, hiszen 700 ezerrel nőtt a munkavállalók száma 2010 és 2016 között, és 24 százalékkal nőttek 2013 óta a reálbérek. A minimálbérek növekedés 2017-ben 15, 2018-ban 8 százalékos lesz. A szakmunkások minimálbére még jobban nő majd: 2017 25, 2018-ban 12 százalékkal.

Orbán a Titanic kapitánya

Az MSZP frakcióvezetője a Titanic kapitányához hasonlította Orbán Viktort. Tóth Bertalan szerint ugyanúgy figyelmen kívül hagy minden figyelmeztetést a kormányfő, mint tette a jéghegynek ütköző hajó kapitánya. És ugyanúgy is gondolkodik a társadalomról, mint a kapitány az utasokról:

kiszolgáltatott szegények, lecsúszó középosztály és urizáló gazdagok hármasa lebeg a szeme előtt, azzal, hogy köztük lehetőleg ne is legyen átjárás.

Orbán sem akar terheket cipelni, ahogyan a Titanic sem: ott mentőhajó nem kellett, itt szegényeket segítő szociális kiadások.

Tóth szerint szükség van

  • a tervezett nyugdíjnövekedés megduplázására
  • a rezsi 10-20 százalékos csökkentésére, hiszen az olaj 45-50 dolláros világpiaci szintjéből ez következhetne
  • az alapvető élelmiszerárak áfájának csökkentésére

Dömötör Csaba államtitkár szerint érthető, hogy az MSZP ellenzékiként nem tapsikol a kormány minden intézkedésére, de Tóth felvetése ellentétes a nyugdíjakat csökkentő MSZP-kormány időszakával. Ráadásul a kormány a követelt intézkedésekkel megfelelő irányban halad: csökkenteni tervezi az alapvető élelmiszerek áfáját, csökkentette a rezsit, növelte és továbbra is növelni fogja a minimálbért, adókedvezményt nyújt a családosoknak és adókedvezmény jár majd a házasságkötés után is.

12 éve volt a kettős állampolgárság elutasítása

Kormánypárti felszólalással emlékeztek meg az érvénytelen népszavazásról, amely nyomán nem valósult meg az egyszerűsített honosítási eljárás. Ez végül a 2010-es választások után lépett érvénybe. A kormány reményei szerint elérhető, hogy egymillió határontúli él a lehetőséggel, jelenleg már 700 ezer felett jár az szabályozás alapján állampolgárságot szerzők száma.

Kósa Lajos arra kérte a parlamentet, támogassák a kormány törekvését a béremelésre. Ehhez a Fidesz frakcióvezetője szerint kevés a nagy jelentőségű bérmegállapodás megkötése a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Ahhoz, hogy a bérek közelítsenek az EU átlagához, a parlamentnek is jogszabályokat kell elfogadnia – mondta Kósa.

A minimálbér idén 15 százalékkal nő, jövőre 8 százalékkal, a szakmunkás minimálbér pedig 25 százalékkal. „Akár mit mondanak a szocialisták a béremelésről”, Kósa szerint két szám mindent elmond: 2010-ben 73 500 forint a minimálbér, január 1-től 127 500 forint lesz. Ehhez azonban az kell, hogy „támogassák az adócsökkentést, hogy azon keresztül megvalósulhasson a minimálbér emelés is. A kettő csak együtt lehetséges.” – fordult a szocialistákhoz Kósa.

Tállai András válaszában ráerősített Kósára: 2010-ben a munkanélküliség a 12 százalék volt, ez több mint 500 ezer munkanélkülit jelentett, a foglalkoztatottak száma 3,7 millió fő volt. 2016-ra a munkanélküliség 5 százalék alá csökkent van, a foglalkoztatottak száma 4,34 millió főre nőtt. A NAV-ot vezető államtitár szerint jelenleg a munkaerő hiánya a probléma, ezért van szükség versenyképes munkaerőre, ehhez növekvő jövedelmekre.

Ehhez viszont meg kell teremteni a forrást, Tállai szerint ezért történelmi jelentőségű a kormány a munkaadók és a munkavállalók között kötött megállapodás.

A kormány csökkentette a társasági adót 9 százalékra, ami 145 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. Ez az EU-ban a legolcsóbb kulcs ebben az adónemben.

