12 fontos kérdés a körúti robbantásról

1. Miért nem voltak ott azok a hajléktalanok, akik évek óta az üres üzletnél laknak?

Egy férfi évek óta az üres üzlet egyik beugrójában lakik a földig érő ablakok előtti lépcsőkön, vannak, akiket zavar a házban, mások rendszeresen ételt visznek neki. Gyakran más hajléktalanok is vannak az üzletnél, 5-8 fő is akár. Az egyik szemtanú éppen hazafelé tartott autójával, amikor bekövetkezett a robbanás. Amikor meglátta a járdán a két sérült rendőrt, rögtön odanézett, ahol a hajléktalan szokott ülni. A holmija ott volt, de sem őt, se más hajléktalant nem látott. Egy másik, a robbanás idején a helyszínen lévő szemtanú úgy emlékszik, mintha „csoszogott volna a Király utca irányából” egy leharcolt külsejű férfi, de nem tudja, hogy hajléktalan volt-e. A környékbeli hajléktalanokat mindenesetre kihallgatták vasárnap a rendőrök. Hétfőn délelőtt az Oktogon és a Wesselényi utca közötti szakaszon egyébként egyetlen hajléktalan sem volt az utcán.

2. Hogy lehet, hogy nem sérült meg más, pedig mások is voltak a közelben?

Ebben az ügyben is teljes a zavar. Hivatalos rendőrségi közlés szerint egy házilag készített, repeszhatású anyagokkal kombinált bomba robbant fel, ami végül csak a két rendőrt sebesítette meg. Ez egy kevésbé frekventált körúti szakasz, a tömeg inkább Király utcán vagy a Dohnányi Ernő utcán közelíti meg a kávézós-éttermes Liszt Ferenc teret. Azon a fotón, amit a Népszabadság közölt, látszik, hogy csak a Király utca felől állnak a bámészkodók. A hétfőn kiadott felvételeken ugyan látszanak emberek a rendőrök közelében, de a robbanáskor nem sérültek meg, futni kezdtek az ellenkező irányba. Az egyik szemtanú autójával a robbanáshoz nagyon közel állt, amikor bekövetkezett a robbanás, de sem az autója, sem ő nem sérült meg. Ez betudható annak, hogy a kocsit az ottani nyilvános vécé lejárata védte meg. Nem volt mindenki ilyen szerencsés: egy arra haladó taxis karosszériája megrongálódott, és a betört üvegtől ő is könnyebben megsérült. A Népszabadságnak nyilatkozó szemtanú megerősítette: sok szöget és csavart szórt szét az aszalton a bomba.

A Hvg.hu hétfői cikkében azt írja, hogy a robbantó alaposan megtervezte a támadást, ami arra utal, hogy a helyszínt és a használt robbanóanyagot, illetve -szerkezetet nagyon jól ismerte. „Ahhoz is rendkívüli hozzáértés (vagy vakszerencse) kellett, hogy a robbanóanyagot pontosan úgy adagolja, hogy a szombati robbanás se nagyobb, se kisebb ne legyen, pontosan ezen a területen pusztítson, és azokat sebesítse (vagy akár ölje) meg, akik a célpontok voltak” – írja a lap.

3. Hogy érhettek ki olyan gyorsan a rendőrök a helyszínre? Hogy lehet, hogy percek alatt száz rendőrt tudtak mozgósítani?

Ha rendőrt ér támadás, mindig nagy erőkkel szoktak kivonulni a helyszínre. A robbanásban megsérült rendőr rádiós segélykéréséből pedig egyértelműen kiderült, hogy nagy baj van: robbanás történt, és súlyosan sérült rendőrök vannak. Ezt maga az egyik sérült rendőr jelentette be a rádión. Egy szemtanú szerint az egyik rendőr egy darabig még állt, a szemtanú hallotta is, hogy a rendőr a CB-rádióba sokkos állapotban kiabál. Ez az a hívás, amit utólag nyilvánosságra hozott a rendőrség. A járőr csak a hívás után csuklott össze. A nagyobb erők gyors helyszínre vezénylését két körülmény is segíthette. Szombat este a FTC–Újpest mérkőzésen 11 500 néző vett részt komoly rendőri biztosítás mellett az Üllői úton. A meccs 22:30-kor ért véget, a Teréz körúton 22:36-kor robbant a bomba. A csapatszállító rendőrségi kisbuszokat így nyílegyenesen át tudták vezényelni a Teréz körútra. A robbanás közelében is sok rendőr volt, mert az Operaház szombat esti évadnyitó előadása alkalmából a közeli Andrássy utat is lezárták, hogy a járókelők kivetítőkön nézhessék az előadást.

