480 pont, 77 százalék és nulla – beszédes adatok az idei felvételiről

5 százalék

Tavalyhoz képest az idén ennyivel többen jelentkeztek a felsőoktatásba, jelentette be büszkén Palkovics László oktatási államtitkár. Ez a plusz 6000 ember, és a 2000-rel több egyetemre felvett diák jól hangzik, de a lenti grafikonon látható, mennyire visszaesett a hazai felsőoktatás iránti érdeklődés 2011 után.

Ez csak részben tudható be a demográfiai csökkenésnek, az eleve külföldi egyetemre továbbtanuló fiataloknak, vagy annak, hogy az idősebb korosztály nagy része már megszerezte másod- sőt harmadik diplomáját is. A csökkenésben szerepet játszott, hogy 2011-ben nagyon bizonytalan hírek érkeztek a diplomások röghöz kötéséről, majd az államilag finanszírozott helyek csökkentéséről.

2012-ben a népszerű szakokon minimálisra csökkentették a tandíjmentes helyek számát, a műszaki, természettudományi és tanári képzéseken viszont növelték a keretszámokat. A kormány és maga a kormányfő közben az elmúlt években folyamatosan azt hangoztatta: nem kell mindenkinek egyetemre menni, több szakmunkásra és középfokú szakemberre van szükség, ezekkel a munkákkal ugyanis sokszor jobban lehet keresni, mint egy nem piacképes diplomával.

77 százalék

A diákokat ilyen arányban vették fel olyan szakra, ahol nem kell fizetniük, tanulmányaikat az állam állja. Megnézve az elmúlt évek statisztikáit, akár azt is mondhatnánk, hogy a helyzet javult. 2001-ben még fele-fele arányban voltak a fizetős és a tandíjat nem fizető hallgatók. 2010-ben 70 százalék tanulását finanszírozta az állam, majd ezután 64 százalékra csökkent az arányuk. A diáktüntetéseknek is köszönhető, hogy 2013 óta mindig a felvettek 75-77 százaléka kerül be nem fizetős helyre.

Az arány tehát javult, a hallgatók száma azonban jelentősen csökkent. És ahogy az előző bekezdésben írtuk, jelentősen átalakult az államilag finanszírozott helyek eloszlása is. Jogásznak, gazdasági vagy kommunikációs szakembernek csak az tanulhat ingyen, aki magas pontszámot ér el a felvételin, a tanári, műszaki pályákon viszont sok az állami ösztöndíjas hely.

Nulla

Találtunk olyan főiskolát és egyetemet is, amelynek valamelyik meghirdetett szakjára vagy senki nem jelentkezett, vagy csak 2-3 ember. Ez valljuk be, elég beszédes adat. Az a néhány jelentkező így sem első helyen jelölte meg ezeket a szakokat, ahova mindenképpen szeretnének bejutni, hanem csak arra az esetre, ha máshová nem veszik fel őket.

Ezek az adatok el kell, hogy gondolkodtassák ezeknek az intézményeknek a vezetését. Egy ideig még össze lehetett vadászni a pótfelvételiken a máshová be nem jutó embereket, hogy a szakokat egyáltalán el tudják indítani. Most azonban, hogy évek óta kevesebb a jelentkező, ez egyre nehezebbé válik.

15,9 százalék

A felvételizők 15,9 százalékát vették fel valamilyen műszaki képzésre. Hosszú ideje a legtöbben a gazdasági képzésekre akarnak bejutni, a műszaki terület a második legkeresettebb szektor. Nagy különbség azonban, hogy a kormány 2013-ra a gazdasági képzések többségénél jelentősen leszűkítette az állami helyek számát.

Ezeken ma már csak a nagyon magas pontszámot elérők tanulhatnak ingyen, a műszaki területen viszont nagyon sok államilag finanszírozott hely van, és viszonylag könnyű is bekerülni. Ez ugyanakkor egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindenhol a leggyengébb tanulókat veszik fel: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnök képzésén például a felvettek átlagpontszám 474 volt (az 500-ból).

