Szétszakíthatják a menekültek családjait

2015.08.28. 16:17
Benyújtotta a belügyminiszter a kormány Btk.-szigorítási javaslatait migránsügyben. 3 új tényállást vezetnének be: a határzár tilott átlépését, a megrongálását és az építés akadályozását. A rongálás büntetése egy évről indulna, de a kerítésen átmászásért is lehetne akár 3 évet is kapni. Az ügyeket soron kívül, Szegeden bírálnák el. A szabadságvesztéssel automatikusan együtt járna a kiutasítás, akkor is, ha ez családokat szakítana szét. Az embercsempészek büntetését is szigorítanák.

Péntek délután megjelentek a parlament honlapján azok a törvényjavaslatok, amelyekről Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese beszélt a sajtótájékoztatóján. A Fidesz-frakció illetve a kormány összesen 13 törvény módosítására tett javaslatot, ezekkel kezelnék a menekültügyi válsághelyzetet.

A megoldási tervek egy része büntetőjogi jellegű. Szigorítani akarják a büntető törvénykönyvet, és bevezetnének új tényállásokat is.

Az illegális határátlépéssel kapcsolatban Lázár János már júliusban megígérte, hogy hamarosan a parlament elé kerül az ezt bűncselekménnyé nyilvánító törvényjavaslat. A tiltott határátlépés a rendszerváltás előtt volt már bűncselekmény, jelenleg csak szabálysértés. "Aki Magyarország államhatárát engedély nélkül vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli, szabálysértést követ el" – mondja most a szabálysértési törvény.

3 év járhatna a kerítésmászásért

A pénteken benyújtott Btk.-szigorítási javaslat

"a határzár tiltott átlépését" 3 évig terjedő szabadságveszéssel fenyegetné.

Itt jelentősége van annak, hogy nem egyszerűen az államhatár átlépéséről lenne szó, mint a szabálysértésnél, hanem arról, hogy valaki "Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területére a létesítményen keresztül jogosulatlanul belép". A mostani viszonyok szerint tehát például a kerítésen átmászás számíthat ennek.

A büntetés 1-5 év lenne, ha a határzár átlépését fegyveresen, felfegyverkezve vagy "tömegzavargás résztvevőjeként" követik el. Ha egyszerre lenne igaz a fegyveresség és a tömegzavargás is, akkor a büntetési tétel 2-8 évre ugrana, ha pedig valaki az események közben meghalna, akkor 5-10 év szabadságvesztést kellene kiszabni.

Új bűncselekményfajta lenne a határzár megrongálása is. Ezt alapesetben 1-től 5 évig terjedő börtönnel fenyegetné a Btk.-szigorítás, és itt is külön, szigorodó büntetési tételekkel szabályoznák azokat az eseteket, ha tömegzavargás tör ki, fegyverek kerülnek elő, vagy valaki meghal. A legsúlyosabb esetben 20 évig kúszhatna fel a büntetés.

A harmadik új Btk.-tényállás a "határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása" lenne. Vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni azt, "aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzést akadályozza".

Szegeden bírálnák el az összes ügyet

Ennél a 3 új bűncselekménytípusnál a Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék járna el az összes ügyben. A büntetőeljárási törvény pénteken benyújtott módosítása speciális szabályokat határozna meg, és ez lesz az egyik.

A legfontosabb különszabály, hogy ha ezt a 3 új bűncselekménytípust "a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, annak területén" követik, akkor

minden más ügyet megelőzően kell a
büntetőeljárást lefolytatni.
 
 

Ezekben a bírósági eljárásokban az OBH elnöke által kijelölt bíró egyedül, ülnökök közreműködése nélkül járna el.

Ha az illetőt tetten érik (például a kerítésen átmászáson vagy a kerítés megbontásán), akkor az ügyész már a kihallgatásától számított 8 napon belül bíróság elé állíthatná.

