Munkásait vádolja, EU-s pénzből nem fizeti ki a szegényeket a gigaszövetkezet

2015.08.01. 08:04
2600 szegény, kiszolgáltatott ember nem kapta meg a fizetését attól a fura szövetkezettől, ahová a munkaügyi központ irányította őket. A vezetést nem tudják elérni, de mi megtaláltuk őket: szerintük a felháborodott emberek morális hozzáállásával van baj. Íme, a társaság, amelynek az egyik évben 50 ezer forintos árbevétele van, a következőben pedig megdobják 3 milliárd forintnyi EU-s pénzzel.

„Mi semmit nem szerveztünk rosszul, ilyen sajnos a hozzáállás” — mondja a szociális szövetkezetek godzillája, a nagyon furcsa körülmények között született ESZOSZ képviselője, akit most elkeseredett emberek ezrei próbálnak megtalálni. Miután a legszegényebbek közé tartozó, képzettség nélküli munkásaik nem kapták meg a bérüket, a munkaügyi központtal szoros kapcsolatban lévő szervezet őket vádolja lopással és nem megfelelő „morális hozzáállással”. De mi ez a cég, amelyik a gallyszedésben akkora fantáziát látott, hogy most ők állítólag az egész Észak-Alföld legnagyobb foglalkoztatói — még ha nem is mindig fizetnek?

Miután szerződést kötöttek 2600 munkanélkülivel, felszívódott a Kelet-Magyarországon elvileg néhány hónapja jelentős EU-s pénzből működő szövetkezet — adták hírül debreceni MSZP-s politikusok. Az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) Facebook-oldalán elkeseredett bejegyzésekben kérdezik a magukat becsapottnak érző emberek, hogy hol a fizetés, és miért nem tudnak elérni senkit a cégnél.

Komment Farkas Ferenc képe alatt: "kis teso kéne a pénzem mert itt tevagy a fönök szolnokon"
Komment Farkas Ferenc képe alatt: "kis teso kéne a pénzem mert itt tevagy a fönök szolnokon"
Fotó: Facebook

Bonyolítja a helyzetet

Csak Szabolcsban legalább ezer ember fut a pénze után, de az egész észak-alföldi régióban sokan vannak, akik most károsultnak tudják magukat. Zömében a legszegényebbek, legkisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkezők közé tartoznak, közmunkások voltak, mielőtt a munkaügyi központ kiközvetítette őket a céghez, ahol magasabb fizetést és hosszútávú munkát ígértek nekik.

Az elmúlt hónapokban tömegével kötöttek szerződéseket igazán rászorulókkal, leginkább erdei munkákra, hogy a szövetkezettel szerződésben álló erdészetben irtsák az aljnövényzetet, gyűjtsék a hulladékfát és a gallyakat. Cserébe a közmunkásbérnél magasabb, bruttó 100-110 ezer forintos fizetést ígértek, amit a szerződéskötés után valóban el is kezdtek utalni, már a szabályok szerint előírt képzések idejére is. Az első egy-két havi bér óta azonban az érintettek tömegével számolnak be arról, hogy nem kapták meg az esedékes pénzt, és most már nem is tudnak senkit elérni a szövetkezetnél.

„Próbáltuk keresni a céget, és először azt mondták, hogy ne aggódjunk, csak egy kis csúszásról van szó, de utána már fel sem vették a telefont. Nincs pénzünk, és van még egy nagy baj: amíg a szövetkezettől nincs igazolásunk arról, hogy már nem dolgozunk ott, sehová sem mehetünk. Dolgozni szeretnénk, mégis otthon kell ülnünk. Ki a felelős?” – kérdezte egy nagykállói nő a megyei lapnak írott levelében.

Az ESZOSZ két nap csend után sajtóközleményt adott ki, amelyben lényegében a saját munkavállalóikra hárították a felelősséget. Azt ugyan elismerték, hogy a júliusi kifizetésekkel gondok voltak („előre nem látható adminisztratív, informatikai problémák merültek fel bérprogramunkban, melynek kiküszöbölésén kollégáink folyamatosan dolgoznak”), de a fő probléma szerintük az, hogy az emberek nem jönnek el a kötelező oktatásra, „morális hozzáállásuk sajnos bonyolítja a helyzetet”.

Halló, halló

Az ESZOSZ honlapján megadott egyetlen telefonszám folyamatosan kicsöng, más elérhetőséget pedig nem lehet tudni. Amikor az Index felhívta a szervezet alig néhány napos videójában nyilatkozó nőt, aki a felirat szerint a megyei munkaerő-szervezésért felel, ő letagadta, hogy a szövetkezetnek dolgozik, majd letette a telefont. Végül azonban sikerült elérnünk az ESZOSZ kommunikációs igazgatóját. Szerinte az lenne a legjobb, ha nem jelennének meg róluk újabb cikkek, de azért nyilatkozott, hogy részletezze, miért a munkavállalóik a hibásak.

Nem úgy kell elképzelni, hogy ezek az emberek olyanok, mint ön vagy én, vagy bárki más

— magyarázta el Török Béla. Arról beszélt, hogy a tartósan munkanélküliekkel „nagy misszió” dolgozni, és hogy hétvégén ellopták a hűtőt a teremből, ahol az oktatás volt, eladták a munkaruhát, a brigádvezetők pedig a telefont. Azt mondta, a képzéseken katasztrofális volt a részvétel, előfordult, hogy 140 emberből egy sem jelent meg, pedig a brigádvezetőkön keresztül ők értesítettek mindenkit. Kérdésemre, hogy esetleg nem ronthattak-e el valamit a szervezéssel, jött a cikk elején idézett válasz a nem megfelelő hozzáállásról.

Ehhez képest a szövetkezettel leszerződő emberek közül sokan azt mondják, nekik senki nem szólt a képzések helyéről és időpontjáról, de olyannal is beszéltünk, aki azt állítja, oktatásra valójában már eddig sem került sor, azokat csak „lepapírozták” a hivatalosan résztvevőkkel. Az oktatást szervező cég, a SZTÁV Felnőttképző Zrt. vezérigazgatója azt mondta nekünk, minden a törvény szerint történt — egyébként pedig az ESZOSZ azt kérte, ne nyilatkozzon a sajtónak.

A szövetkezet kommunikációs vezetője nem tudja mire vélni a mostani nagy figyelmet. Azért sem, „mert az ESZOSZ egy privát társaság, nincs benne állami pénz”. Ez formailag igaz lehet (az EU-s támogatással megegyező nagyságrendű szükséges önerő forrásáról nincs információnk, Török Béla pedig tagadta azt az MSZP-s felvetést, hogy abban költségvetési pénzek is lehetnek), de azt már nem lehet kijelenteni, hogy ne lenne erős hátszél a szervezet mögött.

Szövetkezet felülről

Az ESZOSZ-t a Jászapáti polgármesteri hivatal címére jegyezték be — Pócs János, az ajánlócédulákat állítólag közmunkásokkal gyűjtető, a karácsonyi mise után szűzmáriás kulcstartókat osztogató fideszes dinnyekirály polgármestersége alatt. Az előző évi 50 ezer forintos nettó árbevétele után 2,9 milliárd forintos vissza nem térítendő EU-s támogatást elnyerő szövetkezet vezetői között van Dr. Bada János, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsban kormányzati informatikával foglalkozó ügyvéd, valamint Barta Gábor Zsolt, aki kerületi önkormányzatok gazdasági társasági igazgatójaként tevékenykedett korábban.

Az Eszosz vezetői, Farkas Ferenc jászapáti polgármester (bal szélen) valamint Barta Gábor Zsolt tart tájékoztatót Jászapátiban egy július 14-én közölt képen
Az Eszosz vezetői, Farkas Ferenc jászapáti polgármester (bal szélen) valamint Barta Gábor Zsolt tart tájékoztatót Jászapátiban egy július 14-én közölt képen
Fotó: Facebook

Egyikük sem igazán a szociális gazdaságban vitt szerepéről volt ismert idáig, de hát az általuk vezetett szociális szövetkezet sem úgy működik valójában, mint ahogy ezek a szervezetek szoktak.

„A szociális szövetkezetek jellemző esetben 7 és 20 fő közöttiek, a tagok közös tulajdonán és demokratikus döntéshozatalán alapulnak” — mondta az Indexnek Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke. Ennek a szervezetnek nem tagja a szokásosnál két nagyságrenddel hatalmasabb ESZOSZ, de Németh László azt sem igazán érti, hogyan lehet 1100 taggal, több telephellyel, működő elérhetőség nélkül tényleges szövetkezetként működni.

A valódi, korábban is működő, a szövetkezeti elvnek megfelelő szociális szövetkezetek eközben vegetálnak. A 2600 bejegyzett szövetkezet közül nagyjából 500 működhet már csak ténylegesen, aminek elsősorban az az oka, hogy a magyar állam az EU-s támogatások döntő részét nem nekik, hanem az általa favorizált, csak nevében szövetkezeti monstre szervezeteknek adja. Kettő ilyet ismerünk: az Országos Roma Önkormányzat számtalan botránya miatt hírhedtté vált foglalkoztatási szövetkezetét, mely 5 milliárd forintot kapott (ennek felhasználását már a minisztérium, az Állami Számvevőszék és a nyomozóhatóságok is vizsgálják), és most az ESZOSZ-t, mely új elemként a szegényeket vádolja és okolja kétségbeesett helyzetükért.

AZ ORÖ-féle foglalkoztatási szövetkezet legendás pénzköltései után Török Béla, az ESZOSZ kommunikációs igazgatója most azt mondta nekünk, náluk azért sem kell tartani a pénz elsíbolásától, mert utófinanszírozásban dolgoznak, csak akkor hívhatják le az EU-s támogatás vonatkozó részét, ha számlákkal igazolják a bérkifizetéseket. Azt ígéri, a következő napokban mindenki, akinek jár, meg fogja kapni a néhány hetet esetleg csúszó fizetését.

Ebben azonban úgy tűnik, sokan már nem bíznak. Információink szerint az elmúlt két napban negyvenen tettek feljelentést az ügyben, a többiek talán továbbra is reménykednek. Kérdés, hogy a szövetkezet felé az embereket kiszervező, és az EU-s projekt révén érintett minisztériumok hogyan értékelik a fejleményeket.