Palkovics: El lehet gondolkozni a reggel 9-es iskolakezdésen is

Slack for iOS Upload
2016.08.31. 20:25
Megnézzük azt a lehetőséget, hogy a hagyományainkat, a kialakult munkarendünket illetően mit jelentene egy 9 órás iskolakezdés - mondta az Indexen adott élő interjújában az oktatási államtitkár. Palkovics László az Index olvasóinak kérdéseit megválaszolva arról beszélt, hogy minden eszközzel csökkenteni akarják a diákok terhelését. El szeretnék érni, hogy az alsó tagozaton a gyereknek ne legyen 4-nél több órája. Szerinte a több száz iskolaigazgatói kinevezésből csak néhány esetben történt vitatható döntés, a szakgimnáziumokban az utolsó pillanatban bevezetett új komplex természettudományos tantárgyat pedig a tanároknak kell megtölteni tartalommal.

Szerdán délután Palkovics László oktatási államtitkár az Index stúdiójából élő adásban válaszolta meg az olvasók által beküldött kérdéseket az idei tanévkezdésről. Itt a beszélgetés szerkesztett és rövidített összefoglalóját olvashatják. 

Miért változik mindig az oktatás irányvonala? Van olyan család, ahol az egymás után következő gyerekek mindegyike más oktatási elvek alapján kezdte az iskolát az elmúlt években. 

A világ sokkal gyorsabban változik, mint ahogy gondolnánk. Ezzel az oktatási rendszernek is lépést kell tartania. Az oktatás átalakításánál nem lehet mindent előre látni. Ezért igyekszünk figyelni azokra jelekre, amelyek azokra a negatívumokra hívják fel a figyelmet, amelyek hosszabb távon gondot okozhatnak. Januárban ezek a jelek megjelentek (iskolák és tanárok tiltakozásával - a szerk.) Ezért változtatunk most több ponton. Ezek a változások mindig felmenő rendszerben történnek, a most iskolába járókat nem érintik.

Az utóbbi időben megint többször felmerült a nyári szünet lerövidítése, hogy ősszel és tavasszal hosszabb szünete legyen a diákoknak. Hogy fogják kibírni a gyerekek júniusban vagy júliusban a hőséget a rosszul szigetelt, légkondicionálás nélküli iskolákban?

Erről egyelőre semmilyen döntés nem született, ezt a kérdést a szülőkkel és a gyerekekkel együtt kell eldönteni. A fő probléma, hogy a tanévben a diákok és a tanárok terhelése nem egyenlően oszlik el. Ez nem légkondicionált iskola kérdése, mert azt én sem szeretném, hogy a gyerekem 35 fokban üljön az iskolában. A nyár eleji iskolaidőt iskolán kívüli oktatással, táborozással is el lehet tölteni. Ez a kérdés azonban szorosan összefügg az új Nemzeti Alaptantervvel, amely a diákok terhelését is megváltoztatja. Az új Nat 2018-ra készül el. Lehet, hogy a június közepi iskolazárás hagyománya erősebb lesz, és nem változik semmi. 

Miért nem kezdődik az iskola reggel 8 helyett reggel 9-kor? Ez jobban illeszkedik a mai munkaidőhöz. Sok szülő nem tud délután 4-re odaérni a gyerekéért az iskolába.

Erre ma is van lehetőség, ha az iskolák helyben így döntenek. Ma is vannak olyan iskolák, ahol a tényleges oktatás 9-kor kezdődik, a diákokat reggel 8-tól csak ráhangolják a tanulásra. Ha ezt más iskola is így gondolja, bizonyos határok között megteheti. Megnézzük azt a lehetőséget, hogy a hagyományainkat, a kialakult munkarendünket illetően mit jelentene egy 9 órás iskolakezdés. 

A gyerekek "munkaideje" nagyon sok. 6-7 órájuk van az iskolában, és utána még otthon is több óra tanulás vár rájuk. 

Az új Nemzeti alaptanterven dolgozó egyik csoport azt a célt tűzte ki, hogy az alsó tagozatban a gyereknek ne legyen 4-nél több tanórája. Ezt még ki kell dolgozni. Magasabb osztályokban ez nem tartható. Az nem új dolog, hogy egy egyetemi felvételi előtt sokat kell tanulni. A tananyagcsökkentés azonban a tanárok nélkül nem megy. Az ő dolguk, hogyan tudják rövidebb idő alatt hatékonyan megtanítani a dolgokat.

Hogy lehet, hogy a délután 4-ig iskolában ülő gyerek nem végez a házi feladattal, és még otthon is ezzel kell foglalkoznia?

Viszonylag egyszerű indoka volt annak, hogy a gyerekek délután négyig legyenek az iskolában. Sok gyereknek ugyanis jobb, hogy az iskolában van és foglalkoznak vele, mintha kulcsos gyerekként a lakótelepen csellengene. Az elmúlt fél évben hosszú tárgyalásokat folytattunk a pedagógusok sztrájkbizottságával. Ott sokat beszéltük arról, hogy aki az iskolában maradt, az ne vigyen haza házi feladatot. Erről ugyan nem állapodtunk meg, de folytatjuk a megbeszéléseket.

Az alsó tagozatokon 30 perces tanítás lesz, de az órák továbbra is 45 percesek maradnak. Hogy fog ez kinézni a gyakorlatban? 

Első és második osztályban nehéz a kisgyerekek figyelmét lekötni 45 percig. Sok tanító ezt eddig is tudta, és úgy alakította az óráját, hogy ha érezte a gyermekek figyelmének lankadását, inkább játékos feladatokat adott. A baj az volt, hogy viszont a tantervben 45 percre való anyag volt előírva. Most annyi történt, hogy ezt nyugodt lelkiismerettel tehetik meg a tanítók, mert a tananyag is kevesebb lesz.  

Tervezik-e lexikális tananyag csökkentését? Erősítik-e a projektalapú oktatást?

Bárki bármit mond, továbbra is szükség van lexikális tudásanyagra, de ugyanígy fontosak az életben később használható kompetenciák, a problémamegoldás, a csoportmunka vagy a jó kommunikációs készség kialakítása. A tanároknak most lesz lehetősége arra, hogy a kerettantervből bizonyos elemeket elhagyjanak, és ezt az időt a kompetenciák fejlesztésére fordítsák. A projektmódszer nagyon fontos: a gyerekek csoportban oldanak meg feladatot, sokat tanulhatnak egymástól, a gyakorlati kérdésekről, vagy az eredményeik kommunikálásáról. Ma már 100-nál több iskolában folyik olyan képzés, ami nem a hagyományos frontális módszert követi. Ez olyan helyen különösen jól beválik, ahol nagyon különböző képességű gyerekek (köztük sajátos nevelési igényű, figyelemzavaros vagy hiperaktív) együtt tanításáról van szó. 

Mikor modernizálják a magyart oktatást? Jókai már elavult, miért nem lehet modernebb, a gyerekek ízléséhez közelebb álló szerzőket olvasni? Mikor lesz végre használható informatikai rendszer az iskolákban? 

Abba én nem akarok beleszólni, hogy mi legyen a kötelező olvasmány, ez a tanárok dolga. Mondjuk nem vagyok biztos benne, hogy Jókai művei ne lennének szükségesek, de be lehet venni most is más, újabb irodalmi műveket a tananyagba. Az informatikai fejlesztésekről: nemrég zárult le  az a program, amelyben 12 milliárd forint értétékben vett az állami iskolafenntartó informatikai eszközöket az iskoláknak. Ez a program most folytatódik. Közel 50 milliárd forint van arra, hogy a konvergencia régiókban az iskolák számítógépeit, táblagépeit, kivetítőit modernizáljuk, és legyen nagy sebességű internet és wifi az iskolákban. A következő években sok ilyen típusú fejlesztés történik, és most dolgozunk azon, hogy hogy tudjuk ezt tovább vinni a központi régi iskoláiban is.

Mikor lesz több nyelvóra és hasznosabb idegen nyelvi képzés az állami iskolákban?

A nyelvoktatással valamilyen generális probléma van. Magyarországon a diákok átlagosan többet töltenek nyelvórán mint a környező országokban, Finnországban vagy Hollandiában. Az is látszik, hogy az egyetemre felvételizők 70 százalékának már van középfokú nyelvvizsgája. Ma tehát se a gyerekekkel, se az óraszámokkal, se a tanárokkal nincs baj. Valószínűleg azzal lehet probléma, hogy nem épülnek egymásra a különböző szintek az idegennyelvi képzésben: mindig újra kezdik a nyelvoktatást a különböző oktatási szinteken. Egy nyelv megtanulásához a motiváció is nagyon fontos: ilyenek a munkaerőpiaci elvárások, és az is, hogy 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet egyetemre felvételizni.

Érdemes-e két tannyelvű gimnáziumba vinni a gyerekeket?  Korábban lehetett híreket hallani arról, hogy a nem megfelelően teljesítő iskolák a jövőben nem folytathatnak idegen nyelvű képzést. 

A két tannyelvű gimnáziumokat létét ma semmi nem veszélyezteti, a szabályozásban ma semmilyen hátrányos változtatást nem tervezünk. Szülői döntés kérdése, hogy a gyereknek melyik iskola a megfelelő. A két tannyelvű gimnázium egy nyelvet biztosan megtanít, de ez csak akkor jó, ha emiatt nem romlik a többi tantárgy színvonala. 

Vendégünk volt Palkovics László oktatási államtitkár

A korábbi szakközépiskolák most szakgimnáziummá alakulnak át. Ezekben az iskolákban miért nem fognak a gyerekek biológiát, fizikát, kémiát vagy földrajzot tanulni, csak egy összevont komplex természettudományos tárgyat. Hogy fognak tudni így egyetemre felvételizni?

Azt szeretnénk, hogy 4 év tanulás után a szakgimnáziumokba járó diákok szerezzenek egy szakmát és érettségizzenek a közismereti tantárgyakból (matematikából, történelemből, magyar nyelv és irodalomból). Utóbbi tárgyakat ugyanúgy tanulják mint a gimnazisták. Fontos viszont, hogy aki alkalmas rá, az a szakgimnáziumból tudjon egyemre is felvételizni, mégpedig 2020-tól ehhez emelt szintű érettségit kell tenni a felvételi tárgyakból. Ha ezt mind összerakjuk, az időbe több nem fér bele, valamit ki kell hagyni. Ezért az a döntés született, hogy a szakgimnáziumokban az érettségihez, felvételihez nem szükséges természettudományos tárgyakat összevonjuk egy komplex természettudományos tantárgyba, hogy azért ezeknek a diákoknak később ne az általános iskolai tudására kelljen építeniük. Ez a tantárgy jelenségeket vesz alapul, például a fényt, és ennek a kémiai, fizikai, földrajzi, biológiai vonatkozásait vizsgálja meg. Ezt a tantárgyat csak a kilencedik évfolyamon kell tanulni, és ebből később nem kell érettségizni se.

Hogy lehet, hogy ehhez az új komplex természettudományos tantárgyhoz pár nappal a tanévkezdés előtt nincsenek oktatási segédletek, nincs tankönyv és nincs olyan tanár se, aki tudná, hogy hogy kell ezt tanítani?

Kerettanterv van, a szakgimnáziumokban a közösség, azaz a pedagógusok határozhatják meg, mit és hogyan fognak tanítani. Sokat beszélünk az iskolai innovációról, a változásokra való gyors reagálásról, az iskolai autonómiáról. Hozzuk létre ezt a tantárgyat együtt! A tanárok kapnak ehhez segítséget. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján digitális segédleteket találnak, szeptember végéig mindenki feltöltheti ide az anyagait, diagrammjait, kísérleteit, lesznek leckék, és tankönyvszerűen megírt fejezetek is, amit a szakgimnáziumokban tanító tanárok szabadon használhatnak az óráikon. Pályázatot is hirdetünk: aki jó anyagokat tölt fel, azokat 300 ezer forinttal díjazzuk. 

Mikor javítják ki a hibákat az állami tankönyvekben? 

A kísérleti tankönyveket azért neveztük így, mert azokat még tökéletesítjük. A hibák kijavítása jelentős részben megtörtént. A tanárokat megkérdeztük, ők azt mondták, ha a hibákat javítjuk ezekben a tankönyvekben, abból szívesen tanítanának. Meg kell különböztetni a hibák típusait is, hiszen mindenhol előfordulnak elírások, nyomtatási hibák. Az új generációs tankönyvek mindegyike elérhető ma már digitális formában is. Ha az egyikben a faggyúmirigyet "fattyúmirigynek" írták, azt ma már csak egy HTML-fájlban kell átjavítani.

Miért erőltetik az állami tankönyveket? Miért nem lehet mást választani? Vagy ha ennyire jók az állami tankönyvek, miért nem versenyeztetik őket a többi kiadó tankönyveivel, hadd válasszanak szabadon a tanárok. 

Nincs olyan tanár, aki csak egy könyvből tanít. A tankönyv csak egy segédlet a diákoknak, a tanár az órán az abban foglaltaknál mindig jóval többet mond el. A kerettantervek szerint ma is 2-4 könyvet lehet választani egy-egy képzéshez. A verseny fontos, de azt senki ne felejtse el, hogy a tankönyvek ára korábban nem szükségszerűen állt arányban a minőségükkel, meghatározóbbak voltak a tankönyvkiadók profitelvárásai. Az állam úgy döntött, hogy a szülőket nem akarjuk magasabb kiadásokkal terhelni, ha a cél megoldható kedvezőbb árú tankönyvekkel is. Egy sor nem állami tankönyv is van amúgy az iskolákban, 66 kiadó könyveit használják ma.

Miért van az, hogy minden tanév elején  olyan iskolaigazgatókat neveznek ki, akiket  a tantestület és a szülők többsége is elutasít, akiket pedig támogat a helyi közösség, azokat a pályázókat  indoklás nélkül utasítják el? 

Az elmúlt időszakban is körülbelül 500 igazgatót neveztük ki, ezek közül 3 vagy 4 eset volt vitás. A kinevezési jogkör gyakorlója néha másként gondolhatja a célokat, mint a pályázó vagy az iskolai tantestület. Érthető, hogy a kívülről érkező pályázókkal szemben néha bizalmatlanság van. Csak egy példa: annak idején a most a kormány ellen tüntető Tanítanék Mozgalom egyik jeles vezetője is elég nagy tiltakozás közepette került iskolaigazgatói pozícióba, majd mégis bevált igazgatóként.

Egy tanár kérdése: "Maradjak gimnáziumi tanár vagy elmenjek pénztárosnak a Lidlbe? Mit tanácsol?"

2013 óta 50 százalékkal emelkedett a pedagógusok bére. Lehet, hogy ez nem az elvárt szint, de a magyar gazdaság és a közösség ennyit tudott szánni a tanárok bérére. Lehet, hogy a Lidl ma bruttó 300 ezer forintot fizet egy pénztárosnak, de ma már vannak olyan nagyobb tapasztalattal és képzettséggel rendelkező tanárok is, akik bruttó 300-400 ezer forint körül keresnek. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a bér csak egy tényező a munkakeresésnél. Aki tanár akar lenni, az egy hivatást is választ, és valószínűleg mérlegeli a nyári szabadság hosszát vagy a munkakörülményeket is. Ez mindenkinek a saját döntése.