Felmentették Ruttner Györgyöt

2016.06.29. 15:28
Csak színlelte az ügyvéd a letéti szerződést, valójában kölcsönt kapott, így nem sértette meg a letétkezelés előírásait Ruttner György, aki csaknem 60 milliót kapott két ügyfelétől, amit szerintük nem fizetett vissza. A bíróság jogerősen, bűncselekmény hiányában felmentette az ügyvédet.

Bűncselekmény hiányában jogerősen felmentették Ruttner György ügyvédet az ellene emelt vádak alól – írta az MTI.

A Székesfehérvári Törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyva úgy találta, hogy az ügyvéd sem a sikkasztás, sem az ügyvédi visszaélés, sem a hamis tanúzásra felhívás vádjában nem bűnös.

A történet 2012 tavaszán kezdődött, amikor az a sértett Kozák testvérpár szerint felajánlotta nekik, hogy alacsony áron ingatlanhoz juttatja őket, ehhez azonban fizetőképességük alátámasztására letétbe kell helyezniük egy nagyobb összeget.

A testvérek ezután több részletben összesen 30-30 millió forintot helyeztek letétbe Ruttnernél. Az adásvételi szerződéseket végül nem kötötték meg, de az ügyvéd a pénzt sem fizette vissza. Az ügyvéd ellen eljárást indítottak, 2013-ban házi őrizetet is elrendeltek.

Mondta, de nem azért, kapott, de nem azt

A hamis tanúzásra való felszólítás vádjának alapja az volt, hogy  az ügyészség szerint Ruttner arra kérte az egyik sértettet, hogy az ellene indult büntetőügyben és az ügyvédi kamara előtt folyó fegyelmi eljárásban mondja azt, hogy nem letétbe helyezte a pénzt nála, hanem kölcsönként adta neki. A kérésnek a sértett nem tett eleget.

A bíróság azonban elfogadta, hogy Ruttner nem hamis tanúvallomásra kérte a sértettet, hanem arra, hogy a valóságnak megfelelően azt közölje, nem letétbe helyezte a pénzt nála, hanem kölcsönként adta neki. 

A bíróság ezzel Ruttner másik állítását is elfogadta, miszerint valóban nem letétbe helyezték az ügyvédnél az 51 millió forintot, hanem kölcsön adták neki.  A vádlott tehát ebben a jogügyletben adósként, a sértettek pedig hitelezőként léptek fel.

Megállapították, hogy nem ügyfél-ügyvéd közti jogviszony volt szó, mivel a letéti megbízás színlelt ügylet volt.

Így – a valójában kölcsönt jelentő színlelt letéti megbízással – a vádlott nem szegte meg az ügyvédi törvény rendelkezéseit és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában a letétkezeléssel kapcsolatos előírásokat. A kölcsönnel jogosult volt sajátjaként rendelkezni, jogtalan hátrányt a sértetteknek nem okozott.

Ruttner korábban azt állította, a pénzt visszafizette. A sértettek a decemberi, első fokú ítélet után is úgy nyilatkoztak, hogy ez nem történt meg.