Az ELTE felülvizsgálja a doktori eskü szövegét

2015.08.03. 08:23

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem megvizsgálja, milyen esküt tesznek a doktori címek elnyerésekor a hazai egyetemeken, és a nagyobb külföldi egyetemek milyen avatási ceremóniákat, esküket tartanak kötelezőnek. Az egyetem ezt az Index kérdésére válaszolta, miután júniusban egy pszichológiából PhD-fokozatot szerzett hallgató lelkiismereti okokból nem volt hajlandó esküt tenni az alaptörvényre, és emiatt nem is kapta meg a doktori oklevelét. Az ELTE rektori titkársága kérdésünkre azt írta: a Doktori Szabályzatot az ELTE Szenátusa módosíthatja, amely legközelebb szeptember végén ülésezik majd. Ez a legkorábbi időpont tehát, amikor az egyetem foglalkozhat a kérdéssel.

A Belgiumban élő Kende Judit a Facebookra azt írta: túl nagy árnak tartja, hogy hűséget esküdjön Magyarország Alaptörvényére, mivel az alaptörvény diszkriminatív elemei korlátozzak például az LMBTQ-emberek és a fogyatékossággal élők jogait, vagy lehetővé teszik a hajléktalanság kriminalizálását. Kende Judit ezért Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászával levelet írt az ELTE rektorának. A levélben azt írja: egyrészt szeretné eskütétel nélkül is megkapni doktori címét, másrészt azt akarja elérni, hogy az ELTE változtassa meg a doktori szabályzatát, és más ne kerülhessen hasonló helyzetbe. 

A doktori eskü szövege az ELTE-n

„Én, …………………………, esküszöm, hogy Magyarország Alaptörvényéhez és a magyar néphez mindenkor hű leszek, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem iránt, annak Rector Magnificusa és Szenátusa iránt mindenkor illő tiszteletet tanúsítok. Ebben az ünnepi órában a tudomány és az igazság szolgálatára szentelem magamat, és arra törekszem, hogy tudományomat az Eötvös Loránd Tudományegyetem tisztességére, embertársaim javára, népem és hazám dicsőségére előbbre vigyem.” 

A levélben azzal érvelnek, hogy az ELTE doktori szabályzata ellentétes a felsőoktatási törvénnyel. A felsőoktatási törvény egy hosszú felsorolást tartalmaz a doktori cím elnyeréséhez szükséges feltétekről. Ebben azonban nem szerepel feltételként az eskütétel. A törvény szerint a doktori cím elnyeréséhez szükséges feltételeket (például nyelvvizsga) a doktori eljárásban kell teljesíteni. Ez pedig a kérelem benyújtásával kezdődik és a doktori tanács döntésével ér véget, magyarázta a TASZ jogásza. A  törvénynek nincs olyan szabálya sem, amely szerint az egyetem a törvényben fel nem sorolt feltételeken túl továbbiak teljesítésétől tehetné függővé a fokozatszerzést, mondta az Indexnek Szabó Máté.

"Azt én sem vitatom, hogy az alaptörvény és a jogszabályok mindenki számára kötelezőek. Törvénytisztelő állampolgárként mindenben tartom is magam a magyar jogszabályokhoz" - mondta Kende Judit. Az eskütétel azonban lojalitást, személyes hűséget is vár tőle, ő pedig ennek kinyilvánítására nem kötelezhető.  "Társadalomtudósként különösen fontos számomra, hogy társadalmi kérdésekhez érzékenyen és kritikusan viszonyuljak, és ennek a viszonyulásnak része, hogy nem teszek esküt az Alaptörvényre, amely több szempontból ellentétes az értékeimmel. Nagyon örülök, hogy szabadságomban áll megtagadni az esküt, éppen a második doktorimon dolgozom Belgiumban, így tudom folytatni a munkámat az otthoni avatás nélkül is." 

A TASZ jogásza szerint az alaptörvényhez való lojalitás kifejezése  az állampolgárság megszerzésekor vagy bizonyos szakmák, például rendőrök vagy köztisztviselők esetén indokolt lehet, egy pszichológus doktortól azonban nem várható el. Az eskü azonban a legtöbb esetben csak egy szimbolikus aktus. Egy orvos, rendőr vagy köztisztviselő munkáját is jogszabályok határozzák meg meg, tehát nem az eskütételtől függ, hogy megőrzi-e a hivatali titkot vagy betartja-e az orvosi titoktartás kötelezettségét.

Az egyetem kérdésünkre azt írta: az ELTE doktori szabályzata alapján a doktori fokozatot elnyert személyeket a rektor és a karok vezetői (illetve képviselőik) ünnepi ülésen avatják doktorrá. A doktori avatáson az avatandóknak személyesen meg kell jelenni, az avatás részeként pedig esküt kell tenni. Az avatáson elhangzó eskü szövegét előzetesen, az avatásra való felkészüléskor is megismerik a jelöltek.

Az ELTE Egyetemi Doktori Szabályzatában foglaltak szerint az avatáson való teljes körű részvétel konstitutív hatályú feltétele a fokozat odaítélésének, rektori méltányosság a szabályzat értelmében nem gyakorolható.

A szabályzat egyedül arra tér ki, hogy a  rektor különös méltánylást érdemlő okból egyéni kérelemre engedélyezhet az egyéni avatást is azoknak, akik nem vesznek részt az eskütételen. Az ELTE-n 2012. február 13-án módosították a doktori eskü szövegét, miután hatályba lépett az alaptörvény. Azóta több mint 900 doktorjelöltnek ítéltek meg doktori fokozatot, és eddig nem volt példa arra, hogy valaki az eskütételi kötelezettség miatt ne vette volna át oklevelét, írta az egyetem.

Szabó Máté külön hangsúlyozta: ők nem akarnak a méltányossággal élni, ezen pont alapján amúgy sem engedhető meg az eskü elhagyása. A TASZ szerint azért lehet nagy jelentősége annak, ha az ELTE felülbírálja az eddigi esküszöveget, mert sok magyar egyetem éppen az ott alkalmazott esküszöveget iktatta saját doktori szabályzatába.