A munkáltatókat terhelő adó most 48,2 százalék, ezt csökkenti a kormány. „Összesen 15,5 százalékkal csökkenhet a következő hat évben a munkáltatói adó mértéke” – mondta Tállai.

Halott a Jahn Ferenc kórházban

Az azonnali kérdések Burány Sándorral indultak. Az MSZP-s politikusa a Jahn Ferenc kórház női mosdójában talált többnapos holttest kapcsán az egészségügy romló helyzetéről szólt. „Egyszerűen nincsenek szavak a történet kommentálására.” – mondta. A Jahn Ferenc kórházban a dolgozók leterheltek, az intézmény 380 ezer ember ellátásáért felel. Ehhez képest „Az ágazatból a kormány évente 400 milliárd forintot von el. Szétverték az alapellátást. Többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint balesetben.”

Hogyan nem tűnt fel egy holttest napokon át?

– kérdezte Burány.

Rétvári Bence szerint meg kellene várni a vizsgálatot, nem tudjuk, hány napja feküdt a mosdóban a holttest. Az államtitkár elmondta: az elhunyt többször járt kezelésen, azokat megkapta, több krónikus betegségben is szenvedett, idegenkezűságre utaló nyom nincs.

Az OECD jelentésére hivatkozva visszautasította, hogy a kormány évi 400 milliárd forintot vont volna ki az egészségügyből.  Ellenkezőleg, Rétvári szerint 2010 után forrástöbblet jelent meg 1,2 százalékos GDP-arányos növekedést mutatott ki a jelentés.

Az ápolók fizetése idén 25, jövőre 18 százalékkal nő, összességében 171 milliárd forinttal bővebb az EÜ-költségvetés jövőre, mint 2016-ban – mondta. A Kórházi fertőzések arányát illetően Rétvári szerint a helyzet javul, a leggyakoribb fertőzések aránya 5 százalékkal csökkent.

„Önök a győzelmi jelentéseiktől képtelenek észrevenni a valóságot. Példátlanul krónikus az ápolóhiány, az orvoselvándorlás.

Mindegy, hogy 3 vagy 5 napos volt a holttest. Azóta Győrben is találtak egy többnapos hullát egy kórházban.

Ennél kevesebbért is illene egy miniszternek lemondania” – mondta Burány, akivel ellentétben Rétvári válaszát a parlament elfogadta.

Migránsvírustól aggódik Kónya Péter

Ketyegő vírusbombáról kérdezte a kormányt Kónya Péter. A 2014-ben a teljes beloldal támogatásával mandátumot szerzett független parlamenti képviselő szerint a bevándorlók megjelenése miatt új kórokozók vagy már régen eltűnt betegségek hordozói jelenhetnek meg Magyarországon. (Tavalyi videónkon megtudhatja, hogy az orvosok szerint milyen a menekültekkel járó egészségügyi kockázata.)

A malária a 20-as években még rendszeres veszélyt jelentett a mocsaras vidékeken, a 40-es évekre azonban sikerült kiirtani, ám Kónya szerint ismét megjelenhet, ha a vírus hordozására képes vírus megcsíp egy fertőzött bevándorlót vagy egy külföldön megbetegedett magyar turistát.

Példaként megemlítette a Nyugat-Nílusi láz vírusát hordozó szúnyogokat is, amelyek 2003-tól rendszeresen felbukkannak, és agyvelőgyulladást okozhatnak a lovaknál.

Aztán 

Kónya közölte: a Margitszigeten már olyan kullancsokat találtak a sünökben, amelyek krími-kongói vérzéses láz vírusaival voltak fertőzöttek.

Mit tett a kormány a vírusbombák hatástalanításáért? – kérdezte Kónya, aki szerint egyre hangosabban ketyeg a maláriabomba. Ha egy ilyen kullancs megbetegít valakit, aki aztán felszáll a 6-os villamosra, akkor megállíthatatlan lesz a járvány – állította Kónya.

Rétvári Bence válaszában közölte: "örülök, hogy az ellenzék számára is világossá vált, hogy a bevándorlásnak számos kockázata van.”

Az államtitkár szerint az ország felkészült az egzotikus betegségek detektálására és kezelésére: egy ilyen beteg az egyesített Szent István és Szent Lászó kórház izolált helyiségébe kerül, technikailag megfelelő környezetbe.

A választ Kónya nem fogadta el, megjegyezve, hogy a krími-kongói vérzéses láz vírusának halálozási rátája 50 százalék, és a betegség elterjedése esetén a golyóállómellényben szívesen mutatkozó Orbán Viktort sem fogja tudni megvédeni a TEK sem.