Automatikus kiutasítások jöhetnek

A szigorított Btk. kimondaná, hogy a kiutasítás nem mellőzhető (vagyis automatikus), ha valakit a három új határbűncselekmény (átlépés, rongálás, építés akadályozása) valamelyike miatt szabadságvesztésre ítélnek. Ez nemcsak a végrehajtandó szabadságvesztésekre vonatkozna, hanem a próbaidőre felfüggesztettekre is.

Az automatikus kiutasítás legalább 2 évre szólna, de egyébként a kiszabott szabadságvesztés idejének kétszeresére.

A próbaidő 2-10 év lehetne, de minimum olyan hosszúnak kellene lennie, mint a kiutasítás kiszabott idejének. Ha pedig valaki a próbaidő alatt visszatérne Magyarországra, a felfüggesztett büntetése rögtön végrehajtandóvá változna, vagyis küldenék egyből a börtönbe.

Családokat is szétszakíthat a kiutasítás

A hatályos Btk. védi azokat, akiknek "a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne" a kiutasítással. Őket most csak akkor lehet kiutasítani, ha nagyon súlyos, legalább 10 évi börtönnel büntethető bűncselekményt követnek el, és az országban tartózkodásuk a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.

A most benyújtott szigorítási javaslattal betoldanának ide még egy félmondatot, és így már ez a fajta védelem csak azokra vonatkozna, akik Magyarország területén jogszerűen tartózkodnak. Vagyis a jövőben ha valaki nem jogszerűen van Magyarországon, azt könnyen ki lehetne utasítani akkor is, ha ez a családja elveszítésével járna számára.

Kismamák kaphatnának haladékot

A pénteken benyújtött javaslat szerint a büntetés-végrehajtási törvényt kiegészítenék egy új résszel a kiutasítás végrehajtásának elhalasztásáról. Eszerint legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhetne a tanácselnök bíró az elítélt ember kérelmére "fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire tekintettel". Hosszabb haladékot is kaphatnának azok, akik közvetlenül az életüket veszélyeztető betegségben szenvednek.

A kiutasítást kérelem nélkül, hivatalból el kellene halasztani a javaslat szerint azoknál az elítélteknél,

  • akik várandósak (legalább 12 hetesek), legfeljebb a szülés várható ideje utáni első év végéig,
  • és akik 1 évesnél kisebb gyereküket gondozzák.

Csakhogy a törvénybe betoldanának egy olyan mondatot is, amellyel ezeket az eseteket is ki lehetne vonni a kivételek köréből, eszerint a kivételként

meghatározott feltételek esetén sincs helye a kiutasítás végrehajtása elhalasztásának, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet.

Több év járhat az embercsempészésért

A Btk.-szigorítási javaslatok másik csoportja az embercsempészeket venné célba.

Az embercsempészés most alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a plafon pedig 8 év: ennyit a legsúlyosabb esetekben lehet adni, például ha az embercsempészést „a csempészett személy sanyargatásával” vagy bűnszövetségben követik el.

A pénteken benyújtott szigorítási javaslat már az alapeset büntetését is 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztésre növelné, és a legsúlyosabb esetekben10 évre emelné a kiszabható maximumot, a 2-8 éves keretet 5-10 évesre változtatva. Megemelkedne a büntetési tétel azokban az esetekben is, amikor az embercsempészés célja vagyoni haszonszerzés, vagy több embernek segítenek átjutni a határon. Az eddigi 1-5 év helyett 2-8 év lenne ilyenkor az új keret.

2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés fenyegetné a módosítás szerint azokat is, akik az embercsempészést "az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, illetve eszköz megsemmisítésével vagy megrongálásával követik el".

Elkobozzák az embercsempész vagyonát

Vagyonelkobzást 123 esetben alkalmaztak mellékbüntetésként jogerősen elbírált embercsempészési ügyekben tavaly Magyarországon.

A most benyújtott törvényjavaslat ezt gyakorlatilag automatikussá tenné: kimondaná, hogy el kell kobozni azt a vagyont, amelyet az  embercsempész a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett.