Sunyi csúsztatások halmaza a nemzeti konzultációs kérdőív

A menekültkérdésben meghirdetett, a kormányszóvivő által "az egyik legsikeresebbnek és leghatékonyabbnak" nevezett, nemzeti konzultációs kérdőív inkább propagandaakció volt, mint népszavazás vagy a véleménynyilvánítás alternatív formája. A sugalmazó, manipulatív, csúsztatásokkal teli kérdésekre több párt és szervezet szerint lehetetlen jó választ adni: az egész csak arra alkalmas, hogy alátámassza a kormány terveit. 

Terroristák?

A nemzeti konzultációs kérdőív azzal alapozza meg a menekültellenes hangulatot, hogy már a cím és az első három kérdés is a terrorizmus erősödésével hozza összefüggésbe a migrációt. Teljesen figyelmen kívül hagyja a háborús övezetekből menekülők problémáját, azokét, akiket nemzetiségi hovatartozásuk vagy vallási meggyőződésük miatt szenvednek el bántalmazást vagy kínzást. 

A terrorizmussal való összefüggést a Charlie Hebdo elleni januári merényletre alapozzák, amire a kérdőív is utal. A szatirikus lap szerkesztőségében vérengzést elkövető Kouachi fivérek azonban nem bevándorlók voltak, hanem egykori bevándorlók leszármazottai, akik már francia állampolgárként születtek és nevelkedtek. A merénylet után több szakértő is figyelmeztetett arra, hogy hibás gondolat egyenlőségjelet tenni a bevándorlók és a terroristák, illetve az iszlám és a terrorizmus közé. 

Elveszik a magyarok munkáját?

A kérdőív másik legsúlyosabb csúsztatása a Habony Árpád által kiötlött kampány jegyében a „megélhetési bevándorló” vagy „gazdasági bevándorló” címkézés. Ez azt sugallja, hogy a menekültek azért jönnek Magyarországra, hogy az itteni szociális rendszeren élősködjenek, és „elvegyék a magyarok munkáját”.

A Magyarországra érkezők döntő többsége azonban nem bevándorló, hanem „átvándorló”. A déli határon hozzánk érkezők 80-90 százaléka nem Magyarországra akar jönni. Az érkezők fele általában 24 órán belül el is hagyja az országot. 

Aki pedig itt szeretne letelepedni és munkát vállalni, az csak három év folyamatos itt tartózkodás után kérvényezhetné ezt. És itt jön az igazi ellentmondás: ezt csak az teheti meg, aki nem terheli a magyar szociális ellátórendszert, hanem van pénze a megélhetésre (dolgozik, vállalkozik), bizonyítottan van hol laknia és van egészségbiztosítása.

A nálunk letelepedő külföldiek ráadásul a magyar lakosságnál nagyobb arányban végeznek munkát és fizetnek adót, magasabban is kvalifikáltak. Magyarországon egyébként most is csak 140 ezer letelepedett külföldi állampolgár él, akik a teljes lakosság 1,4 százalékát teszik ki. Nagy részük ráadásul határon túli, magyar anyanyelvű magyar.

Elviszik a költségvetés pénzét?

A kérdőív kellő demagógiával arra is utalgat, hogy a menekültek akár átmeneti magyarországi ellátása milyen terhet ró a költségvetésre, ezért a „megélhetési bevándorlók” saját maguk biztosítsák ellátásuk költségeit. A magyar kormány nemrég jelentette be, hogy a menekülteket az eddigi befogadó állomások helyett  a településektől távolabbi sátortáborokban helyezik el, és készült egy olyan törvénymódosítási javaslat is, amely szerint a menekültek közmunkára is kötelezhetők.

Korábbi kormányzati nyilatkozatok szerint a „megélhetési menekültek” problémája csak tavaly 5 milliárd forintot emésztett fel. Azt azonban nem tették hozzá, hogy ennek jelentős része uniós pénz. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2014-ben 456 millió forint uniós forrást kapott menekültügyi feladatokra. Az EU különböző alapokon keresztül tavaly 385 millió forinttal támogatta az illegális migránsok visszaküldését Magyarországról, és 4,3 milliárd forintot adott a magyar hatóságoknak határőrizeti feladatokra, az unió külső határának megerősítésére.

Illegális határátlépők?

Több kérdés utal arra, hogy a menekültek törvénytelenül lépik át a magyar határt. Az illegális határátlépés Magyarországon szabálysértés, de ez ebben az összefüggésben legfeljebb a menekültek kriminalizálására alkalmas. A menekültek jelentős része ugyanis azért kényszerül illegális határátlépésre, mert vagy nincsenek úti okmányai, vagy  eleve nem kapnának ilyet az EU-ba. Egy szíriai menekültnek például esélye sincs arra, hogy a teljesen szétesett ottani közigazgatásban kapjon papírt, a szétbombázott városokból pedig már rég elvonultak a külföldi államok nagykövetségei.

Mindenki menjen vissza oda, ahonnan jött?

A kérdőív arra is választ vár, hogy a magyar határt átlépőket vissza kellene-e fordítani saját hazájukba. Ez élesen ellenkezik a nemzetközi egyezményekkel és az emberiesség követelményével: küldjük tehát vissza az Iszlám Állam által üldözött, megkínzott embereket a terrorszervezet karmai közé? A nemzetközi egyezmények alapján mindenkinek joga van védelemhez Magyarországon, akinek sem származási országa, sem más ország nem nyújt védelmet. Utóbbi pont alapján Magyarország legfeljebb azt tehetné meg, hogy biztonságos harmadik országba küldi vissza a menekülteket. Ezért is sietett Magyarország olyan biztonságos országnak elismerni Szerbiát, ahol a menekültek élete már nincs veszélyben: oda tehát vissza lehet zsuppolni őket.

Nem menekülnek, nincsenek veszélyben?

A kérdőívből az valóban igaz, hogy az elmúlt években hússzorosára emelkedett a szerb–magyar határon érkező menekültek száma. Ezen a hétvégén rekordszámú, 4725 határsértőt fogtak el a rendőrök. Ennyi érkezőt valóban nem képes kezelni az itteni adminisztráció. Míg azonban az év elején még igaz volt, hogy az ide érkezők 50 százaléka biztonságos országból érkező, inkább a munkanélküliség elől menekülő koszovói, ez az arány mára megváltozott. A Helsinki Bizottság szerint márciustól kezdve a koszovói migráció a töredékére csökkent, és a menedékkérőknek a hivatalos statisztikák szerint márciusban 65 százaléka, áprilisban pedig 70 százaléka Afganisztánból, Szíriából vagy Irakból származik. 

A nemzeti konzultáció kérdéseit és a menekültügyben elhangzó hajmeresztő kormányzati nyilatkozatokat ebben a cikkünkben elemeztük részletesen>>>

Arról, hogy kik valójában a menekültek, honnan jönnek és hova tartanak, itt olvashat>>>