4. Tényleg volt egy csomó civil rendőr a környéken?

A civil rendőrök jelenlétéről a robbanás szemtanúi ellentmondásosan nyilatkoztak. Az Indexnek az egyik szemtanú azt mondta: ő az elsők között érkezett a helyszínre, és úgy látta, az egyenruhások voltak az első rendőrök, akik megjelentek, nagyjából 2-3 perccel a robbanás után. Szerinte mindenki segítő szándékkal volt jelen, a civilek közül nem igazolta magát senkit, és nem is szólították fel őt, hogy hagyja el a helyszínt. Szerinte nem voltak civil ruhás rendőrök. Egy másik szemtanú (aki a Népszabadságnak is nyilatkozott korábban) az Indexnek azt mondta, látta, hogy két férfi segít a földön fekvő és vérző rendőrnek, majd amikor a Teve utcai rendőr-főkapitányságon kihallgatták, kiderült számára, hogy a segítő férfiak nyomozók voltak, ugyanis ők vitték be az autójukon a szemtanúkat.

Civil ruhás rendőrök egyébként két okból is lehettek ott később. A robbantás helyszínétől egyrészt pár percre van a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai székháza. Másrészt nem kizárt, hogy a belvárosban szombat este civil ruhás nyomozók is teljesítenek szolgálatot. Amikor ugyanis a kormány elrendelte az egész országban a menekültügyi válsághelyzetet, az országos rendőrfőkapitány fokozott jelenlétet jelentett be az ország teljes területére. A válsághelyzetet meghosszabbították, tehát – bár talán kevésbé tudatosult az emberekben – jelenleg is tart. A fokozott rendőrségi ellenőrzés pedig szeptember 30-ig érvényes.

5. Miért kérdezték a szemtanúktól azt, hogy hallottak-e „Allah akbar!” kiáltást?

A Népszabadságnak nyilatkozó egyik szemtanú azt mondta: tanúmeghallgatásán a kérdések között szerepelt, hogy hallott-e „Allah akbar!” kiáltást a robbantásnál. Ez őt meglepte. Mi semmilyen összeesküvés-elméletet nem akarunk itt most erősíteni, csak megjegyezzük: az európai terrorcselekmények után elég releváns kérdés ez, ha valaki Budapest központjában felrobbant egy bombát. A többi szemtanú, akivel beszéltünk, azt mondta, hogy nem kérdeztek tőlük ilyesmit, és a nyilatkozó szemtanú barátnőjétől sem, akivel együtt volt.

6. Miért hallgatott a rendőrség 20 órán keresztül?

A robbantás összes körülményét gyanússá teszi, és a tisztázatlan kérdéseket felnagyítja az, hogy a rendőrség – mindeddig érthetetlen módon – 20 órán keresztül hallgatott az ügyben. Egy ilyen esetnél persze természetes, hogy a hatóságok a nyomozás érdekében titkolóznak, nem akarják elárulni a tettesnek, tetteseknek, mennyit tudnak. Nincs azonban magyarázat arra, hogy a rendőrség akár szűkszavú közleményekben, nyilatkozatokban is miért nem tájékoztatta, nyugtatta meg a lakosságot. Például azt a villámgyorsan terjedő találgatást, hogy dzsihadista támadás történt, gyorsan megszüntethette volna.

Ehhez képest viszont a rendőrfőkapitány csak másnap este fél hétkor tartott sajtótájékoztatót, és ezen a hosszú hallgatás okairól nem tudhattunk meg sokat. Ellenzéki összeesküvés-elmélet szerint persze a kormány érdekeit szolgálhatja a hallgatás, hogy az emberek a népszavazás előtti héten azt hihessék, és beszéljenek arról: elképzelhető, hogy Budapest belvárosában robbant egy „migráns terrorista”. Valószínűbb azonban – és erre a szocialista Molnár Zsolt is célzott hétfőn –, hogy „súlyos kommunikációs hiba” volt a rendőrség késlekedése.

