Orbán már a parlamenti választásra pillant

Nehezen tudták megmondani a megkérdezett fideszes képviselők a parlamentben, mi történik október 2. után a hazai politikában. Nézze meg a videónkat: a politikusok még forgatókönyveket sem tudtak vázolni, hogy mi történik, ha érvényes vagy érvénytelen lesz a szavazás, semmitmondó válaszokat kaptunk.

Pedig a szavazásnak egyértelműen komoly tétje van, és nem elsősorban jogi vagy európai politikai szempontból. A hazai pártok a szavazás alapján nagyon jól fel tudják mérni, hogy a migránshelyzettel mely településeken, mely szavazókörökben mekkora réteget lehet megszólítani. A Fidesz emellett nem sokkal a következő választás előtt – mintegy főpróbaként – ellenőrizheti, hogy áll az adatbázisa, és mennyire tudják mozgósítani a szavazóikat éles helyzetben.

A népszavazás jogi tétje viszonylag egyszerű:

• Ha érvényes a népszavazás, vagyis a választópolgárok több mint a fele (nagyjából 4,13 millió ember) érvényesen szavaz, akkor a parlamentnek valamilyen jogszabályt kell alkotnia. Lázár János azt mondta, akár alkotmánymódosítás is következhet, de ennek tartalmáról nem sokat tudni, a kérdés megfogalmazása elég tág mozgásteret ad a jogalkotóknak.
• Ha érvénytelen a népszavazás, a parlamentnek semmilyen jogszabályt nem kell alkotnia. Innentől a Fideszen múlik, hogy benyújt-e valamilyen javaslatot.

Az európai jogalkotásra még ennél is kisebb hatása van a referendumnak: semmi. Ezt maga Navracsics Tibor uniós biztos is megfogalmazta az Indexnek: „Önmagában a kérdésnek és az eredménynek nem lesz jogi következménye.” 

A vasárnapi szavazás ugyanakkor borítékolhatóan nagy politikai következményekkel fog járni, mivel több kérdésre is választ kapunk:

• Mennyi szavazót tud megszólítani Orbán a migránstémával? (Hányan mennek el nemmel szavazni?)
• Sikerül-e baloldali szavazókat is megnyernie Orbánnak? (Balos településeken, szavazókörökben mekkora a nemek száma?)
• Mennyire működött a baloldali bojkott? (A XIII. kerületben és Ajkán nagyon alacsony a részvétel?)
• Mekkora réteg hajlandó tevőlegesen demonstrálni a kormány ellen? (Érvénytelen szavazatok száma.)
• Mely településeken működik legjobban a migránsellenes kampány? (Hol a legmagasabb a részvétel és a nemek aránya?)
• Mennyire rajzolja át az évtizedes politikai törésvonalakat ez a téma? (Angyalföldön lesz a legalacsonyabb a részvétel? Csornán a legmagasabb? Jobbikos vezetésű városokban hogyan szavaznak?)

Reprezentatív országos visszajelzést kapunk tehát a jelenlegi politikai viszonyokról, amelyekből a következő választásokra is számtalan tanulságot vonhatnak le a pártok.

Az egyik nagy kérdés például eldől vasárnap: van-e bármilyen esélye egy előrehozott választásnak. A dolgot Gyurcsány Ferenc dobta be, aztán Lázár János és Orbán is cáfolta, hogy ez következne. Viszont ha a választókerületekben a Fidesznek különösen kedves eredmények születnek (elsöprő a nemek aránya mindenhol, az esetlegesen billegő körzetekben is), a Fidesznek csábító lehet 2017-re előrehozni a voksolást. Ebben a cikkünkben írtunk erről részletesen.

A Fidesz 2018-as stratégiája is eldől

De nemcsak a következő parlamenti választás időpontját dönti el október 2., hanem a pártok következő időszakban követett stratégiáját is. Orbán az Origónak múlt héten erről szűkszavúan csak ennyit mondott: „Először: legyen meg a népszavazás. Ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mint ha satnyább.” 

Nézzük a kutatások alapján elképzelhető eseteket (az igenek többségével ezért például nem számolunk):

1. Ha érvényes és elsöprő (90 százalék körüli) a nemek aránya: totális Orbán Viktor győzelme. Ez megerősíti a jelenlegi kormányzati politikát, a Fidesz várhatóan igyekszik a migrációt a következő parlamenti választás témájává tenni.