Még ha sokan be is kerülhetnek tehát műszaki pályára, egy gépészmérnöki vagy villamosmérnöki szakot elvégezni egyáltalán nem könnyű. Sokan kihullanak menet közben. A műszaki végzettség ma a legtöbb esetben egyet jelent a diploma megszerzése utáni azonnali munkakezdéssel. Sőt, egyes helyeken a vállalatok már az egyetem elvégzése közben kihalásszák a legjobb hallgatókat maguknak. 

12,8 százalék

A felvételizőket ilyen arányban vették fel tanárképzésre, ez volt a 3. legtöbb hallgatót befogadó terület. A kormány évek óta a műszaki és a természettudományi képzések erősítéséről beszél, ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges a tanári utánpótlás.  A tanári képzést egy olyan ösztöndíjjal is vonzóbbá próbálták tenni, amellyel a hallgató már tanulmányai ideje alatt havi 25-75 ezer forintot kaphat. A Klebelsberg-ösztöndíjasoknak cserébe vállalniuk kell, hogy diplomát szereznek, majd ezután el is helyezkednek egy iskolában.  

480 pont

Mi??? Tanárszakra ennyivel lehetett bekerülni?

Az idén az ELTE biológia-fizika tanárszakjára 480 pontot kellett elérni a bekerüléshez. (Sőt a Nyugat-magyarországi Egyetem biológiatanár-földrajztanár szakára 485 pont kellett). Sokszor leírtuk már, de nem lehet elégszer: a ponthatár önmagában nem mutatja egy szak keresettségét. Ebben az esetben annyi történt, hogy az ELTE biológia-fizika tanárszakára mindössze 5 helyet hirdettek meg (a NYME biológiatanár-földrajztanár szakára pedig maximum 10-et). Ez a néhány hely betölthető volt a 480 pontos felvételizőkkel. Ha megnéznénk a legnépszerűbb, nagyobb létszámú szakokra felvett első 5-10 ember pontszámát, valószínűleg ott is sok 480-500 pontos jelentkezőt találnánk.

2884

Ennyien jelentkeztek ápolás és betegellátás szakra. A hazai egészségügy állapotát és az ottani fizetéseket figyelembe véve mindenesetre meglepő, hogy ez volt az 5. legkeresettebb szak az idei felvételin. Vajon miért? Bármilyen alacsonyak is a fizetések és nagy a terhelés, vidéki városokban továbbra is a kórházak számítanak az egyik legnagyobb munkaadónak. A fokozódó munkaerőhiány miatt a diplomás ápolók biztos munkahelyre számíthatnak. Ezen a területen ráadásul még szélesebb a perspektíva: a gyakorlatot megszerezve Ausztriában, Németországban többszörös fizetésért is jól el tudnak helyezkedni.

56 százalék

Ennyi a nők aránya a felvételi jelentkezők között, és körülbelül ilyen arányban vesznek is fel nőket a felsőoktatásba. Régóta megfigyelhető trend, hogy több nő szerez diplomát mint férfi. Ennek gyökerei a középiskolában, sőt már az általános iskolában keresendők. A lányok az iskola elejétől fogva "rendesebbek", a felmérések szerint jobban és többet tanulnak. Arányuk ezáltal már magasabb az érettségit adó gimnáziumokban és szakközépiskolákban is.

Természetesen az egyes szakok között jelentős a szórás: jelentős a női többség a tanárszakokon, de a gazdasági és az egészségtudományi területen is, köztük az orvosi karokon, míg a műszaki, a természettudományi vagy agrárképzéseken meghatározó a férfi többség. Más kérdés, hogy a munkaerőpiacon a vezető vagy jobban fizetett pozíciókban szinte mindenhol a férfiak dominálnak. Európában Lengyelországban, Svédországban és Lettországban a legmagasabb a nők aránya a felsőoktatásban. Ezekben az országokban 100 férfi hallgatóra 147-149 nő jut.