7. Miért nem adnak ki fantomképet az elkövetőről? Miért nem hozták sokáig nyilvánosságra térfigyelő kamerás képeket?

Az Európában elkövetett terrorcselekmények után bőven előfordul, hogy néhány órával a támadás után kiadta a rendőrség a gyanúsítottakról készült térfigyelőkamera-képeket vagy a korábban készült rendőrségi képeiket. Igaz ugyanakkor, hogy a merényletek elkövetői gyakran maguk is a helyszínen maradnak (holtan), így könnyebben azonosíthatók. A budapesti robbantás elkövetőjéről maga a rendőrség közölte, hogy egy 20-25 év körüli, 170 cm magas férfiról van szó, aki világos színű horgászkalapot, sötét vászondzsekit, kék farmert, fehér sportcipőt viselt. Valljuk be, ez elég pontos leírás.

A környéken 145 térfigyelő kamera felvételét foglalta le a rendőrség, amiből egy felvételt hétfőn délután, tehát közel két nappal a történtek után tettek közzé, ezen látható a robbanás, és a személyleírásnak megfelelő feltételezett elkövető is. A rendőrség a videofelvétellel egy időben fotókat is közölt az elkövetőről, amiken nem ismerhető fel egyértelműen, ráadásul különböző kalapokban látható.

Érthetetlen, hogy ha maga az országos rendőrfőkapitány azt mondta, mindent elkövetnek a tettes elfogására, hajtóvadászatot folytatnak utána, több száz rendőr dolgozik az ügyön, és tízmilliós nyomravezetői díjat is kitűztek, miért nem segítik hétfő délutánig az elfogását akár csak egy fantomképpel. A robbanás szemtanúitól kiderült, hogy már vasárnap reggel, a robbanást követő reggelen volt képe az elkövetőről a rendőrségnek. Egyikük az Indexnek azt mondta, még bőven a sajtótájékoztató előtt, vasárnap reggel mutattak neki egy rossz minőségű, videofelvételből kivágott fotót egy „Pampalini-kalapos emberről”. Sőt, hétfő délután már Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár is azt mondta: van jó minőségű felvételük a gyanúsítottról. Egy horgászkalap egyébként elég különös ismertetőjegy szombat este Budapest belvárosában. Arra viszont épp jó, hogy elfedje az ember arcát a térfigyelő kamerák elől. Ilyet hordott az egyik brüsszeli merénylő is.

8. Miért hozták nyilvánosságra a rendőr segélykiáltását?

A rendőrség 20 órán keresztül nem közölt lényegi információkat, felvételeket a robbantással kapcsolatban. Ehhez képest meglepő, hogy a vasárnap esti sajtótájékoztatón lejátszották, hogy kér rádión segítséget az egyik sérült rendőr. Megmagyarázhatatlan, mi volt ezzel a rendőrség célja. Növelni akarták az esemény drámai hatását? Bizonyítékot akartak szolgáltatni arra, hogy a rendőröket meglepte a robbantás? A felvétel ugyanis lényeges újdonságot nem tartalmaz, a sokkos állapotban lévő rendőr segítséget kér, és jelzi társainak, hogy az egyik társa eszméletlen és „nyaksérült”. A felvétel megrázó, de a publikálása nem visz közelebb a történtek megértéséhez.

9. Mi lehet az a 7 forgatókönyv, amit a rendőrség eddig felvázolt az üggyel kapcsolatban?

Papp Károly országos rendőrfőkapitány vasárnap este nem válaszolt arra a kérdésre, hogy terrorcselekmény történt-e. Csak annyit mondott, hogy a rendőrség 7 verziót állított fel a robbantás lehetséges indítékaira. Ez a kérdés szóba került a nemzetbiztonsági és a rendészeti bizottság hétfői zárt ülésén is, ahol a képviselőket a rendőrfőkapitány tájékoztatta. Ezek alapján körülbelül felvázolható, mik lehetnek ezek a forgatókönyvek, bár nem biztos, hogy nekünk meglesz mind a hét. Az ORFK most leginkább azt tartja valószínűnek, hogy a cél rendőrök meggyilkolása volt. A támadás így a magyar rendőrség ellen irányult.