2. Ha elsöprő a nemek aránya, de éppen érvénytelen a szavazás: ez is a Fidesz egyértelmű győzelme, de az ellenzék kapaszkodhat abba, hogy Orbán politikája a szavazók többségét nem mozgatta meg. A DK és a Jobbik már el is kezdte pedzegetni, hogy Orbán Viktornak ebben az esetben le kell mondania. Ennek azonban szinte nulla a valószínűsége, hiszen a Fidesznek az is nagy fegyvertény, ha például 3 millió nem szavazatot összeszed. Ez ugyanis jóval nagyobb, mint a jelenleg mért szavazótábora.

Rogán Antal már célzott is erre a lehetőségre. „A jelenlegi kormány számára ha hárommillió a nem szavazatok száma, az ugyanúgy kötelező, mint ha több. Három-, három és fél millió ember véleménye többet jelent, mint 199 parlamenti képviselőé" – mondta a TV2-nek csütörtökön. Ez azért érdekes, mert korábban Orbán Viktor és Lázár János is arról beszélt, hogy az érvényesség a legfontosabb, az elfogadható eredmény.

Ebben az esetben a Fidesz kielemzi, melyik választókerületekben, mely településeken csúszott el a szavazás, hol volt alacsonyabb a részvétel, és ennek személyi konzekvenciái is lehetnek. A Népszabadság már arról is írt, hogy a gyengébb körzetek vezetői Orbán leváltja, és lehúzza a 2018-as jelöltlistáról.

3. Ha túl alacsony a részvétel, az elmúlt hetekben fideszesekkel folytatott beszélgetések alapján 40 százaléknál van a határ (ez nagyjából 3,2 millió szavazó), akkor a Fidesznek felül kell vizsgálnia az eddigi politikáját és stratégiáját. Ebben az esetben is valószínűleg elsöprő arányú lenne a nem, de a nemek száma a 3 milliót sem érné el, és bizonyítást nyerne, hogy csupán a migránstémával és a rendkívül erős kormányzati kampánnyal sem tudtak megszólítani újabb csoportokat a jelenlegi fideszes és jobbikos szavazókon túl. 

Orbánnak ebben az esetben át kellene gondolnia, hogy a 2018-as választásokra milyen üzenettel tudja növelni a szavazói számát. A gyengébben szereplő választókerületeknél pedig biztosan változtatni fog.

Az ellenzék nem nyerhet, csak reménykedhet

Az ellenzékről kevesebb szót ejtettünk, mivel mind a Jobbik, mind a baloldal a kampányban is passzív szerepbe kényszerült. Ugyanakkor nekik sem mindegy az október 2-i népszavazás. 

A Jobbiknak az az érdeke, hogy a jövőben minél kevesebb szó legyen a migránsokól, mert ebben a témában a Fidesz elszívja a párt elől a levegőt. Vagyis Vona Gábornak – aki egyértelműen a nem mellett kampányolt – most az alacsonyabb részvétel jönne jól. Hiszen a Jobbik népszavazás nélkül is alkotmánymódosítást akart a kvóták miatt. Kérdés, hány jobbikos jut el önmagától erre a felismerésre. Ha viszont érvényes a szavazás, a Jobbiknak el kell gondolkodnia azon, hogyan történhetett meg, hogy a szavazóik nagy számban szaladtak nemmel ikszelni Orbán Viktor kérdésére.

A baloldal még a Jobbiknál kényelmetlenebb helyzetben van. Október 2-án este ugyanis győzelmet aligha tudnak ünnepelni. Ha túl alacsony a részvétel, akkor persze beszélhetnek Orbán bukásáról és a bojkottjuk sikeréről, de ettől aligha fog nőni a szavazóik száma. Az MSZP és a DK nyilván minél előbb túl akar lenni ezen a vasárnapon, amelytől – és ez a baloldal jelenlegi helyzetéről, politikájáról sokat elmond – igazi győzelmet egyikük sem várhat, ez a szavazás nem róluk szól.

Október 2-a politikai értelemben Orbán Viktor stratégiájáról szól. Vasárnap kiderül, kell-e módosítania rajta.

Borítókép: Balogh László / Reuters