Semjén tudja, ki áll majd halálos ágyánál

Az MSZP-s Harangozó Tamás Bayer Zsolt kitüntetéséről kérdezte Semjén Zsoltot. A KDNP-t vezető kormányfőhelyettes volt az, aki személyesen felterjesztette a jobboldali publicistát a lovagkeresztre.

Harangozó szerint ismert szélsőséges nyilatkozatai miatt elfogadhatatlan volt Bayer felterjesztése a kitüntetésre.

Semjén a válaszában elmondta: ő szó szerint továbbította a felterjesztés támogatásakor megfogalmazott szöveget,amely szerint a GULAG-on raboskodottakkal való érzelmi azonosulás és az erdélyi magyarság életének hiteles és méltó bemutatása tekintetében végzett újságírói tevékenysége volt az, amelyért Bayer méltónak bizonyult a kitüntetésre. (A kitüntetésre Pintér Jolán javasolta Bayert Semjénnek. Pintér a  GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnökhelyettese. A szervezet elnöke, Stark Tamás nem tudott a kezdeményezésről, tiltakozásul le is mondott posztjáról.)

De volt egy nyomósabb érve is: Bayer Zsolt mellette ült az iskolapadban. Semjén azt kívánta a baloldalnak, hogy abban a holdudvarban is legyen olyan személy, aki Bayer hazafiságához, tehetségéhez mérhető.

Mellettem fog állni halálos ágyamnál is, sosem fogom megtagadni Bayer Zsoltot

– mondta a miniszterelnök helyettese.

Harangozó szerint azonban méltaltan Bayer felterjesztése, „akkor is, ha ő a maga haverja.”

Semjén szerint azonban A Gulagot teremtő rendszer működtetőinek utódjai, különösen a 12 évvel ezelőtti hazaárulás – a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kérdésének elutasítása – után jobban tenné az MSZP, ha csöndben marad. Hosszas hangzavar keletkezett a parlamentben, Semjén már kiabálva fejezte be az MSZP felé dobott beszédét.

Ugrott a nagypénteki szünnap

A parlamenti ülésnapon az is kiderült, hogy egyelőre nem lesz szünnap nagypéntekből. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor októberben megígérte, hogy a kormány 2017 nagypéntekétől új munkaszüneti napot vezet be, az erről szóló novemberi törvényjavaslat megszavazását nem sieti el a Fidesz-frakció. A képviselőcsoport ugyanis a hétfői parlamenti ülésén úgy döntött

kéri, hogy vegyék le napirendről a tervezetet, így egyelőre nem lesz szünnap a nagypéntek.

A hvg.hu vette észre, hogy a héten kezdődő ülés eredeti napirendi tervezetében még úgy szerepelt, hogy csütörtökön megtárgyalták volna a képviselők a javaslatot, jövő hétfőn pedig a bizottságokban folytatódott volna a vita. Az ülés elején azonban a Fidesz-frakció azt kérte, hogy vegyék le a napirendről a tervezetet, és ezt meg is szavazták. 

Mégis a Posta viszi ki az utalványokat

Lázár János korábban korábban felvetette, hogy sokallja a Posta 480 forintos ajánlatát, amennyiért kiszállítaná a nyugdíjasoknak szánt 10 ezer forintos utalványokat. A miniszterelnökséget vezető miniszter akkor megjegyezte, akkor a járási kormányhivatalok munkatársai majd kiszállítják az Orbán Viktor által felkínált utalványokat.

Ellenzéki kérdésre azonban – amely szerint nettó 300 forintos kiszállításról van szó, technikailag hogyan biztosítaná ezt olcsóbban és biztonságosabban az egyébként is túlterhelt köztisztviselői állomány – Csepreghy Nándor miniszterhelyettes elmondta: Lázár szakszervezeti képviselőkkel tárgyalva újragondolta korábbi nyilatkozatát és mentesíti a járási és kormányhivatalok munkatársait az utalványok kiszállításától, helyette új, olcsóbb ajánlat kidolgozására kérte a postát. Csepreghy azonban megjegyezte: a munkatársak bevetése a feladatra jogszerű lett volna, és egyben lehetőséget adott volna arra, hogy személyesen találkozzanak azokkal, akikért naponta dolgoznak.