Elképzelhető, hogy a robbantással társadalmi nyugtalanságot akartak kelteni, akárcsak 1997-98-ban, amikor a Parlamentnél, valamint Torgyán József és Szájer József lakásánál robbantottak. Állhatnak bűnözői körök is a háttérben. Vizsgálják a személyes szálakat is, azaz hogy konkrétan a két ott járőröző rendőrre vagy egyikükre irányult volna a támadás. Egy robbantásnál nem zárható ki valamilyen ideológiai motiváció, de erre most nem utal semmi. Ha terrorista csoport követte volna el a támadást, feltehetően nem sokkal a robbantás után ezt valamilyen formában jelezték volna. Ilyen azonban nem történt.

10. Honnan tudják, hogy rendőrök ellen irányult a robbantás, ha nem ismerik a motivációt?

Ez a kérdés is elhangzott a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülése után. Kósa Lajos erre először azt mondta, „nem tudjuk, de így van”. Ezután Molnár Zsolttal félrevonultak tanácskozni, majd visszatérve az újságírók elé azt mondták: az egyetlen biztos dolog, amit most állítani lehet, hogy a tettes embert akart ölni. Az utóbb nyilvánosságra hozott videón valóban az látszik, hogy a robbanás ott történik, ahol a rendőrök elhaladnak, mintha rájuk várt volna a robbantó.

11. Miért nem tisztázták gyorsan, hogy az Iszlám Állam robbantott-e?

A robbantás azért is lett gyorsan beszédtéma, mert tagadhatatlanul politikai vetületet kapott a kvótakampány hajrájában. Az európai terrortámadások után önmagától adódott a kérdés: vajon egy dzsihadista terrorszervezet, maga az Iszlám Állam robbantott-e?

A párizsi, nizzai és brüsszeli terrortámadások után pár órával a hivatalos szervek már bátran kommunikálták, hogy terrortámadás történt, az Iszlám Állam pedig magára vállalta viszonylag gyorsan az eseteket. Budapesten viszont még egy nappal a robbantás után sem jelentették ki hivatalosan, hogy ki lehet zárni a dzsihadista hátteret.

Ez utóbbiról csak az MSZP-s Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke nyilatkozott hétfő délelőtt – másfél nappal a robbantás után. Bár azt hozzátette, hogy a robbantás motivációjáról nem sokat tudni. Kósa Lajos, a rendészeti bizottság fideszes elnöke ezt annyival egészítette ki, hogy még ha később magára is vállalná a robbantást egy terrorszervezet, abból sem következne, hogy az Európában vagy az USA-ban szokásos dzsihadista merénylet történt. Kósa szerint mindettől függetlenül terrorcselekménynek szokták nevezni azt, ha valaki nyílt területen bombát robbant.

Elképzelhető, hogy azért nem tisztázta ezt senki, mert az elején teljes mértékig nem tudták kizárni a dzsihadista szálat. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a kvótakampányban a kormány érdekeit szolgálja, ha az emberek arra gyanakszanak, hogy a robbantás összefügg az erőszakos iszlámmal és a menekültválsággal.

12. Miért beszélt a DK lehetséges terrortámadásról egy nappal a robbantás előtt?

Első hallásra nagyon gyanúsnak tűnik, ha most visszaolvassák a DK-s Kakuk György pénteki nyilatkozatát. A DK elnökségi tagja ugyanis ekkor felszólította a Fideszt és a kormányt, „ne szimuláljon terrortámadást és végképp ne hajtson végre semmiféle merényletet” annak érdekében, hogy a szavazók részt vegyenek a népszavazáson. Jelezte, a DK attól tart, a kormánytól nem áll távol, hogy „bármilyen eszközt bevessen ” , annak érdekében, hogy a referendum érvényes legyen.

Kakuk Györgynek titkos információja volt valamilyen kormányzati előkészületről? Vagy jó jósnak bizonyult? Ilyesmiről aligha van szó, Kakuk Simicskó István honvédelmi miniszter korábbi kijelentésére reagált, aki arról beszélt, hogy Magyarországon is bármikor bekövetkezhet terrortámadás. Kakuk azt mondta, hogy nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a kormány „vérrel és könnyekkel akar bizonyosságot adni” a terrorcselekményekkel riogató honvédelmi miniszter szavainak.

Kakuk a robbantás után azt mondta, hogy „nagyon sokan már nem tartják lehetetlennek, sőt inkább valószínűnek tartják, hogy egy ilyen akció mögött akár Orbánék is állhatnak. Ezt mi nem állítjuk, ez az általános vélekedés a közösségi oldalakon”. Kakuk szerint mindezt alátámasztja a sok „ködösítés” és tisztázatlan kérdés az ügyben.